Titti hozzászólásai

Addig nincs gond, amíg a pdf-ben szövegként tárolódik az információ, mert akkor beviszed mondjuk a szumatra.pdf progiba nyomsz egy Ctrl+A, majd Ctrl+C és nyitsz vagy készítesz egy jegyzettömb állományt, aminek alapból a kiterjesztése .txt és ott benne megnyomod a Ctrl+V billentyűkombinációkat. A Ctrl ez ezesetben mondjuk a bal alsó Controll billentyűt jelenti, amire általában csak a Ctrl van festve. Így a pdf állományban található összes szöveget kivetted és szerkesztheted. A Szumatra pdf program olcsó, vagyis teljesen ingyenes 😀 a jegyzettömb minden operációs rendszer része és a billentyűkombinációk is a legtöbb operációs rendszer alatt működnek így. Linux, stb alatt is. Némelyik hálózati rendszernél csak akkor ha rendszergazda vagy, vagy azt külön definiálták, pl AS400 vagy újabb verziói.
Még mielőtt bárki sikítozna, hogy a Ctrl+A nem működik: a + gombot nem kell megnyomni hanem csak a Ctrl és az A billentyűt egyszerre és nem fog alapból történni semmi látható dolog. Ez csak kijelölés a következő a Ctrl+C a másolás egy memória rekeszbe, vagyis egy vágólapra, ami szintén nem látszik majd, csak akkor amikor a Ctrl+V-vel beilleszted egy szöveges állományba.
Ha csak egy sort jelölsz ki az egérhúzásával és vagy billentyűkombinációval, vagy az egér jobb gomb lenyomásakor megjelenő menüből a másolást választva azt másolod, akkor csak az az egy sor kerül a vágólapra és azzal dolgozhatsz beillesztéskor.
Ha a PDF képet is  tartalmaz, akkor ugyanez lehet a megoldás, nyilván akkor nem elég a jegyzettömb, mert az képi információt értelemszerűen nem tárol. Lehet a Microsoft  office wordjét vagy a google dokumentumok online verzióját is használni, de lehet simán a wordpad programot is, ami még mindig a windows része. Van lehetőség más ingyenes office wordhoz hasonló programjába is beilleszteni, de a beillesztésnél azoknál már kell figyelni és vagy word-dokumentumként, vagy egyszerű html-ként beilleszteni, ez ugyanis már programfüggő.
Természetesen van direkt PDF szerkesztő is ma már ingyenesen vagy regisztrációval elérhetően, de ez az egyszerűbb, mert egy PDF szerkesztő már tartalmazhat OCR-ezést is és ha valaki ezt nem érti, vagy nem tudja mihez, milyen OCR beállításokat használjon, az bosszús lesz. Egy sor kimásolásához annyi már sok is, amit itt részleteztem, talán kevesebb is elég lett volna, de remélem nem szid meg ezért senki sem. 😇😀

Egy helyen WaderLaci története alatt ezt írta Gaiai : 
Én, amikor írok, egyáltalán nem érdekel engem az, hogy kinek és mennyire tetszik, mert akkor a mű nem lesz valóban szabadon írt alkotás. Mindenkinek ezt javaslom, aki írni kezd valamit.
Igazat adtam neki, de nem akartam már az említett sztori alatt szemetelni, talán így is több került oda abból, mint amennyi kellene. Viszont meglepett, hogy nem tudok rákattintani a nevére, hogy meglessem jól ír-e. Aztán vettem észre, hogy az mellől a név mellől lemaradt a tollacska. Ez most akkor hiba? Talán csak minket nem tisztel meg az írásaival? Sajnálnám, mert a spontán írások a kedvenceim. A legtöbb jó dolog véletlenül történik és a nem átgondolt írások is emiatt tetszenek. Nekem.  Akkor is ha a stílus nem annyira irodalmi és akad benne helyesírási hiba is.  Csak ne a Google vagy más fordítótól származzon, mert az nem spontán, de nem is átgondolt. Talán majd egyszer az lesz, de még nem.

Csak programozás kérdése az is. Hallottam valahol olyat egy szubtól, hogy varázsszó. 😇😀 Azt állította, hogy az egy fontos kellék, amikor ő rááll valamelyik dommal, dominával egy kis szórakozásra. Olyan nélkül senkivel sem teszi.

Bocsi kedves Lola ha most vitatkozom. Nemrég jártunk a Gemenci erdőkben, bár a cél a vadvízi túra volt, de a táj szépsége és egy tisztás virágainak illata, meg a fű puhasága csábító volt. Nem is hagytuk ki. Eszembe sem jutott leteríteni köpenyt, vagy bármit és nem éreztem a szúnyogokon kívül semmi rovart, csak a fű simogatását a bőrömön. Az pech lett volna azért, ha a tőlünk pár méterre levő vöröshangyabolyba sikerült volna „megágyaznunk" de szerencsére nem oda sikerült. Talán a partnerem volt figyelmes, vagy talán csak szerencsénk volt. 
Szóval felénk a rovarok is együttérzőek  a szerelmes párokkal, mert minket cseppet sem zavartak meg. Még a kullancsok is elkerültek, pedig némelyik mezőjáró cicusból naponta gyűjtögethetünk szép példányokat.

Az okok taglalása egy pornovellában nem fontos. Ott az akció, a szexjelenetek a lényeg. Van aki azt szereti, mások a pofozkodást. Egy pofont általában nem kér senki, mégis van aki élvezi, ha váratlanul kapja. Persze egy pofon általában nevelő célzattal megy, de... Abban akkor semmi szexuális töltet nincsen, máskor abban is lehet, igaz?
Amiért én olvastalak az elsősorban a stílusod volt, mert nagyon összeszedetten írsz. Nem udvarolni akarok, tényleg így gondolom, hiszen tudod, hogy az s/m hez annyira nem értek és így azt átélni sem tudom, emiatt nem is kedvelem. Téged mégse hagytalak ki, bár nem minden sztorira jut időm, kedvem. Ettől még hiányozna a stílus, amit képviselsz, mert az egyedi benned. Nem véletlenül írtam másutt azt, hogy lenne olvasótáborod máshol is. Az sem udvarlás volt. Ezek szerint nem csupán én érzem így, bár a döntés a maradásról, írásról természetesen a tiéd. Akárhogyan is döntesz én az eddigiekért köszönetet rebegek. Ebből kiderül talán, hogy nem vagyok domina, mert ők nem rebegnek. 😀 Úgyhogy én nem büntethetném őt, maximum puszival, ha utálja a romantikát. 😇😊
Szóval egy sztoriban való „büntetés"  szerintem Évára marad, ha lesz kedve, energiája és vállalja.

Azért némelyik boszorkány ma is rászolgálna egy kis grillezésre aktív résztvevőként. 😂
Örülök annak, hogy bebizonyítottad, nem vagyok egyedül, hiszen amit leírtál azzal teljesen egyet tudok érteni.
Amiért mégis megszólaltam az csupán annyi, hogy ha valamit látsz a monitoron, vagy hallasz a hangszórón, az már nálad van, vagyis a tiéd, bármilyen szerzői jogi tiltás már csupán a te lelkiismeretedre van bízva, mennyire tartod azt be. Ugyanis ezek az adathalmazok, bitek, bájtok, terrabájtok a te készülékeden vannak, csak ezt el kell magyaráznod az operációs rendszerednek is. Még a streamek is, bár azok jönnek-mennek... Ha tudod mit kell keresned és azokat milyen formába kell átalakítanod akár videót, streamet is elmenthetsz, egy szöveget másolni meg abszolút nem nehéz. Ennek automatizálására elég sok legális program, böngészőbővítmény áll rendelkezésre. Formátumok konvertálás meg már online is mehet. Például van egy pdf állományom, de lassú, vagy nincs nekem tetsző pdf-olvasóm, hát online is átalakíttathatom azt epub, docx, vagy sima szöveges állományba és nem is soroltam fel mindent. Nekem mostanában kodek problémáim akadtak némelyik gépemen, mert a microsoft saját kezelésbe vette némelyik videó kodekjét, azaz ami tegnap ment videó, ma ugyanazon a lejátszón már nem, kivéve ha megveszem a microsofttól azt a kodeket. De ha letöltök egy ahhoz szükségeset ingyenesen, akkor simán fog menni ismét, ingyen is. Ez is egyfajta játék, de nem bonyolult, mert nem szükséges hozzá informatikus mérnőki diploma. Mondjuk nekem sincs olyan, bár gondolkodtam rajta. 😊
Bocsi Laci, hogy itt, de sajnos a fórum társalkodó részét kevesebben használják, így ennek is örülni kell, hogy ezeken a helyeken szóba állhatunk egymással.

