Titti hozzászólásai

Én meg éppen ezt szeretem benned. 🙂 Bár nem kizárólag ezt, mert mostanában elég sok mindent olvastam; hosszabban-rövidebben írottakat is. De ez is megerősített abban, hogy ha valami tetszik, ha szépnek, jónak tartjuk, akkor rászánjuk az időt. Bár nekem mindig is a "slow-burn" volt a kedvencem, ez is nagyon bejött.
Köszönöm. 💖🤗

Kedves Álmoska!
Köszönöm a véleményed. Most pontosan 7,62-en osztják a nézeted.
Mindenki tudja, hogy a 7 több, mint egy, tehát igazad van. 💖

Kedves Erika43!
Megírtam a választ és elküldtem Évinek, mert egy helyen, valahol ezen az oldalon, ő azt írta, valamilyen kapcsolatban álltok. Szomszéd, ismerős, barátnő… Ezt ti tudjátok. Szóval kérlek, környékezd őt meg és olvashatod. Mondjuk meghívod egy kávéra, teára és ő közben a mobilján megmutathatja. Biztos vagyok benne, hogy kíváncsi vagy rá, hiszen azt írtad őszinte vagy és nem tennél ilyet szóvá, ha nem érdekelne a válasz. Puszi: Titti

Okosabbnak gondoltalak.
A sajátodat mennyire követted?
Egyébként köszönet a "támogatásodért". 😛

Szívesen segítenék, de ahhoz neked is akarnod kellene azt. Nem biztos, hogy tudok, ha már Lolának nem sikerült, de...  Ha igazán akarod, és szerinted egy próbált megérne, legyen! Nem vagyok csodaszer, se hasonló, de ha azt hiszed, hogy a te gondolataid sötétebbek lehetnek, mint az enyéim, versenyezhetsz velem. Nem fogsz nyerni, de próbálkozni lehet. Akarod?
Azt tudom, hogy valaha csodálatos voltál, de számodra és mindenki másnak is, csak a jelen számít.  A tegnap már nem létezik és a jövő bizonytalan.
Ha ilyesmiről akarsz írni, magadnak tedd fel a kérdést elsőként és csak utána másnak.  Mi is a megcsalás? Talán nem is létezik. Csak birtoklási vágy.
Persze fáj, ha bárkit elveszítünk, de... Biztos, jobb lenne, ha nem lenne ő, mintha csak megcsalna?   Oké, első felindulásában mindenkinek ez jönne le. A nagy többségnek igen. De ha jobban belegondolsz, talán mégse ez lenne a megoldás. Hm?
Nos, ez pár gondolat arról, hogy miként élheti át valaki a „megcsalást” Gondolkodtál már azon, hogy ez is két irányú dolog, akárcsak a szerelem? Talán nem csupán a párunkban van a hiba, hanem bennünk is! Nem gondolod ezt?
Egy ókori bölcsesség; nem én találtam ki :P . Ha valami elromlik, annak több oka is lehet. Mindegy. Engem annyira már nem érdekelhet, mi lesz veled. Na és téged?

Miért utálsz valakit annyira, akiről semmit sem tudhatsz? Nem jobb a szeretet, mint a gyűlölet? ❓

Szerintem is egy jó kis pet-sztori. Az, hogy most a pasi a kis kedvenc, az semmit sem von le a történet értékéből – szerintem. A tördelés az, ami fura, de már meg se lepődök rajta, mert az enyéim is folytonosan változnak. :D

Na, mert ebben sincsen és csak azt terveztem, hogy Erika43 hozzászólására teszem be vázlatként azzal, hogy megkérem segítsen nekem eldönteni a szememmel avagy szemeimmel kifejezések helyességében, végül lustaságból mégse tettem:
36 éves vagyok, a férjem is csak kettővel több nálam. Korán keltünk egybe, mondhatnám diákszerelmet követően. Az eltelt 18 év alatt nekem nem volt senki más rajta kívül és nem is gondoltam, hogy mással jó lehetne a szex nekem, bár pár éve néha elgondolkodtam, hogy meg kellene próbálnom, hátha… De, nem. Elhajtottam minden "kérőmet" az ajánlatot tevőkkel néha össze is vesztem azzal, hogy "mégis mit képzel maga rólam? Én férjes asszony vagyok!"
Úgy gondoltam, hogy a férjem is hűséges, mert nagyon igyekezett a kedves, hogy ne unjam magam halálra egyre ritkábbá váló együttléteink során. Hallottam ugyan pletykákat arról, amikor a közös kávézónkban dolgoztam, hogy ő egy vállalat felső vezetőjeként a titkárnőjével és olykor mással is összejött, de ezeket nem vettem komolyan, mert mint mondtam, igyekezett érdekessé tenni a szexuális életünket.
Egy alkalommal, férjem azt akarta, hogy délután, amikor hazaérek a munkából testileg elkészüljek rá, vagyis vele a szexre. Ezért adott egy análdugóhoz hasonló eszközt és betetette velem a bugyimba. Nem szabad addig kivennem, amíg haza nem érek – mondta. Jó szoros bugyit választott, az majd megtartja bennem, miközben hajlongva kiszolgálok a kávézónkban. Análdugóhoz volt hasonló, de nem a popsiba való. Nem ment mélyre és nem tágított, nem feszített, amikor betettem, de a rezgés a feszültséget megtartotta a testemben. Szóval, jó is volt, meg nem is. Inkább kellemesnek mondtam volna, ha nem kellene dolgoznom közben. Ugyanis, amikor mozogtam, akkor elég sok pontot megérintett belülről, de orgazmushoz mégsem juthattam általa.

Aznap érkezik két nő, leülnek beszélgetnek én meg elábrándozok a kisegítő fiúról, aki a pult mögött tesz-vesz. Ő a nőket nézegeti. Vajon mire gondolhat közben ez a disznó? Én lopva őt figyelem és amilyen érzések tolulnak fel bennem, most már nem azt a kéjenc pasit látom… Tudom, hogy szerepe van ebben a bennem halkan zümmögő dolognak is, de majd csak kibírom délutánig. Ráadásul egyre kellemesebb ez az érzés! Hatalmasat fogok én robbanni, amint kikerül belőlem ez a vacak és a megfelelő "tárgy" kerül a helyére. Nem tulajdonítok hát jelentőséget annak, hogy egyre kevésbé tartom hibásnak és egyre inkább szexinek ezt a fiatal fiút.

