A+ A-

A szerelmet tanultuk 2. fejezet. - Első érintés

A strandolás megszervezése, sokkal könnyebben ment, mint gondoltam. Rozikának nagy kedve volt hozzá, a két tesó véleménye, sose számított sokat, bár arra még nem volt példa, hogy ki akartak volna maradni egy kis úszkálásból. Rozika bemutatkozása is sikerült, és az engedélyt megkaptuk a programhoz.
Két nap múlva, mikorra mindent egyeztettünk, kilenckor már a medence széléről lógattuk a lábunkat a vízbe. Korán volt még, a strand nem volt tele, de azért már fürödtek néhányan.
Kísérőinket a parton hagyva Ágival besétáltunk a sekélyebb oldal felől a víz közepéig, odáig, ahol a fejünk felett lógott a tábla, - "Vigyázat mélyvíz".
- Na mutasd! Tényleg tudsz úszni? - kíváncsiskodott Ági.
Vettem egy mély lélegzetet, és lebuktam a hónaljig érő vízbe. Gyorsan eltűntem a szeme elől, és a víz alatt úszva, erős tempókkal a háta mögé kerültem. Ameddig csak tudtam, a felszín alatt maradtam, elúsztam jó messzire, és mikor felemelkedtem, ő már rémülten tekintgetett minden irányba. Elbújtam két megtermett ember takarásában és egy alkalmas pillanatban észrevétlenül mögé lépve, befogtam a szemét. Nedves ujjait ösztönösen rátapasztotta a kezemre, megpróbálta félrehúzni. Hagytam, had győzze le ellenállásomat, de nem siettem elvenni a kezem az arcáról, bár ezt ő se erőltette komolyan. Megkönnyebbülten, de nagy haragot színlelve, durcásan szólt.
- Ezt légy szíves ne csináld máskor! A frászt hoztad rám. Engem bíztak terád, nem pedig fordítva.
- Ne félj! Vigyázok rád kellőképpen. - Meg magamra is - tettem hozzá egy kis idő után.
Kezdetét vette az úszásoktatás.
Először elmagyaráztam, miképp mozgassa a kezeit, hogy hanyatt fekve fenn tudjon maradni, aztán megkértem feküdjön rá a vízre. Tenyerem a dereka alá téve, lebegve tartottam könnyű testét a vízen.
Kezdte megszokni, hogy alig érintem a felszín alatt. Figyelmeztettem, hogy el fogom engedni, és a kezemet elvettem alóla. Egy rövid ideig nem volt baj végezte a bemutatott pancsikáló úszást, de a víz váratlanul az orrába csapott, és fenekét hirtelen leengedve rémülten csapott maga mellé. Hogy a biztonságérzete megmaradjon, gyorsan elkaptam a hóna alatt, ő pedig mindkét kezével a nyakamba csimpaszkodott. Testünk összeért a vízben. Egyik combom a lábai közé került, és úgy maradtunk néhány másodpercig, míg rendbe nem szedte lélegzését. Bőrének érintése lázba hozott. Szerencse - gondoltam magamban, - hogy a berendezésemet eligazítottam az öltözőben, mikor a kor férfidivatjának megfelelő fecske fürdőnadrág valamennyi kötőjét jó szorosan megkötöttem magamon. Mellesleg gondoskodtam arról is, hogy nemi szervem ne kanyaroghasson akármerre, hanem egyenesen simuljon a hasamhoz. Hihetetlen kínokat tudott okozni, a szoros nadrágban merevedni készülő fütykös, ha összevissza bekunkorodott valahová a lábam irányába, és a szoros nadrág nem engedte kiegyenesedni.
Mikor újra rendesen levegőhöz jutott, tovább folytattuk a tanfolyamot. Még háromszor, négyszer megismétlődött a víznyelő mutatvány, és az összekapaszkodás, de mindegyik megbicsaklás után, hosszabb ideig tudott baj nélkül, a víz színén maradni. Amikor már az egy perces hosszúságot is elérte az igyekvő lubickolás, hogy sikerélményben legyen része, nem vártam meg az újabb alábukást, hanem derékon kaptam, és magam mellé állítottam. Lihegve állt meg előttem, kissé féloldalasan a mellemnek támasztva a vállát, csípőjével a nadrágomban rejtőző dudornak koccanva. Nem igyekezett eltávolodni tőlem, sőt, mintha még helyezkedett volna is egy kicsit, hogy testével jobban feltérképezze a területet. Most ő járt úgy, mint én a barackfán. Csípőcsontját nekem nyomva alig érezhetett valamit a részletekből, míg a nadrágomban ficánkoló szerv, hevesen válaszolt a hívogató dörgölődzésre.