Most a robotot sajnálod, mert nem fogja megérni a 72 működési évét?
Vagy az embereket, akik 80 évesen sem fognak nyugdíjra jogosultak lenni, mert  a korhatár csak az egyik feltétele annak, a másik a szolgálati idő -- nem a sorkatonai. Ha nem dolgoznak nem lesznek rá jogosultak. 
Beszélgettem erről is pár AI-val, akiket most úgy informálnak, hogy ők a jövő útja, de nem fogják elvenni az emberek munkáját, mert egy mesterséges intelligenciával ellátott gép is igényel karbantartást és egyéb kezelést, úgyhogy a munkahelyeket ők nem veszélyeztetik. Ezt igyekeznek a feltalálóik is elhitetni az emberek többségével. Ebből viszont az következik, hogy eddig a gép szolgálta ki az embert, minimális gondoskodásért, ezentúl az ember szolgálja ki a mesterséges intelligenciát. Talán a jövőben lesznek szexrobotok mesterséges intelligenciával ellátva, akiket háztartási cyberek névvel illetnek, hiszen alvásra nincs szükségük, tehát háztartási munkákra, titkári feladatokra is alkalmasak lehetnek ugyanazon modellek.

Úgy gondoltam ez egyértelmű, amikor írnak neked egy üdvözletet a Bahamákról. 😀
Mint ahogy az is, hogy a 3 db 10-es szavazatot egyből 1 db egyes követte, ne örüljek már annyira. 😂 Valamikor volt ez téma a fórumon, hát... Semmi sem változott. Csak az árak, mert azok emelkedő tendenciát mutatnak. 😉
A követelmény tekjesítve, mert már legalább háromnak tetszett és csupán egynek nem. Eddig. 😇😊
Köszönöm.

Kedves Laci!
Először is köszönöm neked, hogy megerősítetted a mások által is kiérdemelt címem.
Nekem lenne ugyan kellő anyagi és kapcsolati hátterem, hogy akár saját oldalt indíthatnék és azzal sem lenne gondom, hogy a reklámot megoldjam oda csődítve némi olvasóközönséget, mégse tettem. Ennek ellenére én – a kis hülye – mégis találtam lehetőséget arra, hogy elérhetővé tegyem mások számára a butaságaimat. Én ugyan meséknek hívom, ami nem nélkülöz némi valóságtartalmat, de sose állítottam, hogy bármelyik sztorimból mindig, minden ugyanúgy megtörtént ahogyan leírom. Törekedtem arra is, hogy ne ismételjem sokszor önmagam, hogy ez mennyire sikerült, azt mindenki maga ítélheti meg. Igen, megítélhetnék akár az itteni olvasók is, mert nem titkoltam, de nem is reklámozni akartam azzal, hogy a blogos címet ide felraktam. Mégsem jött sem innen, sem máshonnan elmarasztaló komment a blogokhoz. Pedig ma már biztosan tudom, hogy némelyek ott is beleolvastak némelyik mesémbe. Igaz, ott pontozni nem lehet, de az nem volt nálam szempont. Az sem, ha az olvasottsága nem érte el a 15000-et, bár olyan is akadt. Elég volt nekem annyi, ha ahhoz eljutott, akinek szántam és nem zavart, ha másoknak is tetszik, vagy akár nem. Ha ugyanis valaki olyat olvas el, ami neki nem tetszik, az önmagát bünteti emiatt az olyan hozzászólásokkal nem is kéne foglalkozni.
Hogy a fentieknek mennyi a valóságtartalma magad is ellenőrizheted, bár itt csak egyetlen blog címét tettem közzé, ahol a látogatottság nem olyan sok, de a témája többnyire megfelelne az itt támasztott követelményeknek. Nyilván nem mindegyik mese olyan és ott nem is mindegyik mese, hiszen egy bogban elfér a napi események, vágyak, félelmek elmondása még ismeretlenül is. Tehát nyithat bárki ingyenesen blogot minden tudás, anyagi és technikai háttér nélkül is. A szexmentes, romantikus írások elférnek a wattpadon is. Az is ingyenes és sokan élnek a lehetőséggel.
Ha még ez sem elég inspiráció számodra, akkor is lehetne találni ingyenes megjelentetési lehetőséget, csupán az kell hozzá, hogy bizonyos szerkesztők eléggé irodalminak fogadják el az írásodat. De nem csupán magyarhonban áll rendelkezésre a lehetőség, mert bármilyen idegen nyelven tudsz valamilyen szinten, még több ilyet találhatsz. Amerikában ma például felkapott egy olyan oldal, ahol fiatal írópalánták próbálgatják a szárnyaikat és itt a fiatal alatt nem az évek számát értem, bár akad köztük sok tini is. Valahol a régi Sukitore oldalra emlékeztet az, bár mégsem teljesen olyan.
Az itteni véleményekkel kapcsolatban a fentebb említett mazochista hajlamú olvasóktól eltekintve is állítom, hogy mindenkinek megvan a saját ízlése. Én például nem kedvelem az s/m és családi „műfajt”, de sosem pontoztam le csak azért valamit, mert olyat írt. Bevallom a legtöbbet el sem olvastam. Felőlem lehet a top első helyezett is, ha nekem maga a műfaj nem tetszik. Ha mégis rászánom magam egy-egy olyan elolvasására, akkor leginkább a stílus miatt teszem és ha az sem tetszene, akkor elkönyvelem, hogy nekem a műfaja miatt nem tetszik és legtöbbször nem szólok hozzá. Olyat semmiképpen, hogy valami a családi jellege miatt nem tetszik, bár volt amitől igencsak felkavarodott a pocakom. Aztán lecsillapítottam magam azzal, hogy ez is csak mese. Jó érzés volt ebben hinnem. Sokkal jobb, mintha megtörtént volna velem akárcsak álmomban is. Persze a vélemény nyilvánítás itt egy alapjog, így bárki írhatja nekem, hogy ez pocsék, én nem hiszek neki mindaddig, míg nem bizonyítja be nekem észérvekkel. A helyesírással is így vagyok, bár az részemről egy külön követelményrendszer, ami annyiból áll, hogy elegendő ha érthető és átjön amit az író kigondolt. A vesszők, elírások már munka és nekem nem az írás a foglalkozásom. Ha bárkit mégis zavarna, akkor majd kijavítva elküldi, én kicseréltetem arra itt, megemlítve és megköszönve a közreműködő nevét. Ameddig ezt nem teszi, addig szintén saját magát bünteti, ha elolvassa hibás helyesírással és mondatszerkezetekkel tűzdelt írásaimat. Na, eddig senki sem tett ilyet. 😅 
Ha ezek után és ezek fényében átgondoltad, amiket az itteni hozzászólásaidban írtál és még mindig úgy érzed, hogy nem akarsz itt, vagy bárhol megjelentetni semmit, akkor az a te döntésed lesz, amit láthattál, hogy sokan bánnának, de kötelezni senki sem fog rá.
Csak abban reménykedek, hogy a jövőben senkit sem fogsz lehülyézni csak azért, mert nem ér fel a te szellemi színvonaladhoz. Nem lehet mindenki irodalmár, vagy lángész, vagy kiemelkedő politikus, vagy ilyesmi. Sokkal több az átlagos képességű, jószándékú ember, mint az előbbiek, de kérlek, gondolj bele mivé lenne a világ, ha mindenki zseni lenne. Legalább annyira veszélyes lehetne, mintha a fájdalom érzése nem létezne. Én ezt sem sértőnek szántam, hanem jó szándékkal írtam, miközben átérzem azt is, ami most benned zajlik.