Később letelepszik három barát, kávét és konyakot rendelnek és a halk zeneszó mellett ők is halkan beszélgetnek. Nem akarom én őket kihallgatni, de amikor eléjük teszem, amit rendeltek, a közelükben maradok, ami nem nehéz, mert összesen 5 asztalunk van és a pulttól egyik sincs távolabb 4 méternél. Hallom amit mondanak. Arról beszélgetnek, mennyire jó volt nekik, amikor hárman együtt egy nővel voltak. Szemeim előtt megelevenedik amit csinálnak, annyira szépen beszélik el.

Egyikük büszkén adja elő, hogy az ő barátnője milyen szexi és mennyire jól csókol. A másikuk is dicséri a száját, bár ő azt érezte mennyire jó szopatni a ribancot. Arra gondoltam, hogy ha most leribancozták a csaját annak a pasinak, majd felháborodik, de ő csak mosolyog és rátromfol.
– Igaz, mert nemcsak téged tudott azzal élvezethez juttatni. Téged kielégített, engem meg felkészített egy menetre.
A harmadik ekkor álmodozva mutatja a mobilját: – Látjátok? Így kell ezt, ahogy velem tette. Nekem megvolt a szája a pinája is, meg a segge.
– Ne légy arra annyira büszke – fintorog a második. – Muszáj volt a popsijánál nekem váltanom téged és az hozta meg nála az igazi orgazmusát a nőnknek.
A nő pasija viszont így vélekedik: – Ha én nem rakom tele közben a punciját, akkor te is várhattál volna máig, hogy elélvezzen.
– Mégis tőlem kapta a leghosszabb orgazmusát az életében! – büszkélkedik a második srác.
Aztán még ehhez hasonló módon elmondják egymásnak és néha mutatják is a telefonjukon, hogy miket tettek vele.
Ó, a fenébe! Hogy mennyire irigylem én azt a ribancot! Szeretnék most minden fenntartás nélkül a helyében lenni, mégse tehetem, de azért belegondolni is jó érzés.
A fiúk – lehetnek vagy 25-30 évesek és eléggé dögösek – még folytatják, de egy óra múlva menniük kell.