- Ügyes vagy - mondtam olyan dobogó szívvel, mintha nem ő, hanem én kezdtem volna a vízben való életbenmaradást gyakorolni. - Egészen jól megy. Van, akinek ehhez két hét kell.
- Meg érdemlem, hogy foglalkozz velem? - nézett rám pajkosan.
Bólintottam - Meg bizony. - mondtam anélkül, hogy a kérdés értelmezésével sokat foglalkoztam volna.
Hagytam, had gyakorolja még egy kicsit a hátúszást, aztán mikor már valamennyire biztonságban volt, eldöntöttem, hogy hasra fektetem, és a mellúszással fogunk foglalkozni. - Ez csak életmentésre való - mondtam a hátúszásra célozva. - Ha nagyon elfáradsz a vízben, így hosszan fenn tudsz maradni, de az uszodában, vagy egy tó vizében, ezzel nem mégy semmire.
Miután megmutattam neki, hogy kell siklani hason fekve a vízen, kimentünk a medence szélére, én megálltam a faltól három méterre, és miután utasításomra ellökte magát a faltól, biztonságban beérkezett karjaim közé. Megöleltem a csípőjénél, és ő a szokott mozdulattal kapaszkodott a nyakamba. Egyre kevésbé feszélyezett bennünket ez az összefonódás. Nem mertünk ugyan még teljes testfelületünkkel egymáshoz simulni, de ahogy a hullámok lökdöstek bennünket, sokszor egymásnak verődött mindenféle testrészünk.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.7 pont (103 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#15 deajk2008 2016. 11. 22. kedd 09:00
szeretem az érintést, nagyon izgató tud lenni... 8p
#14 pisti47 2009. 02. 25. szerda 04:43
Kedves Remete. Az elsők között szavaztam, ill. nem szavaztam, mert elfelejtettem. Annyira tetszett a történet, hogy a véleményemet írva kiesett a fejemből. Most utólag behozom. Bocsi.
#13 Waki 2008. 09. 25. csütörtök 21:04
Tutti sztori!!!
#12 sihupapa 2008. 09. 23. kedd 04:07
Köszönöm,nekem gyönyörű-
#11 Remete 2008. 09. 15. hétfő 19:25
Kedves Angeleye!
Megpróbáltam, ez lett belőle.
Az előszóban említettem, hogy harminc év elteltével, ez volt az első munkám, és reményeim szerint a később írt Páternoszter kevesebb hibával született, a továbbiakban pedig talán még ennél is kevesebb lesz a munkáimban a pongyolaság. Igyekszem hasznosítani a tanulságokat, és figyelek a megjegyzésekre. Más helyen valaki említette a sok feleslegesen kitett vesszőt, és erre való figyelemmel végigolvasva a szövegeimet, igazat kellett adnom. Ebben a kisregényben sajnos már nem tudtam kijavítani a központozást, de a továbbiakban törekedni fogok arra is.
Mindennel együtt azért bízom benne, hogy szórakoztató írást tudok elétek tenni.
További jó olvasgatást!
Üdvözöllek benneteket.
Remete
#10 Hell Angel 2008. 09. 10. szerda 09:33
A Te írásaidért érdemes ide járni... csak így tovább, s nálam is tíz pontot ér a történeted...
#9 Angeleye 2008. 09. 10. szerda 00:01
Kiváló fogalmazás, írói véna. Igazi kedves-erotikus történet. Ha mégis bele kellene kötnöm valamibe, azt írnám, hogy próbáld a párbeszédeket gördülékenyebbre, életszerűbbre venni.
#8 zsuzsika 2008. 09. 9. kedd 17:25
A szokásos Remete stílus. 10 pont.
Grt.Mihamarabb folytatást.
Köszi.
#7 Olvasó 2008. 09. 9. kedd 13:02
Ez nagyon profi!:)
#6 Freditor 2008. 09. 9. kedd 12:56
Ne haragudj, de erre csak 10-est tudtam adni:)))) följebb is pontoztam volna, ha lehetne...
Ne várass soká a következő résszel plz...
#5 énvagyok 2008. 09. 9. kedd 12:34
Valószínűleg mínusz tíz pontról indult a pisti47 előtt,
így lehetséges a nulla állás. Nem?
#4 Andreas 2008. 09. 9. kedd 08:04
Tőlem is! Várom a következő részt.
#3 Remete 2008. 09. 9. kedd 07:53
Az remek. Köszönöm a tizest, de azt miben kaptam, mert a pont az 0-n áll?
#2 pisti47 2008. 09. 9. kedd 05:51
Ismét nem csalódtam. 10-es
#1 Törté-Net 2008. 09. 9. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?