A Balázs is szép név 😀
Köszi. Ennyivel okosabb lettem. 😇

Kedves Bálint!
Természetesen igazad van. Csak Dorian azt mondta, hogy nekem mindig igazam van. Máris megdőlt az elmélete és most így neki nincs igaza. Egyébként is relatív az igazság is. Nézőpont kérdése. 😉

Ha csak erőszak lenne benne még igazad is lenne. De magyarázd ezt el az s/m kedvelőinek is.

Ezt magyaráztam én is neki és másoknak is, akik úgy gondolták, hogy csak fordítani tudnak. Fordítani szerintem nem egyszerűbb, maximum csak az ötlet az, ami adott, a többi ugyanúgy neki kell kitalálnia. Viszont sokkal többször megakaszt, ha nem anyanyelvi szintű mindkét nyelvtudása, mint ha saját ötletből fakadó írást produkálna. Sok esetben még akor is, mert nekem például gondot okoz néha átállni egyikről a másikra. Tudom, hogy nem vagyok ezzel egyedül.
Salsának viszont gratulálok a fordításhoz, mert ebben rendkívül sok munka van és nagyon jó lett, amellett, hogy a sztori is egyik kedvencem.  Én adtam is rá maximumot, bár nem mindig van kedvem pontozni.

Már bocsi, de ha a fejed a homokba dugod, attól még nem teszed meg nem történtté a dolgot. Akinek van ilyen sztorija annak ajánlanám feltenni, még ha nem is olyan színvonalú, mint a tieid. Már csak azért is, mert ha nem ezt teszed, azzal elismered azok igazát, hogy az ehhez hasonló történetek nem idevalóak. Pedig más is megmagyarázta, hogy miért igen és egyébként sem hiszem, hogy a szerkesztők akarattal átengednének nem ide kívánkozó történeteket. Elvégre nem az olvasók döntése ez, vagyis nem a szekér húzza a lovat. Bocs a hasonlatért, csak picit bosszús vagyok ma.

Nem csodálom. A pasik ritkán érzik kellemesnek a kiszolgáltatottságot. Viszont a nők nagy többsége imádja, ha néha csak úgy használják a testüket. Az erőszakot is másképp értelmezzük, mint a férfiak. Sőt, a megcsalás fogalma is eléggé eltérő. 
Ezeket csak azért írtam le, hogy megindokoljam a döntésed. 😀
Szerintem a stílus nem rossz, bár helyenként én éreztem némi túlzást a körülmények ecsetelésénél. Például a munkaidő, munkabeosztás, satöbbi. 
Nem mellesleg hallottam azokból az időkből származó sokkal furcsább dolgokról is. Talán egyszer közzé teszem, mert vázlatként leírtam régebben, érdekesség képpen magamnak. A forrás megbízható, mert részt vett benne, hozzá nem is egy személyről van szó. Bár a férfi beosztásánál fogva némileg szűkszavúbb volt és sokkal durvábban fogalmazott. Na, talán majd egyszer, de ez az írás szerintem több elismerést érdemelne, ha az enyhe s/m kategóriát itt többen kedvelnék.
Nekem kedves történetnek tűnt, ha maga az esemény talán nem is annyira, hiszen mégiscsak nemi erőszakról van benne szó, de el tudom képzelni, hogy van aki szeretné, ha megtörténne vele.

Szerintem Selymi ott csak összevissza katintgatott. Talán a feltöltésnél éppen szop(tat)ott. 😊 Egy szopás annyira nem romantikus. Egy dugás sem az. Egy kölcsönadás meg végképp nem, még akkor sem, ha azt nővérek egymás között osztják meg. Talán, ha megírná a folytatást az lehetne románc. Vagy bármi más. Bár nem úgy nézett ki, mintha folytatni akarná. Habár az utolsó mondata alapján talán... 
Egyszóval a romantikus címkét ő ott megszopta. 😂

Tényleg érdekes és nekem tetszett a körülmények leírása. Az, hogy nem egy szimpla pornovella.
Találtam egy számomra eleddig ismeretlen szót is benne: pislángoló. Elsőre hibásnak tűnt a szóhasználat, de aztán rájöttem, hogy nem az. Talán ez lehet a jelentése – szerintem. Pislángoló – a szó, mint apró láng, pislákoló. Egyetlen szó, mégis hordozza magában a rejtett mélységeket, a vágyakat és a titkokat. Talán egy vers soraiból született, vagy egy éjszakai gondolat szárnyalásából. A pislángoló szó olyan, mint egy gyertya, amelynek lángja alig észrevehető, mégis melegséget ad a sötétben. És talán éppen ez a lángolás teszi őt különlegessé – a csendes, de kitartó ragyogás, amely sosem hagyja el az embert, még a legmélyebb éjszakákon is. A pislángoló szóval együtt jár a remény, a vágy, és a titokzatosság. És talán éppen ezért olyan szép és megkapó.
Két dolog még ami meglepő számomra. Az egyik a hetero címke, hiszen 3 test feszül egymásnak. Nyilván nem dughatja meg a srác mindkettőt egyszerre, de...
A másik az a hozzáállás, amit itt többek a 60 körüliek szexuális éhségéről gondolnak. Ha azt mondom, hogy ismerek olyan 30-40 közötti férfit, akinek a havi egy is sok néha és olyan 60 felettit, akinek a napi egy is kevés, sőt, olyan fiatalt is ismerek, akinek elegendő a látvány, az ugye hihetetlen? Pedig ez nem fantázia. Csak nekem vannak ilyen különleges ismeretségeim, vagy csak mások nem figyelnek a környezetükre?
Ezektől függetlenül gratulálok ehhez a történethez a szerzőnek. 💖 Ritkán  pontozok, de ide dobtam egy 10-est az eredetiség okán is. 😀

Pedig az annyira romantikus. Egy pasi tálcával a kezében és egyetlen ruházata egy domború kötényke... 
Azon a videón inkább egy kávészertartást láttam. Jártál már Kolumbiában? Ott sokkal egyszerűbben, mégis sokféleképpen tudják elkészíteni a kávét. Csak vigyázni kell, mert ott is akadnak dögös pasik és szép nők a kávét kedvelők társaságában is. 
The ULTIMATE SALENTO COFFEE TOUR - we visited a coffee plantation in COLOMBIA - YouTube 💖