A végén nem bírom tovább. Még csak dél van és bár eddig sose tartottunk ebédidőt, most ránézek a sráca és mondom neki: – Légy szíves tedd ki a zárva táblát.
Mikor megteszi így kérlelem: – Gyere ide, segítened kell nekem.
Aztán a pult mögé állva ráhasalok arra, a ruhám felhúzva és mivel a srác nem tudja mit kéne tennie, folytatom.
– Az a hülye férjem ma reggel azt találta ki, hogy zümmögjön bennem mindig valami. De én nem bírom tovább. Kérlek segíts! Vedd ki.
A srác közelebb jön és megszemléli. Aztán megérint, amire összerázkódik a testem, Erősen kapaszkodok a pultba nehogy leessek. Közben visszatér az egyik férfi és mutogat, hogy valamit itt felejtett. A székre téved a tekintetem és meglátok egy laptopot. De most a fiú annyira érzékien simogat engem, hogy felállni semmi kedvem. Kapaszkodok a pultba és a számmal előbb hangos O-t formálok, majd hangtalanul ezt formázom a számmal: Várj egy kicsit kérlek!
A férfi először türelmetlen, de amikor a srác rátalál a bennem zümmögő bűnös eszközre, és nagyot cuppantva eltávolítja, ezt suttogom neki: – Köszi, de most meg akkora az üresség bennem. Nem segítenél nekem?
A fiú párszor végigsimít a nyílásomon, és amikor érzi mennyire nedves, belenyal.
– ó  ez annyira jó! Formázom a számmal az ajtó felé, ahol a másik türelmetlenkedik.
Érdekes, hogy ettől megnyugodni látszik. Talán szerepe lehet ebben az arcomon tükröződő érzelmeknek is, mert már türelmesen, mosolyogva várakozik. A szájáról azt olvashatom le. – Kívánlak! Bárcsak besegíthetnék neki.
Ekkor döbbenek rá, hogy tudja mi történik, de már nem érdekel. Ha lenne elég erőm odamásznék az ajtóhoz és beengedném. De nem tehetem, mert a fiú közben  már ujjaival matat bennem aztán megunja azt is és feltápászkodva rám hajol és már bennem is van. Megszűnik az üresség és a külvilág is számomra. Annyit még érzékelek, hogy az a forró valami folyamatosan jár bennem és a fiú a nyakamat csókolja, majd lentebb igazít a pultra, hogy a melleimhez is hozzáférjen. A szemeimet fogva tartja az a kinti férfi, akinek a nevét sem tudom, de emlékszem rá, hogy ő háromszor is megdugta az elmondása szerint azt a lányt. Ó milyen jó lehetett neki! Talán nekem is jó lett volna – gondolom, és ekkor elér a gyönyör, de mielőtt lecsukódna a szemem még látom, hogy valamit mond a kinti férfi, bár nem hallhatom. A csukott szemeim előtt is őt látom, fogalmam sincs miért, hiszen nem egy nagy szám ő. Még a férjem is dögösebb pasi, mint az a kinti, mégis rá gondolok. Látom magam előtt a száját, amint ezt mondja. Látni akarom a szemed. Kérlek ne hunyd le. Annyira szép…
Ezt érzékelve muszáj kinyitnom a szemeimet és elmerülhetek annak a kinti férfinak a fekete szemében, miközben a fiúcska tövig merül bennem. Éppen belém élvez, amikor a kinti férfi bal kezének mutató és hüvelykujját egymáshoz érinti egy kört formázva ezzel a jobb kezének mutatóujjával ebbe a körbe bök és megmozgatja, majd a szája mozgásával ezt kérdezi mosolyogva: – Akarod? – majd magára mutat és aztán rám. Elér engem is a gyönyör és lehanyatlik a fejem. az arcom a pultra ejtem és ő ezt valószínűleg igennek veszi, mert mikor a fiú feleszmélve a várakozó férfire tekint és ajtót nyit neki ő nem a széken nyugvó laptopjához lép, hanem a pult mögé majd mögém fekszik. Pedig ott elég szűk  a hely, de ő nem bánja, mert már szabaddá is vált az ágaskodó bájdorongja ami felfelé mutat ő viszont rám és lefelé. Szégyenkeznem kéne, hiszen egy majdnem idegen fiú éppen most baszott meg a saját kávézómban, és egy másik láthatja a meztelen valóságomat, amint csordogál a combomon a fiú élvezetének a jele. Ebből az az idegen férfi, akinek még a nevét sem tudom kitalálhatja, hogy nem csak simogatott ez a drága fiúcska. Ha belegondolnék most abba, hogy arra készülök, hogy egy másik idegen férfival akarok lefeküdni most, vagyis megcsalom a férjem… De nem  gondolok én most abba, mert miközben fölé kerekedve álmodozva magamba fogadom őt, az jut az eszembe, hogy ez nem az én hibám. Mindez meg se történt volna, ha annak a buta férjemnek nem jut eszébe ez a micsoda. Az a vacak már eddig is óránként legalább egy orgazmushoz juttatott, amit én ugyan nem akartam, mert nekem elég egy nap egy, de nem tehettem ellene semmit. Talán, ha nem majdnem maximumra állítja a kedvesem a rezgést… Talán ha kivettem volna rögtön első alkalommal, amikor muszáj volt megtörölnöm magam az illemhelyen. De nem! Azt nem tehettem, mert szigorúan meghagyta nekem, hogy délutánig bennem legyen. Na és most? Muszáj volt eltávolítanom, de hogy neki legyen igaza, muszáj mégis bennem lennie valaminek. Az előbb a fiúcska, most ez az idegen fekete szemű férfi épp megfelel a bennem tomboló üresség pótlására. Mikor a férfi a csókjaim megunja megkéri a folyamatosan leskelődő fiút, hogy hozza neki oda a mobilját, benne van az a széken levő laptoptáska oldalában. Én közben lágyan ringatózok, tekerem a csípőm jobbra balra, mert érezni akarom azt a nagy faszát magamban mindenhol. Annyira ugyan nem nagy, de ha riszálom a fenekem akkor olyan érzést ad nekem, mintha mindenhol érintene, vagyis, mintha óriási lenne. A férfi ezt nem bánja és amint a mobilját megkapja megmutatja nekem, amiről nemrég a srácokkal, a haverjaival beszélgettek. Csak pár részletet és aztán rám kérdez: – Szeretnél a helyében lenni, ugye?
– Nem… – lihegem, de a válaszomból valahogy mégis kitűnik az igen. Főleg, amikor a lányt egyikük hátulról felnyársalva szeretgeti a másik a száját csókolja, majd behelyezi a keménységét, miközben a harmadik rákulcsolja a lány markát a félárbocon középre mutató szerszámára…
– Kár. Pedig felhívtam volna a haverokat és szívesen eljátszottuk volna veled is ezt. De ha nem hát nem… – mondja, majd leemel magáról a piszok. Tudja, hogy éppen az orgazmus kapujában voltam, de nem adja meg a testemnek a kielégülést, nem hagy megkönnyebbülnöm. Kis ideig küzdök ellen, hogy maradjon még bennem és átléphessek a gyönyör kapuján, de ő az erősebb.
Amikor felkel és megigazítja magán a nadrágját muszáj utána szólnom. Teljesen a padlón vagyok testileg-lelkileg egyaránt. Sajog a lelkem, mert megcsalom a férjem és olyanra készülök, amit soha nem tettem és nem is tennék, ha nem lenne ekkora a szükség bennem. Sajog a puncim is a kielégületlenségtől amikor ezt mondom neki a szemébe nézve: – Igen!
– Mit mondtál? – kérdez vissza mosolyogva. – Nem egészen értem mit akarsz. Mondd ki kérlek!
Közben a mobilját továbbra is a kezében tartja azt felém fordítja, gyanítom, hogy filmez, ezért óvatosan ennyit mondok: – Vigyél el…
De neki ennyi nem elég.
– Rendben, ha elmondod hova és miért.
– Hozzád te szemét! Mit gondolsz ezek után mit szeretnék?
– Ó, de nálam lesznek a haverok. Ha nem zavar téged, szeretnélek nekik megmutatni. Annyira szép vagy. Biztosan nekik is tetszenél. Akarod?
– Igen – mondom, bár teljesen megalázva érzem ugyan magam mégse tehetek mást. Aztán valami elpattan bennem és nem érdekel se a férjem, se a srác itt és az sem, hogy most már tudom, hogy a vigyorgó idegen videóra veszi a beszélgetésünket. Talán azért teszi ezt, mert a hatalmát akarja fitogtatni, talán csak későbbre gondol, hogy ne mondhassam, megerőszakoltak… Pedig már  azt se bánnám, ha tényleg megtennék. Igen, azt fogom tenni. Mikor odaérünk el fogom velük játszani, hogy megerőszakolnak. Egyiküket sem ismerem és bár mindegyik kell már nekem, mert emlékszem rájuk és a mobilvideón láttam is őket meztelen, de ők ezt nem fogják tudni így biztosan nagy élmény lesz nekem. Talán nekik is, de az mellékes.
– Légy szíves nyiss ki, vagy ha nem tudod egyedül az üzletet vinni, akkor akár haza is mehetsz – Szólok a fiúcskának, aki kissé sértve érzi most magát.
– Nem mehetnék inkább veled? Tudod… Vigyáznék rád, ők mégiscsak idegenek.
Nem mintha ő nem lenne számomra szintén ugyanaz.
– Hm? – nézek mégis kérdőn a másik pasira.
– Én nem bánom. Gyere, vigyázhatsz a kicsikére.

Aztán valóban eljátszhatjuk hogy megerőszakolnak és egyikük lefilmezi, hogy a másik három hogyan készít engem ki. Persze ez csak látszólagos, mert minden orgazmus nagyobb lesz, mint az előző és mindegyik közben/után hagynak nekem egy kis időt magamhoz térni, de aztán egyikük megcsókol amitől újra elveszítem a fejem. Nem tudom mennyi ideig játszanak velem, teljesen önkívületbe esve hallom, amint a fiú beszél mobilon valakivel. Feltehetően a férjem érdeklődik nála, hogy tudja-e hol lehetek. A fiú először kertel, aztán gondolom a férjem megfenyegeti valamivel, mert végül ezt hallhatom: – Oké, elmondom, hol vagyunk és eljöhet, de csak saját felelősségére. Ne engem hibáztasson, ha…
–…
– Nem, jól van, Most éppen nagy kortyokban iszik, ezért nem tud beszélni – feleli és nem hazudik, mert tényleg tele a szám és bár már  csak pár cseppnyi sperma a jutalmam mégis szárazra szívom azt a faszt, ami a számat kitölti még mindig.