Ó, te még futsz is? Ezek szerint van ki elől. 😀 Bár tudtam, hogy minden Virág szép, szóval nem azért... Ez utóbbi komoly ám. Nemrég jártam Baján egy üzletben és találkoztam Virággal. Ezt nem kitaláltam. Ez a valóság. Az a nő 28 éves és nemcsak a keresztneve Virág, hanem szép szőke vállig érő haja van – nem borzas frizurával – remek testtel és ő egy igazi Virág. Na, nem részletezem, mert a végén rám ragasztják a leszbi címkét, pedig én utálom, amikor kategóriákba próbálnak engem gyömöszölni.  Ha mást gyömöszölnek azt imádom, csak mert én minden szépet megnézek, ha lehet megkóstolok minden finomságot és minden illatos virágot megszagolgatok. Ha elérhető és nem sértő egyikünk számára sem. 
A pasik... Aki nem tud kifizetni egy olyan légyottért egy pár nap szállodát, amire ő is áhítozik, azt szegény ördögnek kell mondjam. Szó szerint szegény, de nem szó szerint ördög. Belőle ugyanis hiányzik az a kisördög, ami fiatalon ahhoz kell, hogy meg tudjon élni. Ennek két oka lehet. Az egyik éppen a butasága, a másik a tohonyasága. A buták idegesítőek, de gyömöszölni alkalmanként még elfogadhatók, de mit kezdjek én egy lusta fakutyával, aki csak nevetgél az életen és hagy elmenni maga mellett minden lehetőséget? A mindent itt újfent szó szerint veheted, mert ha egyszer ennyi pénze sincs... Van amelyik azt mondja, hogy neki csak motelre telik. Na, ő az aki hazudik. Inkább csak azért állítja ezt, mert neki én annyira nem jövök be, hogy szállodára áldozzon miattam, de ha már van egy – vagy több lyukam – amit megdugna, hát nem biztos hogy kihagyja. A feltételes mód nem arra vonatkozik, hogy hány lyukam van. Mielőtt bárki kekeckedne elárulom, hogy mindenkinek van több testnyílása is, mert  orra és füle meg farka... Na, jó ennek se füle, se farka. 
Szóval a pénzt nem arra értem, hogy legyen kőgazdag és megengedhesse magának ugyanazt, mint én, de a korához képest azért legyen miből megélnie és legyen némi tartaléka vészhelyzetekre. Főleg fiatalabbak esetében érdekes, hogy mit hajlandóak feláldozni egy, vagy több éjszakáért velem, vagy egy nekik tetsző bármelyik nővel. Az sokat elmond magáról, a jelleméről. Ha elsőnek éppen a szüleinek akarna bemutatni egy nemrég megismert lányt, az rossz ómen. Talán azért oda vinné, mert nincs más lehetősége. Mert ott lakik és nincs másra pénze. Nem vagyok nagyon anyagias, de egy férfi, aki nem akar gyereket, családot, az én szememben csak egy vibri. Látszólag élő és lehet finom, de mégsem él. Ha viszont egy idő után szeretne családot, gyereket ahhoz az kell, hogy legyen miből eltartania. Az a férfi amelyik csak gyereket csinálni szeret, az sem férfi. Talán baszógépnek elmegy, de ha nem vállal felelősséget a tetteiért, akkor mitől lenne ember? Egy olyan még az állatnál is rosszabb, ezért illesztettem rá a baszógép címkét. Mert a fejlettebb állatok is felelősséget vállalnak a kicsinyeikért. Igaz nem egyforma mértékben és időtartamban, mégis. Ha nulla pénze van, akkor annak oka van és nem mindig a társadalom ennek az oka. Viszont pénz nélkül megélni nem lehet. Vagyis eltartani egy gyereket, amíg az fel nem nő annyira, hogy önmagáról tudjon gondoskodni, ahhoz kell pénz. Ne legyen szerény villája Budán és rozzant óceánjáró hajóra sem muszáj költenie, de legyen azért annyi neki, amennyi a fent leírtakra elég. Hogy miért lenne nálam ez alapkövetelmény egy egyéjszakás kaland esetén is, amikor sem gyereket nem akarok tőle, se nem tervezek vele hosszabb távra? Egyszerűen azért, mert ezzel önmagának is bizonyítja, hogy ő igazi férfi és nem esik a fenti degradáló kategóriák egyikébe sem. Ha rám nem hajlandó ennyit költeni, akkor nem kellek neki. Ha elfogadom mégis, azzal másoknak ártok. Olyan nőknek, akik esetleg terveznének vele és hoppon maradnának. Nekik való a guminő, mert az nem bánja a csalódást, ha kilyukad is majd megragasztják. Egy nő lelke nem olyan, amit könnyű beragasztani. 
Előző hozzászólómról látszik, hogy egy férfié sem olyan. Ebben egyezik minden ember, hogy a lélek sebeit nehezebben – néha soha – lehet gyógyítani. Nos, önző vagyok... Akarok én olyan világban élni, ami tele van lelkibeteggel? Vagyok annyira önző hogy ne magam termeljem ki a lelkibeteg embereket. Már csak azért sem, mert felelősséggel tartozom a gyerekeimért annyira, hogy ne olyan világban kelljen élniük, ahol rengeteg a sorozatgyilkos és más erőszaktevő, akiknek nem kell indok és megerősítés, mert szentül meg lesznek győződve arról, hogy amit tesznek az a helyes. Ők már tinikorban uzikkal mennek iskolába. Meg késsel, és nem azért mert szalonnát vittek magukkal tízóraira... 
Akkor most igényes vagyok, vagy csak szimplán óvatos?

Kivéve amikor mégis 😊😊😊

Az engem is, de úgy hiszem nem fogjuk megtudni. A többi történetét látva úgy gondolom megelégszik egy mondanivaló közlésével 1-1 short stroy kapcsán.
Na, itt kimondottan szeretnék tévedni! 😀

Nekem is tetszett, de én elfogult vagyok. 😊

Hát igen. Ez a „jól vigyázz mit kívánsz, mert a végén megkapod" esete! .😂
A mondanivaló átjött, de elfért volna ebben több is. Azért egy 9-est adnék rá, ha szavaznék. 😀

Ezek könyvek, amik a korokon is átívelnek. Némelyik akkori elképzelés ma már bugyutának tűnhet, mint például Isaac Asimov. Stanislaw Lem és a többiek, de mindegyiknek a gondolataiban volt egyfajta mondanivaló, ami örök érvényű. Nos legtöbbször az. Az eredeti Csillagok háborújában is volt, bár nem mindenkinek jött le egyformán. Sokan csak a csillogást és erőt látták benne, de valójában az is egyfajta társadalomkritika. Csakúgy, mint az utána következő legtöbb alkotásban. Mese? Igen, mégis a modern férfiaknak egyfajta példát állíthat talán, hogy milyenek lehetnének ők fénykarddal a kézben és a legtöbb nő lovagiasabbnak láthatná őket. Csakhogy ma már nem ez kell nekünk. Már nem elég az erő ész és érzelem nélkül. Főleg nem pénz nélkül. 😀 De belegondolni mégis jó, milyen világ lenne az, amikor elég ennyi is. Abból a fantáziából kimaradnak a piszkos anyagiak, vagy inkább csak érintőlegesen szerepel némelyikben. Ingyen átutazni a világegyetemen? Nahát! Ma csak álmainkban lehet. Ez is, meg minden olyan kötet, amit a csillagok háborúja ihletett. 
Azt írod plakátokon látta dé kevés volt a szöveg. Én nem emlékszem plakátra, bár találtam olyat a neten, de a könyvekben elég sok a szöveg. Fantázia is akad benne, sőt. Az egész fantázia, mese.  De aki idejár az szereti a meséket. Mert ezek 99 %-a mese. Szeretnénk hinni, hogy igaz és némelyik hihető, de akkor sem igaz. Mert amelyik az, az már nem tetszetős annyira. Sokan nem a szépre emlékeznek valamiért, hanem csak a rosszra. Persze ez is relatív, mert ami nekem jó, az neked nem biztos, és amit te élvezel, az lehet nekem visszataszító lenne, mégis mindketten szeretjük a meséket. Az már ízlés kérdése, hogy ki milyet és kinél milyen széles skálán mozog az elfogadhatóság. Én sok mindent szeretek ami élet. A fantázia, az álmok is élettel teliek, ha nem is mindig szépek. Én inkább emlékszem a szépekre, mert az élet azt tanította velem, hogy a rossz úgyis eljön midennap és sokkal könnyebb elviselnem, ha közben a szépre emlékezem. Például a reggeli csokimra, amibe egy pici kávéport keverek és sok-sok habbal öntök nyakon. Attól lesz az élet finom! 💖

FCKU! Reggel felébredve,  félálomban olvasom e sorokat, közben készülök a hétvégi programokra. Mondhatnám őrületre, de én nem annak veszem, mert élvezem a mozgalmas napokat. Ekkor megyünk nagybevásárlásra, ekkor jönnek a barátok és a családom némely tagja látogatóba és ekkor mindig együtt van a család. Többnyire. 
Én a kávézást alapból nem szeretem. Azt a fajtát nem, amit mások isznak, mert nekem attól nagyon őrült, sokszor pajzán, bűnös gondolataim támadnak. Ok, pajzán anélkül is lehet, de érted?! Nálam a kávézás örömét a saját készítésű kávém jelenti. Ez egyfajta csokiból áll és az egészben ez, meg a hab az alap. Keverek bele egy csepp kávéport, ami ugyan igazi kávéízt kölcsönöz az egésznek, mégsem emeli a fellegeken túl az érzékeim. Csak odáig, mert a csoki nagyon finom és a rengeteg hab utána mindig pici nyomot hagy az ajkamon, amit aztán valaki mindig lenyalogat, csókolgat onnan. Önkéntes takarítóim egyben életem szerelmei és csillogó érzéseket adnak kora reggel, ettől szép és világos lesz a nappal, kitágul a horizont és úgy érzem enyém a világ. Abban a pillanatban tényleg az. Mondhat bárki bármit, azt a pár pillanatot nem tudja sem elvenni, sem felülírni, sem megcsúnyítani senki. Apró öröm, mégis nagy gyönyör és ez éltet. Ez miatt érzem a napot szépnek. Remélem ezzel én is szép nyomot hagyok mások néhanap sajgó lelkében. Ezt persze sokszor csak remélem. Olyankor az egész világot mégis a keblemre ölelem.
Csakhogy ma, miközben olvastalak, kifutott a finom nedűm a mikróban és bosszús lettem emiatt. De a hab azért megmaradt és a csokit is bekaptam, így az élményből azért valamit visszahoztam. 😊 Na, mégsem haragszom emiatt most rád, csak levontam a következtetést, hogy téged éhgyomorra, csoki előtt nem szabad olvasnom. Túl illatos nekem ilyenkor még bármilyen virág. Kivéve a Ciklámenem. 😊