Gyorsan benyomnak a fiúk a zuhany alá és éppen megtöröltek, de ruhát venni nem maradt idő, amikor megérkezik a kedvesem. Nagyot néz mikor rájön, hogy mindegyik fiút megkaptam, vagy ők engem. Nézőpont kérdése, mert mindegyikünk akarta a másikat. Ők engem, én őket… De nem az én hibám!
– Mit nézel úgy? A te hibád – támadok rá. – Ha reggel azt a vacakot nem teszed belém, akkor mindez meg se történt volna. Bizony… – szavalom és mondanék én még mást is, de  kedvesem nem hagy időt rá nekem.  Ott mindenki előtt leteper és hátulról a magáévá tesz, majd mikor a fiúk biztatják és biztosítják arról hogy mennyire finom a szám, – mintha ő nem tapasztalhatta volna az már rég meg – előbb megfordít misszionárius pózban és belém élvezve csókolja közben a számat, aztán nem hagy nekem pihenőt, mert a számba dugja és mikor megkeményedik azt használja, vagyis szájba basz.

Arra leszek figyelmes, hogy felülről is cuppogást hallok. Mintha egy nőt nyalnának, de az nem lehet, hiszen egyedül vagyok nő közöttük. Férjem is csak azért bassza a számat, mert közben a puncimba és a popsimba is került egy-egy farok, így neki csak ez maradt.
Felnézek, de tőle semmit sem látok. A torkomon át viszont semmit se mondhatok, mert néha eléggé lenyomja. Fáj de tűröm, ha neki ez kell most…
Valamit mégis észlelhet, vagy szimplán gondolatolvasó, mert megkérdezi: – Kíváncsi vagy többre?
Bólintok, mert akkor is azt tenném, ha nem kéne a farkán lógnom a számmal, így meg nem is tehetek mást.
Kedves férjuram ekkor kissé kiengedi magát belőlem és én láthatok egy női feneket, amint éppen két marokra fogva jókorát belenyal a már nedvesedni kezdő punciba.
– Most nem szólhatsz érte, hogy megcsallak, kurva!
Nem mintha engem az most érdekelne, mert kezd kilenni a testem.
Kiderül, hogy ugyanaz a lány ért oda a pasija lakására, amint férjem engem baszott szájba és annyira megtetszett neki a kedvesem ténykedése, hogy egyből felkínálta magát. Érdekes, hogy a pasiját ez nem zavarta, mert nemsokára már őt kényeztetik a többiek is és dugják.

A végén a férfiak kitárgyalják amit tettek, amit megtehettek velünk, majd a férjemmel a többi srác megegyezik abban, hogy innentől két ribancuk lesz majd, akikkel alkalmanként orgiázni fognak. Sajnos ez azzal járt, hogy még aznap este a lány nálunk akart aludni, annyire bejött neki a férjem és annyira kevesellte, amit kaphatott belőle. Nem tehettem mást, mert hát a családi béke szent  és különben is… Hallottam én arról, hogy egy háziúrnak, vagy Úrnőnek szabad utasítania bizonyos vendégeket. Így lett belőlem akkor éjszaka botcsinált domina. Érdekesnek tartottam, hogy bármilyen utasításom azonnal és kérdés nélkül végrehajtották mindketten, bár sokszor nekik tetsző dolgot parancsoltam, így abban teljesen biztos voltam, hogy ők jobban élvezik a dominanciát mint én magam. A bosszúm csupán annyiban merülhetett ki a rüfkének, hogy nem hagytam őt elélvezni, majdnem egy óra hosszáig. Ez a bosszú akkor ütött vissza rám, amikor végül elfelejtettem időben megálljt parancsolni nekik és férjem csodálattal nézte majd negyedóráig, amint a csaj teste össze-vissza remeg. Emiatt mérgemben jól kinyalattam vele magam, amit a kedvesem nézőként ismét nagyon élvezett. Csakhogy a nézőből rövid időn belül aktív résztvevő lett és mivel az én puncim foglalt volt az alárendelt csajunkat dugta.
De ha még ezt is élvezi a galád szexbabánk, hát elővettem azt az análdugóhoz hasonló valamit és betuszkoltam a csaj puncijába a páromnak azt parancsolva, hogy dugja élvezésig a seggét.
A fenébe! Hát ez sem jött be, mert ezt is nagyon élvezték, hát gondoltam én is kipróbálom, de nem akkor, mert nekem már nagyon elegem volt. Férjem is kezdte fájós éppel simogatni a heréit. Gondoltam egy napra ennyi bőven elég nekik is, meg nekem is és együtt aludtunk el.
Azért másnap reggel vele készttettem el a reggelinket, csakhogy az enyém valahogy nagyon sósra sikeredett. Mire eszembe jutott, hogy párommal kicseréljem a tányérunkat, az már üresen tátongott.
– Nem volt sós? – kérdeztem, mire mosolyogva válaszolt nekem.
– Annyira nem, hogy muszáj lesz a pinátokkal megsózni így utólag is. A testemnek több sóra van szüksége, na meg pézsmára – vigyorgott, majd ott a konyhában hozzá fogott. Persze nem engem vett előre, de ki hibáztathatná érte? Maximum én, de miután belőlem is vett ízmintát, már egyáltalán nem érdekelt, hogy közben megjátszott fintorgással mondta nekem, hogy  "ez édes!"

Férjem pár hét múlva elhozza nekik bemutatni a titkárnőjét, akiről tudom, hogy viszonya volt vele, de amikor nekem is megadnak mindent ami jár nekem, akkor kit érdekel, ha félre lép? Legalábbis arra az időre biztosan nem. Talán azt is mondhatnám, hogy elégtétel számba mehetne, amikor a férjem szeme láttára élveztetik el a srácok a szeretőjét. Na, attól kezdve már biztosan nem csak az ő szeretője. Talán azért is dobta be őt is a közösbe, mert egyedül már nem bírt vele? Vagy csak azért, mert attól félt, hogy rájön a csaj férje, és akkor nehogy már egyedül az ő derekát verje le! Ugyanis utólag megtudtam, hogy a titkárnője férje valami sportember, dagadó izmokkal, meg minden, ami ahhoz kell. A sportban biztosan jó, de férjnek – ezek szerint – csapnivaló. Egy ismerősöm mondta nekem anno, hogy "nem mind arany, ami fénylik". Közhely ugyan, de valószínűleg a csaj férjére igaz. Ebben akkor lettem biztos, amikor később elbeszélgettünk egymással vele bizonyos női dolgokról.