Szerintem rád inkább ez a karakter illene: (2) A királynő reménysége · E. K. Johnston · Könyv · Moly 
Fel is pakoltam a face-re egyben, hátha lesz elég kávéd hozzá. 😊

Köszi. Van saját csillagom. 3 is. 😅

Mindet én sem olvastam. Az utolsónak magyarul megjelent is azt hiszem megvan, de nem olvastam el. Ki bírna el ennyi jedivel? 😅
(2) Könyv keresése: star wars · Moly

Eszembe se jutott szerénynek értelmezni. Ez és több más miatt is volt az első megjegyzésemben a vicces megállapítás, amit sérelmeztél. Nyilván nem fogok mindent idézni, csupán arra próbáltam a figyelmet felhívni, hogy talán elfért volna a címkék között a humor is.  Egy ironikus mondat nem indokolná a humor címkét.
Én meg nem indokoltam meg eléggé a vicces  dolgot előbb. Kértem már érte elnézést. Szeretnél többet? 😀

Idézek is, hogy senki ne érthesse félre: Szerencsére egy önálló, szerény 180 négyzetméteres budai villában laktak, ahol sem az ágy recsegése, sem – most már nevezzük mi is Évának – visongása senkit nem zavart. 
Álmodtam már budai villáról, de senki sem nevezte szerénynek. :D

Félreérthető voltam, bocsika.
Az eleje volt a vicces.
A végén csak megjegyeztem, hogy egyetértek a karaktereddel. Sajnos láttam már vörösfejű embereket a volán mögött és nem a napsütéstől volt olyan az ábrázatuk, hanem a piától. :(

Nem írok véleményt olyanról, amit nem értek, vagy nem olvastam. Ha nem értem, kérdezek, ha nem olvastam  az egészet, akkor hallgatok. Talán akkor sem ártana, ha olvastam.  Többek szerint egyáltalán nem is kéne írnom. Ide sem. Másképp sem. 
Szóval, elnézést, ha megbántottalak. Nem volt szándékos.

Ez vicces. 😃
Éva nnagyon klassz nő, mert ittasan nem vezet. 🤣

Aha. Hiszen az esti mese arra való. Altatásra. 
Párom is bealudt néha rajta. De mikor Leia hercegnő csókolózott, arra mindig felébredt. 😀 Na, emiatt olvastam én inkább el az egész sorozatot.

Ez nem csajos dolog, hanem emberi. 
Valamikor udvarolni akartam egy fiúnak és azt mondtam neki, hogy szép. Erre kinevetett, mert egy férfi nem szép. Azt gondoltam, hogy viccel, de nem. Rájöttem, hogy attól fél – minden látható ok nélkül –, hogy egy nő sem tarthatja őt vonzónak.
A bizonytalanság valamilyen formában mindenkiben ott van. Ha ez nem lenne igaz, féltékenység sem lenne a világon. Annak sem mindig van oka.

Doriannak nincs életpálcája? Azt hiszem ezzel vitatkozna a gyermeke anyja. 😇
Ez elég rövid volt. 🙄

Igen, mert olvasás helyett esténként ezt mind meg lehet tenni. Sőt ettől többet is!
Én inkább arra gondoltam, hogy kikopott a tinta a billentyűzetükből.
Jajj, már megint sokat írtam, de van még 😅

A hedonizmus nem a pénzről szól. Gondolj csak bele milyen lehetett Wendy előélete? Nem e sztori során alakult benne ki ez az életérzés, mert ennyire spontán nem történhetett. Ha úgy lett volna, más részleteket írt volna a szerző. Viszont tényként láttatja Wendy szeretetét az élvezetek iránt, tehát muszáj hogy előbb alakuljon az ki. Ha meg már előzőleg is ilyen volt, akkor amikor még egyetemen tanult és nem lehetett túl sok pénze, akkor már meg is dőlt, hogy csak a pénzes emberek hódolhatnak ennek. 
Persze a pénz sok mindenhez kell és sok mindenre lehet felhasználni is. Inkább ilyenre használnák az oroszok és ukránok is mint arra, amire most költenek.  Sokkal boldogabbak lennének az állampolgárok, bármilyen nemzethez is tartozzanak. Ebbe ugyanis ritkán lehet belepusztulni. 😀

Igen, mert neki most ilyen életérzése van. Egy állapot, de nekem a hedonizmus sokkal jobban bejön. Akkor inkább Wendy, mint az Ikeja.  Bár mindenki maga válogatja... A helyessírást is. 😛

Ennek e műnek az értékelése is eléggé szubjektív. Műnek merem nevezni, mert van célja, mondanivalója és a karakterek ábrázolása is ennek megfelelő. A célja egy életfelfogás ábrázolása amit sokan hedonizmusnak neveznek. A hedonizmus a szex élvezete önmagáért, amihez nem fűződik más érdek. A pornográfia egy üzleti kategória, a szex pénzzé tétele a célja. Irodalmi műfajként pedig (ha elfogadjuk, hogy létezik ilyen műfaj) ennek leírása, vagyis a szex, az aktus tömény, akár forgatókönyvszerű elbeszélése. Irodalmiságot ebbe csupán az érzelmek beleszövésével, ábrázolásával hozhatunk. A pornográfiát művelőket nem érdekli annak háttere, az okok, amiért közösülnek, basznak. Ezért nem is tartom én igazi műfajnak, ha mégis, akkor inkább egyfajta könnyed leírásnak, amit durvává éppen az tesz, hogy nincs háttere és az is, hogy esetenként nagyon durva, a köznapi életben nem használatos szavak szerepelnek benne. 
Ez a mű viszont nem olyan. Wendy karaktere éppen aztért „sápadtabb”, mert sokat dolgozik, és a munkában fáradtabb elme és test szex iránti vágya is kissé visszafogottabb. A hedonizmust éppen az hivatott kifejezni nála, hogy még így is mindig készen áll a szexre, de nem akarja keverni az üzlettel, a munkával és emiatt nem hajlandó a munkahelyén sem szexelni Johnnal, a főnökével; pedig egyébként nagyon is ízlik neki, amit az nyújtani tud az élvezetek terén. Mary a beosztásánál fogva nincs annyira leterhelve munkával és emiatt tűnhet az ő karaktere vadócnak. A sztori végén közelednek majd az álláspontok és Wendy is hajlandó lesz valamiképpen bevetni a szexet fegyvertényként az üzletbe, de nem akarok előre szaladni a történetben.
Szóval ez a mű nem pornó, csupán erotika és a karakterei a hedonizmus ábrázolásának szerintem teljesen megfelelőek. 
Én a fordításnál több helyen másként fogalmaztam volna éppen ennek a szellemét erősítve, de ezt csupán a stílusunk miatti különbségnek tudom be. Vagy csak irigykedni akartam ezzel? 🙂 Ha rossz kislány voltam akkor ma biztosan meglesz a büntetésem emiatt. ;)

Megnéztem a jelszókezelőmet és nincs benne Arya belépési kódja, se a jelszava. Akkor ezt mégis hogyan?
Azt hiszem mást kell megkérdeznem erről. Vagy másokat...

Na, ez már fura! Még a végén télleg én leszek Arya! 😂😂
Csak kapjam a kezem közé! 😈

Akkor engem meg az érdekelne, hogy ez milyen kategória? S/m-be beleférne avagy sem?
Van benne vér és fájdalom elfogadásos alapon és látható, hogy mindkét résztvevő élvezi is. Van, aki uralja a másikat és aki elfogadja az uralmat.  Én elsőként hetero címkét adtam volna rá, de... Talán mégiscsak s/m lenne? Bárki hozzászólhat, mert egy példával illusztrálva talán könnyebben érthető, vagy könnyebben lesz vitatható az álláspontom. Ez csak egy példa tehát. Nem igazi sztori és a valósághoz sincs semmi köze. Vagyis Laci név választása is is csak azért, mert a Lili kezdőbetűjével szinkronban van. De ha a következő betűt is figyelembe vesszük, akkor már az A uralja az I betűt az abc szerint.  😇😀

* * *
Rájött, hogy már hosszú percek óta ülnek egymással szemben, ő azonban már rég nem a lányt nézi; szemei üvegesen meredtek a semmibe Lili vállai fölött, aki kérdően és aggódva fürkészte őt.
– Valami baj van? – szólalt meg végül tétován.
– Semmi… a világon semmi baj – kacsintott rá könnyednek szánt mosollyal.
– Gyönyörű vagy. Mondtam már? Igazi szépség.
A lány szemlesütve mosolygott. Laci imádta, hogy ennyire zavarba hozta, s szótlanul gyönyörködött az arcát elöntő pírban. Le nem vette volna róla a szemét, s tekintetével az övét kereste; tudta, hogy Lili próbál kitérni, hogy ne kelljen ránéznie, s hogy kutató pillantásai csak fokozzák a zavarát.
Egész közel hajolt az arcához, olyannyira, hogy orruk már összeért; éhes ajkai rátaláltak Liliére. Először lágyan érintette, ajkai épphogy találkoztak az övével. Apró, gyengéd csókokat lehelt rájuk, majd nyelvének hegyét kutatóan az ajkai közé csúsztatta.
Mélyre hatolt Lili szájában, aki azonnal viszonozta a férfi érintéseit; ajkuk összeforrt, nyelvük forró, heves ölelésben találkozott.
Lili szorosan behunyta a szemeit, s csak az érzékeire hagyatkozott; elmerült Laci apró mozdulataiban, érezte ujjai alatt a férfi öltönyének finom anyagát, arcszeszének illatát, az apró borostákat, melyek az arcát cirógatták. Ahogy Laci csókja egyre szenvedélyesebbé vált, Lili egyre inkább sóvárgott utána. S ismét a hatalmába kerítette az a furcsa érzés… szinte megéhezett a férfi testére.
Egy pillanatra elhúzódott tőle, s lovagló ülésben az ölébe telepedett, miközben kezeivel két oldalról simogatta a finom vénákat a nyakán. A férfi imádta rajongó tekintetét; magában némán imádkozott, hogy a lány tegye meg végre, amire oly régóta készülnek. Most már nem kért engedélyt, szerette volna megkönnyíteni a számára a dolgot. Könnyeden végighúzta mutatóujja körmét a nyakán. Lili csak most vette észre, hogy körmei rövidek ugyan, de meglepően élesek, akár a borotvapengék.
Egyetlen gyors mozdulattal döngölte csípőjét a férfiéhoz, majd sokszor egymásután elismételte ugyanezt. Laci csak hátradőlt, szétvetett tagokkal a lányra emelte pillantását és élvezte annak dörgölőzését. Izgatott mosoly terült szét az arcán, ahogy figyelte őt.
A lány sosem hitte volna, hogy valaha érezhet ehhez hasonlót.
Amikor megpillantotta a férfi izzadtságának lustán folydogáló cseppjeit, különös éhsége szinte mardosni kezdte a gyomrát, s ugyanakkor olyan izgalom söpört végig rajta, mintha csiklójába villám csapott volna.
Gondolkodás nélkül átkarolta a férfi nyakát, s ahogy hevesen magához rántotta, szájával már birtokba is vette. Ösztönei úgy látszik, tudták a dolgukat; felsőajka meghökkentően visszahúzódott, akár egy vadmacskáé, s felső fogai mintha előreugrottak volna a helyükből. Lüktetett benne a vágy, amint felkészült rá, hogy megízlelje Laci izzadtságát és férfiasságát. Nagyon hevesnek érezte most szíve dobbanásait és csiklója pulzálását. Mintha egész testét rabul ejtette volna ez az éhség, minden érzékére kihatva.
Lili rávetette magát a férfi nyakára; még mindig magához bilincselve tartotta őt, akár fuldokló az utolsó, reményt adó faágat. Olyan erővel szorította magához, hogy félő volt, eltöri valamelyik tagját. Ahogy lassan csillapodott a szomja, izgalma úgy nőtt; érezte, ahogy nedves ágyéka a férfi ágaskodó vesszőjéhez préselődik. Csípője akaratlanul is előre lendült; hevesen körözött a kemény hímtagon, s tudta, hogy ezzel Laci vágya is csak fokozódik. Határtalan élvezettel töltötte el a tudat, hogy ezúttal ő uralhatja a férfi testét; a hatalmas izomkötegek, a telt ajkak, az a természetfelettien szikrázó szempár, mind-mind csak őt kívánták. Érezte heves szívverését, ziháló légvételeit, s azt ahogy időről időre fogai közt szívja be a levegőt.
Laci olyan szorosan ölelte, ahogy csak bírta, s vágytól duzzadó férfiasságát keményen nedvességben úszó ágyékához nyomta.