Még később – több különalvást és sok ajtócsapkodást követően – párommal megegyezünk abban, hogy nem érdekli egyikünket sem, ha a másik megcsalja, de csak úgy tehetjük ezt meg, ha a másik is látja. Rájövünk ugyanis, hogy nem tudunk egymás nélkül élni, de – bár olykor kicsit zavar, ha mással van a párunk – mégis izgatja őt is a látványom, amikor bennem van valaki más és én is élvezem nézni, ahogy mással kefél. A poén ebben pedig az, hogy sohasem tud senki minket annyira kikészíteni, hogy egy ilyen orgiát követően még ne zavarnánk le egymással legalább két menetet. Ekkor mindketten csak gyengédégre, szerelemre vágyunk és ezt senki más nem adhatja meg, csak a párunk.
Ekkor egyikünket sem zavarja a "használt áru" fogalma lévén, hogy egyikünké sem kopik el soha, a birtoklási vágy és a szerelem meg már régóta a múlté. A kölcsönös megbecsülés és tisztelet fogalmát is másképp értelmezzük, mint sokan mások. Mondhatnám azt is, hogy a szerelem sosem múlik el, csak átalakul. Mert ez még talán mindig szerelem. Másképp hogyan magyarázná meg bárki, hogy mégse nem tudunk egymás nélkül élni?!

Adhatok , ha akarod...

Melyikre gondolsz? Egyik se jó és szót se érdemel, de kíváncsi lennék a tiéd milyen?!

De számtalan más még igen. Akár folytathatnád is, bár én azt is megérteném, ha nem. Nem a kedvencem, de hiánypótló mű. Angolul is kész van?

Köszi. Legalább a megfogalmazás legyen némileg tetszetős. 🙂

Háát... Az élet a legjobb történetíró. 😉 Valahol megvan az eset leírása részletesebben, de nagyrészt tényszerűen. Éppen azért nem tartottam jó ötletnek bárhol közzé tenni, mert nem annyira az én világom és nem tudtam benne igazi érzelmekről írni. Érzelmek nélkül meg egyetlen sztori sem tetszik nekem.

Nem illik nekem címezni a választ, ha valójában a szerkesztőségnek szólna. 😉 Ez picit úgy néz ki, mintha rám néznél, miközben máshoz beszélsz. 🙄
Amúgy mi baj van ezzel? Ez csak a könyv pár fejezete, könyvismertetőként google fordítással, egy másik sztorira reagálva. Feltüntettem a szerzőt és a mű címét is; bárki megvásárolhatja és lefordíthatja az egészet.
Egyébként sem olvastam sem az impresszumban, se sehol másutt az oldal illemkódexéről. Kérlek, javíts ki, ha tévednék!

Igazad van abban, hogy bátorság kell egy bármilyen írás közzétételéhez. Csak remélni tudom, hogy nem sértő szándékúnak fogadja el bárki a véleményem. Ha arra gondol, hogy a hozzászólásokból kiemeli a neki tetsző lényeget azért, hogy javítson a saját munkáján, már egy lépést meg is tett a haladás felé. Továbbra is tartom, hogy ez a történet jó. Ha segítségre lenne szükség szerintem bárki, akinek az email címe a profilnál publikus szívesen elbeszélget ilyesmiről, gondolok itt Éva596-ra, Lolamacko-ra. Vagy akár magamra, feltéve, hogy az amatőr szintemet elégségesnek tartja.
Én mindenesetre bízok abban, hogy hamarosan olvashatom a folytatást.