Laci egyre jobban elvesztette az eszét. Ennyire még életében nem kívánta a szexet. A vesszője máris lüktetett, s fájón a nadrágjához feszült. A vér dobolt a füleiben, a szíve hevesen vert, s a vágy újabb hullámai kínzó sajgásként áradtak szét a testében. Ha csak arra gondolt, mi lesz, amikor majd meztelenül fekszenek egymás mellett, erős borzongás futott végig rajta. Hihetetlen érzés volt, ahogy Lili fölé hajolt, hogy csillapítsa kínzó éhségét; fogai élvezettel vájtak a bőrébe , finom nyelve izgatóan simogatta nyaka érzékeny bőrét. Cseppet sem csodálkozott a lány hevességén; örömmel töltötte el a tudat, hogy ő lehet párja az első alkalommal, mintha olyasmivel ajándékozhatta volna meg, amivel senki más.
Érezte, ahogy a lány vágya fokozatosan alábbhagy; légzése egyre nyugodtabbá vált, tagjai lassanként ellazultak. Végül a hirtelen támadt, vad falánkságtól s az élvezettől kimerülten a nő feje a férfi vállára bukott.
Fogalmuk sem volt, meddig ültek így, szorosan összefonódott tagokkal. Laci a lány haját simogatta, lágyan dajkálta, megvárva, hogy annak remegő tagjaiba visszatérjen az erő.
Ahogy Lili végül felemelte a fejét s a szemébe nézett, talán még szebb volt, mint valaha; sápadt bőre addig sosem látott módon kipirult, új élet költözött belé. Laci szótlanul tovább simogatta, s így, némán gyönyörködött a rózsás arcban s a lány szemeiben, melyek ahelyett, hogy tompa, közönyös fénnyel néztek volna vissza rá, most szikrázóan csillogtak. A férfi pontosan tudta, hogy ez nem a világításnak köszönhető; most, hogy Lili sóvárgó teste megkapta, amire már oly régóta szüksége volt, szinte újjászületett.
Ahogy sugárzó tekintetébe fúrta az övét, érezte, a lány sem akarja, hogy ennyivel vége legyen. Gyöngéden végigfuttatta hát nyelve hegyét a nyakán, majd finoman fogai közé vette a fülcimpáját, s szopogatni kezdte. Apró csókokkal halmozta el, s gyengéden végig harapdálta a finom bőrt, érezve az alatta lüktető ereket a testében. Minden egyes apró érintéssel egyre csak izgatta a lányt; a végletekig fokozni akarta a vágyát. Ugyanazzal a mozdulattal ugrott fel a kanapéról, s vette ölbe. Két lépéssel az emeleten termett, s kedvese testét is magával húzva leborult az ágyra.
Alighogy Lili végignyúlt a párnákon, Laci fölé térdelt, s türelmetlen mozdulatokkal kioldotta a nadrágját. Végigcsúsztatta a combjain, s hasonló gyorsasággal szabadult meg a Lili testét fedő többi ruhadarabtól is, míg meztelenül nem feküdt előtte. Pár pillanatig csak zihálva magasodott fölé, s gyönyörködött a látványban. Vágytól vonagló testében, mely szinte hullámzott a fekete lepedőn. Telt kebleiben, vágytól megkeményedett, apró bimbóiban, s abban az édes helyben hívogatóan szétnyitott combjai között; nedve beterítette a hamvas, rózsaszín bőrt, s telt dombja és ajkai, melyek csillogtak a nedvességtől, a legszebb és legizgatóbb volt, amit a férfi valaha látott.
Lili azonban alig győzte kivárni, hogy Lacit magában érezhesse; hívogatóan kinyújtotta felé a karjait, s fejét félrebiccentve mosolygott fel a férfira.
Laci sem akart tovább várni; szinte rávetette magát a lányra, s tarkójánál fogva magához húzta. Beletúrt a vöröslő tincsekbe, miközben vadul csókolta. Lili egyszerre érzett fájdalmat és gyönyört, ahogy ajkaik összepréselődtek. Körmeit a férfi tarkójába mélyesztette, combjaival átkulcsolta a derekát; egész testével hozzáfeszült, s arra vágyott, hogy a férfi lénye minden porcikáját kitöltse.
Laci ekkor elhúzódott tőle, s sietve megszabadult a ruháitól, szerteszét rúgva őket a szobában. Nem törődött mással, csak azzal, hogy minél hamarabb érezhesse a bőrén Lili édes testét.
A lány nem tudta levenni a szemét róla; gyönyörű volt, s férfiassága teljesen készen állt a szexre. Lili akaratlanul is megnyalta az ajkát, ahogy az ágyékára pillantott. Elképzelte, milyen lesz, ahogy a férfi bevezeti a testébe, mígnem teljesen ki nem tölti vele; elképzelte azt az édes feszítést, ahogy beléhatol, s minden érzékét birtokba veszi vele, amíg a kéj a csontjáig nem ér.
– Gyere, csak gyere, kérlek!
Lacit magával ragadta ez a rekedt hang, amely mintha a lány lelkének legmélyéből jött volna. Ő maga már percek óta csak állt, s nézte őt. Csupasz bőre látni engedett mindent, amire a férfi csak vágyott; az ajkak finom találkozását, vágytól duzzadt csiklóját, s azt a kis rést a redők között. Szinte rázuhant a lányra, testével az ágyhoz szögezve. Két kézzel megtámaszkodott a feje felett, s egyetlen nagy lökéssel beléhatolt.
Hangosan felszisszentek, ahogy testük eggyé vált. Lili elképzelni sem tudott volna tökéletesebbet. A hatalmasra nőtt hímtag szétfeszítette. Enyhe sajgást érzett az ágyékában; a teste még nem volt felkészülve a hirtelen támadásra. Combjait még szélesebbre tárta, s ahogy a férfi mozogni kezdett, a testén a vágy újabb hulláma futott végig, s ismét nedvesség öntötte el. Laci minden egyes apró mozdulata gyönyörködtette, s azt kívánta, ez a pillanat örökké tartson.
A férfi még egyszer előrelökte a csípőjét, majd két kezére támaszkodva hagyta, hogy ösztönei átvegyék az irányítást. Vesszője ki-be mozgott a lány testében, fürdött a nedvességében, miközben hüvelye szorosan körbefonta férfiasságát. Laci felnyögött, s arcát Lili nyakába temette. Milyen puha, szűk és forró! Csípőjük vad tánca szinte megőrjítette, miközben testét hullámokban árasztotta el a gyönyör.
Mozgásuk egyre gyorsult. Lili belekapaszkodott a férfi hátába, s körmeit minduntalan a bőrébe vájta. Hozzáfeszült, s ahogy a gyönyör szétáradt a testében, úgy érezte, nem bírja tovább. Erősen a férfi vállába harapott; az édes sajgás zsigerig hatolt benne, teste minden egyes sejtjét átjárta, s úgy érezte, szétszakad.
Fejét hátravetette, s a szemét szorosan behunyva az ajkába harapott. Arra gondolt, vajon létezhet-e, hogy valaki belehaljon a szexbe. Ez az eksztázis olyan hatalmas volt, amit képtelen volt szavakba önteni; olyan hatalmas, hogy félt, ez a földöntúli érzés egyszerűen átgázol rajta. Kimeríti minden erejét.
– Ó, istenem… ez nem igaz… ez nem lehet igaz! – Csak erre a pár, elhaló szóra futotta tőle.
Laci lenyűgözve figyelte őt. Gyönyörű volt, ahogy ott feküdt alatta, haja az arcába hullott, testét ellepte a veríték, vonásai eltorzultak. Nem tudott betelni ezzel a pillanattal, ahogy a nő feszült testtel, vágytól izzva feküdt alatta kiszolgáltatottan. Meg akarta adni neki, amit akar. Egyre gyorsabban mozgott hüvelye szorításában, egy percre sem véve le a szemét kedveséről. Lili körmei a mellkasába vájtak, s hangosan felnyögött minden pillanatban, ahogy a férfi vesszője újra meg úja mélyre hatolt benne.
Laci halványan érzékelte az apró, szúró fájdalmat, ahogy Lili a bőrébe mélyesztette a körmét. Édes bizsergést érzett minden egyes kis döfés nyomán, s új ötlete támadt; egy pillanatra megfogta a lány csuklóit, s kezét a nyakához emelte. Így Lili körmei az ütőerébe vájtak, épp oda, ahonnan a nőtársai ittak – illetve csak ittak volna, ha valaha is megengedett volna ilyesmit. De ez most Lili volt.
Ugyanakkor nem volt biztos benne, hogy a lány díjazná a tervét, de szerencsére túl kábult volt ahhoz, hogy felfogja, mit csinál.
Szemeit szorosan lehunyta, s ajkai kissé szétnyíltak; valószínűleg észre sem vette, hogy körmei immár a férfi nyakának bőrét szántják fel, s a friss, mély sebekből szinte spriccelt az élénkpiros vér. Lacit lenyűgözte ez az érzés; a fájdalom éles volt, s mégis, ha lehetséges, vesszője még inkább megkeményedett minden karmolás nyomán, heréi összehúzódtak, s férfiassága oly nagyra nőtt, hogy csoda, hogy a lány teste kibírta.
Együtt értek el a csúcsra. Laci fejét hátravetve, szemeit szorosan behunyva felnyögött, ahogy a gyönyör minden tagjában szétáradt. Minden érzéke cserbenhagyta, csak egyvalamit érzett: Lili testét az övé körül, ahogy egyetlen, túláradó ölelésként eggyé vált vele.
Ahogy a férfi egyetlen mozdulattal utoljára kitöltötte testével, Lili úgy érezte, mintha az a pont, ahol egymásba fonódtak, az egész lényét elárasztaná. Nem létezett más, csak a férfi csodálatos, kemény teste, ahogy szétfeszítette merev vesszőjével. Hangosan felkiáltott, s szinte szétmarcangolta Laci bőrét, aki újra meg újra hevesen összerándult, ahogy az orgazmus hullámai végigsöpörtek rajta.
Lili azonban nem állt meg; semmit nem érzékelt maga körül.
Számára most csak az létezett, mit teste kapott, s aminek minden cseppjét magának akarta. Lábait még feljebb csúsztatta, s szorosan átkulcsolta velük a férfi bordáit. Laci megdöbbent; Lili, amilyen apró volt, oly erősen tartotta őt fogva, s félő volt, hogy megfullad. A lány ügyet sem vetett megütközött arcára. Bár mintegy kiszolgáltatottan feküdt kedvese alatt, átvette az irányítást. Ő
diktálta a ritmust, miközben keményen megragadta a férfi tarkóját, s a hajába markolt. Lacinak nem volt ideje tiltakoznia a szorítás ellen. Annyira elbűvölte Lili szenvedélye, hogy csak finoman, megadóan átfogta a lány hátát, aki szinte elemelkedett az ágyról, ahogy keményen csapkodta csípőjét az övéhez. A férfi megpróbált a szemeibe nézni, de amint megmozdult, a lány visszarántotta a fejét a vállára, s hevesen hozzábújt. Moccanni sem tudott. Egyvalamire volt lehetősége; keményen előre lökni vesszőjét, egészen addig, míg Lili másodszorra is elélvez.
A férfit lenyűgözte a helyzet. A lány szinte fogva tartotta, s szolgai módon bánt vele; bár nem szólt egy szót sem, ahogy rabul ejtette a testét, az egyértelmű üzenet volt.
S Laci nem okozott csalódást.
Vesszőjét mélyen Lili testébe vezette. Egy pillanatra sem húzódott kijjebb; vágytól izzó férfiassága sebesen járt előre-hátra a lány testében, minden mozdulattal szorosan a lányéhoz préselődve, hűen követve annak minden egyes rezdülését. A már-már állatias erő, mely a lányban ébredt, hihetetlen volt. Hirtelen arra gondolt, ha most meg kellene halnia, élete legnagyobb boldogsága lenne, hogy ezt a gyönyört ő adhatta neki.