A Freeuse vendég

BDSM ébredés
Karácsonyra szabadon használt
HANK DOLWORTH

Ashley megérkezik

Ránézek a telefonomra, hogy megnézzem a címet, majd a hátsó zsebembe csúsztatom. Felkapaszkodom a lépcsőn a körbefutó tornáchoz, megnyomom a csengőt, és visszatérek a sétányra, hogy megvárjam, amíg valaki válaszol. Lehúzom a szoknyám szegélyét. Szorosan feszül a combom körül, és mindig úgy tűnik, hogy egy centiméterrel feljebb emelkedik, ahogy sétálok. Felsőként fűzőt viselek, rajta egy fekete bőrdzseki. A barna hajam le van húzva, a kabátom gallérja mögött pedig laza. A fekete Doc Martenjeim tiszták, és úgy gondolom, hogy a megjelenésemnek megfelelőnek kell lennie ehhez a találkozóhoz.
Lusta voltam, és nem kaptam új bérletet a futamidő után, és szükségem van egy szobára az ünnepek alatt. Nem terveztem költségvetést az év utolsó két hetére, és most elakadtam. A lap hirdetése szerint az árak alkuképesek, ami ígéretes. Lehet, hogy alkalmi munkákat végezhetek, és befektethetek egy kis tőkét, hogy csökkentsem a bérleti díjat.
A ház egy régebbi iparos stílusú ház, gondozott udvarral. Hangulatosnak és barátságosnak tűnik. A második gondolataimra erőlködöm, mert szinte kifogytam a lehetőségekből. Nyílni kezd az ajtó, én köszönésképpen mosolygok, míg meg nem látom, majd kinyílik a szám.
– Helló, te biztosan Ashley vagy – mondja, és kinyitja az üvegajtót, én pedig hátralépek, ahogy az felém lendül.
– Gyere be a hidegről. Üdvözöllek!
Gyönyörű, rézvörös hajjal, pixis vágású, intenzív zöld szemekkel. Görbült alakja van, és bő szoknyát visel, amely közvetlenül a térde fölött lóg. Ideges voltam, mielőtt megnyomtam a csengőt, de most megfélemlít a vonzereje. Nyelvemmel idegesen megnedvesítettem ajkaimat.
– Igen, szia. Ashley vagyok. Telefonon beszéltünk – mondom, miközben belépek az ajtón, ő pedig nyitva tart nekem.
– Eleanor vagyok, de hívhatsz Nóranak – mondja a hölgy, és kedvesen mosolyogva int a nappali felé. – Gyere be, tedd oda a táskádat, és vedd le a kabátodat. Helyezze magát kényelembe a kanapén, amíg én megkeresem Jacket.
A görgős táskámat a falhoz helyezem, lerántom a kabátomat, összehajtom, és a bőröndömre akasztom. Nóra megáll, rám néz a fekete, bőrfűzőmben, majd elmegy mellettem. Lehúzom a szoknyám szegélyét, miközben a kanapéhoz lépek, hogy leüljek, és csukva tartom a térdemet. Nem tudom, miért döntöttem úgy, hogy a szűk ceruzaszoknyát veszem fel, de tetszik, hogy nézett ki a fekete bőrfűzővel.
Hangulatos a házuk. Egy kis nappaliban vagyok, ahol egy bőr kanapé és két kényelmes megjelenésű bőr szék van. A szoba melegen van megvilágítva, a mennyezetről lámpák lógnak, a sarokban fáklyalámpa. Az elülső ablak lehúzott lamellával az utcájuk felé néz, de a lécek nyitva vannak. Hallom közeledő lépteiket. Üresen hangzanak, és azt hiszem, van egy pincéjük a fő emelet alatt. Nem szokványos az ország ezen részén.
Felállok, hogy megforduljak, hogy a legjobb mosolyomat nyújthassam nekik. Jack magas, sűrű barna hajú, halántékánál őszül. Ő több mint hat láb magas, míg én csak néhány centivel több mint öt láb. Nóra magasabb nálam és alacsonyabb, mint Jack. Jack kék gombolható inget visel, a mandzsetta az alkarja közepéig feltekerve. Mosolyog és kinyújtja a kezét. Kinyújtom a kezemet, ő pedig megragadja az enyémet, és a kezem köré fonja meleg ujjait.
– Jack – mondja, miközben elengedi a kezem. – De ezt már tudtad.
– Nos, professzornak hívtalak az órán – mondom most, hogy felismerem. – Azt hittem, Johnnak hívják? Angol zeneszerzést tanít azon a főiskolán, ahol két hete végeztem. Az osztályában voltam a legjobban belé.
– John mellett megyek az egyetemen, Ashley. A házamban Jack mellett megyek. Melegen elmosolyodik, kezét Nóra dereka köré fonta, és az oldalához húzza. – Szobát keres az ünnepekre?
– Igen, uram – mondom. – Túl maradok a szünetben, majd januárban kezdem az érettségit. Lakások között vagyok, és meg kell várnom, amíg a pénzügyi támogatásom beindul, hogy új helyre költözhessek. Igyekszem a lehető legtöbb pénzt megtakarítani, és a hirdetése szerint az árak alkuképesek. Mit jelent ez?
Visszadőlök a kanapéra, miután lehúztam a szoknyámat a combomon, és összetartom a térdemet. Nóra mellém ül, nem a kanapé másik végébe. Jack hátralép, és leereszkedik az egyik bőrszékre. Előrehajol, könyökével a térdére támaszkodik, és mindkét kezének ujjait egymáshoz szorítja.
– Ashley, egy kis diszkréciót kell kérnem – mondta Jack. – Amit mondani készülök, titokban kell maradnia. Ha nem tud beleegyezni a titoktartásba, meglátogathatjuk, de nem tudjuk felajánlani a szobát.
– Akarod, hogy aláírjam az NDA-t, professzor? – kérdezem vigyorogva. – Tudok diszkrét lenni, de most kíváncsivá teszel.
– Nem, szót fogadok – mondta Jack. – Mindig is jó tanuló voltál, és a jó tanulók hűségesek.
Elhallgat, és a feleségére néz. Nóra kissé közelebb hajol, kezét a nyakam alá támasztja, és egy lassú, érzéki kört dörzsöl a gerincem mentén. A csupasz bőröm bizsereg az érintésétől, a puncim pedig összeszorul az izgalomtól.
Mi történik?
– Jack és én alternatív életmódot élünk, Ashley – mondja Nóra, és szemei az enyémen akadnak, amikor ránézek. – Kiválóak vagyunk, és élvezzük a BDSM életmódot otthon. Jack a dominánsom, én pedig váltó vagyok.
lassan nyelek egyet. – Csak könyvolvasásból tudok a BDSM-ről, a dominanciáról, az engedelmességről és a perverz szexről – vallom be. – Mi az a kapcsoló? Szemeimet Jack felé pillantom, és új megvilágításban látom. Mindig magabiztos volt, személye és karizmája minden előadáson látható volt. Érzem, hogy visszatér a régi szerelmem, látom, hogy elsötétülő szemekkel néz rám.