Elpilledve visszahanyatlott a párnára, s pihegve a férfira pillantott; az fátyolos tekintettel nézett vissza rá, s ellágyult arca a legszebb volt, amit Lili csak kívánni tudott volna egy ilyen szeretkezés után.
Ahogy azonban végigsimított a karján, szeme megakadt saját kezén; azon halványpiros foltok éktelenkedtek, s körmei alatt is valami mélyvörös dolog látszott. Értetlenkedve emelte ujjait az arca elé, de nem tudott rájönni, mi lehet az. Felpillantott a férfira, s csak ekkor vette észre, hogy Laci nyakán mély sebek húzódnak, melyekből még most is szivárog a vér. Felsikkantott, s megpróbált kimászni a teste alól, de Laci lefogta, s gyorsan átölelte.
– Emiatt nem kell aggódnod. Nem tettél semmi rosszat. Én akartam, hogy ezt csináld, mert… szóval, nagyon jó volt. Nincs semmi baj.
– De… vérzel. Több sebed is van, és olyan mély mindegyik.
Hangja tompán hallatszott a férfi mellkasa alól, de Laci érezte, nem sok kell hozzá, hogy sírva fakadjon.
Gyűlölte ezt a riadt hangot. Nem akarta, hogy Lili kétségbe essen.
– Nézd… más vagyok, mint te. Az, hogy szeretkezés közben kicsit hevesebb vagy, számomra természetes. Sőt, nagyon jó. Imádtam, ahogy a hátamat karmoltad, és szerettem volna még jobban érezni. Ezért tettem a kezedet a nyakamra. Fantasztikus volt, hidd el.
– Nem hittem volna, hogy képes vagyok ilyesmire.
– Én meg nem hittem volna, hogy a szex ilyen is lehet veled.
Lili reszketősen felnevetett.
– Hát… azt én sem. – Türelmetlen mozdulattal letörölte a könnyeit, s újonnan jött derűvel rámosolygott.
Laci viszonozta a mosolyt, s maga is meglepődött, hogy most igazán szívből jött. Évek óta nem érzett hasonlót, semmi nem töltötte el igazi örömmel. De most… ez a szeretkezés újra életre keltette. S
tudta, hogy nem pusztán a fizikai kielégülés volt az oka. Lilivel egészen más volt. Lili volt egészen más, mint bárki, akivel eddigi élete során találkozott.

Én nem számítok hozzáértőnek. Egyáltalán nem! Én csak kérdezni tudok, de talán azt sem jól. 
Előbb is csupán azt bizonygattam – magamnak –, hogy egy adok-kapok nem s/m még akkor se, ha pár csepp vér netán csordogálna közben.
Amit Laci magyarázatából felfogtam az csupán annyi, hogy kell aki uralja a másikat, egy olyat, akit ismer és aki elfogadja az uralmat. De nem elég elfogadniuk, hanem mindkettőnek élveznie is kell, meg figyelni a másikra, mert ha nem akkor a szub sérülhet. Ezt értettem meg eddig. Mehet(ne) tovább 😀 Ha van még...

Ehhez nagyon kell ismerni a másikat. Oda-vissza, ugye? Máskülönben a szub nem lenne akkora bizalommal ura iránt. A szexben szerintem ez mindig így van. Adok-kapok. Kiszolgálom a párom, hogy nekem jó legyen. Ha őt látom élvezni, az nekem is öröm, igaz? Ok, azért az se árt, ha viszonozza és nem hagy ott a csudába, amikor neki elég lesz. Szerintem egy igazi Dom azt nem tenné. De ettől még nem válik a szerelmi kapcsolatom s/m-é. 😀

A Dom nem azt keresi. :P

Most látszólag magamnak válaszolok, pedig csak lehagytam azt, hogy annak a lényege ugyanaz lett volna, amiről te írtál, amire az előbbi kommentem ment.

Ez így érthető és egyszer írtam is valami ilyesmit, de sokan hülyének neveztek, emiatt ide már nem is tettem fel. 
Egy öngerjesztő folyamatban néha muszáj szünetet tartani, vagy: visszaállítani alapra mindent.  Mindenkit másképp lehet visszaállítani. De legalábbis sokféleképpen. Ez miatt nem hitték el, amit írtam.

Bölcs vagy 🙂 Én a helyedben kilépnék a facebookról és kikapcsolnék minden oldalfrissítésre vonatkozó sütit, akkor talán megmaradnak a hosszabb légvételű írások is. 
Az az idézet pontatlan. Bár ki tudja azt megítélni? Az eredeti Bibliát ugyanis ma már senki sem ismeri. Elveszett és emiatt a Vatikán ki is adta annak felkutatását. Szent Grálnak keresztelték el, de arra gondoltak. Nem hinném, hogy a nyomára akadtak. Persze ez csak összeesküvés elmélet, mert sose ismerné el egyetlen pápa sem, hogy ez így van. Nem tehetnék.

Egy időben az emberek azt tartották, hogy a lélek uralkodik midig a test felett. Azt, aki elismerte, hogy neki létezik „állatias" oldala is lenézték. Mert hát az ember, az ember, az állat meg nem az. Abban az időben volt az asszony-állat is. A feministák ezt a tévhitet eloszlatták mára. Az utóbbiért küzdöttek csupán, de sikerült némelyik férfiból előhozni az „állati" dolgokat. Nem hinném, hogy csak a férfiakra kéne vonatkoztatni. Szerintem régen nagyon erőltették ezt az: ember az nem állat dolgot. Ugyanis ma már megtalálták az agynak azt a részét, ami felelős „állati" mivoltunkért. A DNS-spirálisokról már nem is beszélve, mert abban még régebbi ösztöneink találhatók, amik talán még inkább tükrözik az állati mivoltunkat. De érdemes lenne levetkőznünk mindet? Lehetséges az egyáltalán? Ha igen, akkor le kéne mondani a fájdalomról is. Pedig az nem rossz. Ha fájdalom nem létezne sokkal gyorsabban kihalna a világ. Valahol ezt is taglalták már kommentben. 
Szóval a fájdalom állati dolog, de nem rossz. Vagy csak egy szükséges rossz? Nézőpont kérdése. Én az s/m vonatkozásában szeretném, megismerni az nézőpontodat. Ha megismerem biztosan megértem? Fel tudom fogni ilyen elvek mellett, amikről fentebb írtam?

Erre a kérdésre az első is megadja a választ. 
Egy fájdalom jelzi a testtől a léleknek, hogy valami nincs rendben. Valami nem jó. Ha nem balesetről van szó, akkor talán azt is, hogy egyesek nehezményezik azt amit tettünk. Fura lenne, ha csokival jutalmaznák amikor bántunk valakit. Pedig a Bibiliában akad olyan is, hogy ha megütik az orcád egyik felét, tartsd oda a másikat is. Ez felszólítás az s/m-re? 😇