– A váltás egyszerre domináns és alázatos – magyarázza Nóra. – Én élvezem, hogy Jack alázatos lehetek, de arra is vágyom, hogy mindkét nemhez tartozó embereket megtegyem.
Szemem visszakanyarodik Nórara, és a mosolya megnyugtató, ezért felteszem a kérdést. – Biszexuális vagy?
– Az vagyok – mondja, és bólint. Ujjai kisimítják a hajamat az arcomból.
Megborzongok az érintéstől, és bólintok. – Kíváncsi vagyok – vallom be, és érzem, hogy felforrósodik az arcom. – Soha nem mertem felfedezni.
– Amit kínálunk, az érdekelheti – szól közbe Jack, és a fejem visszafordul hozzá. Hiányzik Nóra szeme, de amikor Jackre nézek, húzást érzek felé. Megdöntöm a fejem, ahogy folytatja. – Adunk egy szállást. Cserébe biztonságosan felfedezheti szexuális fantáziáját a házunk falai között.
– Tehát bent kell maradnom? Felvonom a szemöldököm, és hallom, ahogy Nóra felkuncog, és visszafordítja rá a tekintetem. A mellbimbóim összeráncolnak az izgalomtól, bár még mindig rejtély, hogy mit kínálnak.
– Nem, drágám – mondja Nóra, és ujjait könnyedén végigfésüli a tarkómon. – Szabadon jöhetsz és mehetsz, ahogy akarsz. Ha beleegyezel, meghatározott szerepet fogsz játszani a házunkban.
– Te leszel a mi szabadhasználatú ribancunk a tartózkodásod idejére – mondja Jack halk, parancsoló hangon, miközben a mély bariton belesüllyed a lelkivilágomba. – Mindkettőnknek alárendelnéd, ha szexuálisan használnád. Azonban szeretnénk, amikor csak akarjuk.
Hát basszus, ez melegen hangzik.
Biztos vagyok benne, hogy a szemeim olyan tágra nyíltak, mint a csészealj, ahogy Jackre bámulok. Aztán vissza Nórahoz. Mindketten elhallgattak, és engem figyelnek. Nóra hátrahúzza a kezét, és az érintésének hiánya olyan, mint egy vákuum. Felállok, lesimítom a szoknyámat, a karom pedig az oldalamra lóg.
– Mi van, ha nem tetszik, ami történik? kérdezem. Kész vagyok beleegyezni. Szükségem van legalább egy kilépésre, vagy egy mód arra, hogy kihátráljak, ha túl kényelmetlenné válik. Nóra és Jack is elég idősek ahhoz, hogy a szüleim lehessenek.
– A beleegyezés nem beleegyezés, ha nem visszavonható – mondja Jack, feláll, és közelebb lép.
– Lesz egy biztonsági szava – feleli Nóra. Érzem, ahogy feláll mögöttem. – Amikor használod, minden leáll. Gondoskodunk arról, hogy fizikailag biztonságban legyen, majd megbeszéljük érzéseit, amíg érzelmileg biztonságban nem lesz. Nekünk ez nem egy hajítás, Ashley. A jóléted a legfontosabb.
Nóra most mögöttem van, és érzem a leheletét a vállamon, ahogy felállok, és felnézek Jackre. Testem a várakozástól vibrál. Felemelem a fejem, hogy Jackre nézzek, és enyhén bólintok.
– Mennyit és meddig? Még egy válaszra van szükségem.
– Te leszel a vendégünk. Freeuse vendégünk. Hogy mennyi ideig, az újév kezdete után újraértékeljük – mondja Jack kissé ellágyulva. – Valami félig állandó dolog érdekel minket, ha a dinamika hármunkra működik.–
– Rajtad múlik, Ashley – mondja Nóra, miközben a fülemhez szorítja a levegőt. – Meg kell néznünk, hogy megfelelsz-e nekünk.
A – mi szó teszi ezt helyettem. Azt akarják, hogy én is a részük legyek, ne egy kívülálló. Magyarázataik világosak és józanok, és ha engedelmeskednek nekik, viszketést okoz, ami egyre nőtt, ahogy a BDSM-et erotika könyvekben kutattam. Bólintok a fejem és felnézek Jackre. A szorongás felpörög a magomban, ahogy válaszolok.
– Igen, beleegyezem. A szavaim hangosan csengenek a fülemben, és a szívverésem visszhangzik a szavaim mögött. Jack szeme elsötétül, és érzem, hogy Nóra közelebb lép, de nem érint meg. Miért van szükségem arra, hogy annyira megérintsen?
– Csík – mondja Jack halk, tekintélyes hangon. – Minden le.–
Hangja nem közvetít vitát, ezért lehajtom a fejem, ujjaim remegnek, miközben a szoknyám oldalán lévő cipzárért nyúlok. Lehúzom a fület, és a kinyíló hangja visszhangzik a hirtelen beállt csendben. Lenyomom a csípőmről, amíg a gravitáció legyőzi a súrlódást, és a szoknyám a bokám köré esik. Ujjaimat a sötétkék kisfiú rövidnadrágomba akasztottam, és lenyomom őket, amíg elcsúsznak, és a bokámnál a szoknyámon át nem csúsznak. Derékba hajolok, kikötöm a Doki Martens-t, lehúzom, és kerülöm a szemkontaktust, miközben kilépek a szoknyámból és a bugyimból. Egyenesen felállok, és elkezdem kioldani a fűzőm kapcsait. A pántok szorításától a melleim fel vannak tolva, és az utolsó csat kioldásával a mellkasomhoz szorítom a fűzőt. Képes vagyok mélyeket lélegezni, és felnézek Jack szemébe.
– Hallottál engem. A hangjában rejlő mogorva lüktetésre készteti a csupasz puncimat. – Ne kényszerítsen arra, hogy ismételjem magam.
Basszus, ez intenzív.
Alig bólintok válaszul, és elengedem a bőrfűzőt, ami a ruhám mellé esik a lábamhoz, és meztelenül maradok. Csak a nyakamban lévő kis örökség nyakláncom maradt meg. A mellbimbóim megfeszülnek, ahogy Jack szemébe nézek.
– Térdelj le!
Térdre ereszkedek, mielőtt befejezi a szót. Lehajtott fejjel várok, karjaimat az oldalamra támasztva, kerek orcámat a sarkamra támasztva.
– Ezt is, kedvesem – mondja Nóra, és érzem, hogy ujjai rátalálnak a nyakláncomra – a nagymamámtól kapott örökségemre. – Úgy kezdesz velünk, mint a születéskor. Meztelenül, mint egy csecsemő.
Nóra összeszedi a ruháimat, és érzem, ahogy a táskám felé sétál. Hallom, ahogy felhúzza a fogantyút, majd az egyik kiegyensúlyozatlan kerék zaját, ahogy kilép a szobából. Térden állok, lehajtott fejjel, és várom, mi következik. Jack hívja. Ilyen hirtelen feladni az irányítást az valami, de a volt professzorom tesz velem valamit. Nem tudom részletesen elmagyarázni, de biztonságban érzem magam. Érzem a puncim összehúzódását, és azt az érzést, hogy egyetlen csepp kicsordul a nyílásomból.
– Mit fogunk csinálni veled? – Jack halk hangja tölti be a csendet, majd az öv kioldásának összetéveszthetetlen hangja.

Csecsebecse
A szívem hevesen dobog, ahogy letérdelek volt professzorom előtt. Hallom, ahogy az öve bőre áthúzódik a nadrágja hurkain, és csatja csattogását, ahogy közelebb lép.
– Fel a fejjel – mondja Jack. Ujjbegye az állam alá nyomódik, és felemeli a fejemet, amíg a szemembe tud nézni. – Nóra és én komolyan vesszük a beleegyezést. A te biztos szavad a – csecsebecse– . Ismételje meg nekem.
– B-baubles – dadogok, majd köhögök és lenyelem. Amikor érzem, hogy visszatér a hangom, folytatom. – Miért csecsebecsék?
– Mert olyan szép vagy rád nézve, mint a csecsebecsékre, amelyeket a karácsonyfára teszünk. Szeretjük a kis csecsebecséinket, és igyekszünk biztonságban tartani őket, amikor levesszük a fáról, és elrakjuk őket, amíg legközelebb meg nem nézzük őket.
Bólintok az ajkamba harapva. Nem vagyok benne biztos, hogy fel tudok-e kérdezni, de nem tudok mit kezdeni.
– Ez vagyok én? Fényes játék, amellyel egy ideig játszhat, majd elteheti szem elől?
lenyelem a gombócot a torkomban. Még nem érintett meg. Alig láttam őt, mióta két éve az osztályába jártam. Amióta belépek az ajtón, és újra látom őt, olyan érzésem van, mint a hazatérés, amivel nehéz számolni.
– Ritkán dobjuk ki a csecsebecséinket, kicsim – mondja halkan Jack. Aztán feszes ajkakkal megkérdezi: – Készen állsz? Utolsó lehetőség bármilyen kérdésre, Ashley.
A professzori hangnemben a szívem összeszorul, és olyan, mintha azt mondanám, hamarosan kezdődik az óra. Kiváló tanár volt, irodalomszeretete minden előadásában igaz volt. Egy pillanatra belenézek a sötét szemébe. Vannak kérdéseim? Milliók. Szükségem van válaszokra? Nem. Bízom benne, és többet tanulok a tapasztalatokból, mint az előadásokból.
– Nem, uram. Ismét lehajtom a fejem. A kezeim megmozdulnak, és kényszerítem magam, hogy a combomon nyugtassam őket, tenyerem nyitva. Emlékszem egy fényképre, amit egyszer láttam egy meztelen nőről, aki alázatos pózban térdel. A vonzereje azóta is megragadt bennem, és Jack pózát utánozom.
– Jó lány. – Mesterként–  fogsz emlegetni, Nóra pedig az úrnőd. Bólintok rá, képtelen vagyok megszólalni, miközben ez a két cím belesüllyed a vággyal teli tudatomba. Jack ellép tőlem, és térdelve hagyom magam. – Drágám, hozz nekem egy botot a visszaúton.
– Már megvan. Hallom, ahogy Nóra visszatér, majd a fa kopogtatását. Nórara akarok nézni, de kényszerítem magam, hogy nyitott ujjaimat bámuljam, és lelassítsam gyors légzésemet.
– Köszönöm, drágám – mondja Jack olyan melegséggel, amit remélem kiérdemelek. – Akarod nézni?
– Egyelőre – mondja Nóra. Érzem, ahogy elmegy mellettem és a professzor mögött – mester. Látom a lábát, ahogy a professzori szék felé fordul, majd megfordul és leül benne. A fogaim behorpadják az alsó ajkamat, ahogy a perifériámon figyelek. Észrevettem, hogy bőr, térdig érő csizmába öltözött, ahogy egyik lábát a másikon keresztbe teszi. A professzor szembefordul vele, és a figyelmem a lábára irányul, ahogy érzem, hogy dől. Aztán hallom a csókjukat. – Egy idő után csatlakozom – magyarázza Nóra. – Egyelőre szeretném őt megfigyelni.
– Jó ötlet – mondja Jack kuncogva. – Lehet, hogy elragadok.
Visszafordul felém, és olyan a fókusza, mintha a napon ülne. A bőröm kipirul, és érzem, ahogy a szeme barangol. Fabotjának hegye – nem egy sétabot – lassan végighúzza a lábamon. Vékony és kerek, a végén tompa hegyű.
– Jó ösztönök, kicsim. A hangja halk és parancsoló, pörgősebb, mint ahogy emlékszem az osztálytermi hangjára.
Kissé felegyenesedem, ahogy a bot szélét végigkopogtatja a gerincemen. Halk, jóváhagyó morgást hallat, ahogy alkalmazkodok a felszólításához. A hegyével a vállam mögé tolja a hajtincseimet, és jobban tudatában vagyok a melleim súlyának és a mellbimbóim feszességének. A botja hegye végigfut a vállamon, majd lehajlik a felkaromon. Halk morgások és morgások kísérik a pózomat, és amikor eléri nyitott tenyeremet, élesen megkopogtatja a végét. A testem megmerevedik, és visszaharapok egy nyüszítést a hirtelen jött fájdalomtól.
– Ez jó, nyitott tenyér felfelé.–  Előadó hangja visszatért, és megborzongok az ösztönös helyzetem dicséretétől. – Miért döntött úgy, hogy így térdel?
– Láttam az interneten, uram – mondom, és hozzáteszem a formális címet, hogy tiszteletteljes legyen. – Sok BDSM-történetet olvastam az interneten és a Kindle-emen.
– 50 Shades?  – kérdezi Nóra. A hangja rosszallóan hangzik.
– Nem, úrnőm – válaszolom automatikusan. A címének használata természetesnek tűnik, és a puncim összeszorul attól a gondolattól, hogy az övé lehetek. – Az erotikát jobban szeretem, mint a romantikát. Olvasni és tanulni akarok, nem a boldog halálról álmodozni.
Nóra felhorkant nevetésétől szinte elmosolyodok, de megsimítom az arckifejezésem, és mozdulatlanul maradok. – Jó válasz, ribanc – mondja Nóra, miután abbahagyja a nevetést.
A vessző hegye lefelé mozdul a combomon, és egy újabb éles ütés éri a lábamat a nyitott csuklóm mellett. Összerándulok az erős, éles fájdalomtól, de lenyelem. A fájdalom kisugárzik és meleg fájdalommá alakul, ahogy a bot hegye a másik lábamra tolódik. Egy újabb ütéstől megrándul a testem. A fájdalom nem intenzívebb; inkább arról van szó, hogy az ütés váratlan volt.
A bot hegye végigfut a derekamon, majd le a fenekem ívén. A tipliszerű bot újabb váratlan csattanása miatt hangosan összerándulok. Rosszul térdelek? Váltok, próbálok másik pózt találni.
– Mondtam, hogy mozogj, ribanc? A professzor felmordul.
– Nem, Mester – sikerül a fogamat csikorgatva, és visszaállok az előző pozícióba.
– Jobban – mondja Jack, és a bot hegyét a fenekem orcái közé húzza. – Azt teszed, amit mondanak, és én nem mondtam, hogy mást csinálj, csak térdelj, igaz?
– Igen, mester. Megállapodásom miatt morogok.
Térdelve maradok, miközben a bot tovább mozog, véletlenszerű ütések kíséretében, amelyek intenzitása egyre nő. Az idegeim éberek, a puncim minden egyes ütésnél összeszorul, a testem izgatottan reagál a bántalmazásra. Kíváncsi vagyok, kapnék-e ilyen választ, ha nem olvastam volna el az összes mocskos könyvet, amelyek megragadták a deviáns képzeletem.
– Tedd a kezed a fejed mögé, az ujjaid befűzve. Felállok, és egy ütés a fenekemre térdre tart. Felemelem a kezeimet, összefűzöm az ujjaimat a fejem mögött. A melleim elmozdulnak, a mellbimbóim pedig jobban megmerevednek ebben a sérülékeny helyzetben. A lélegzetvételem rövid és felületes. Tele vagyok vággyal és szükségem, mielőtt a professzor kezei megérintettek volna. Ha ráébredek, hogy csak a botjával érintett meg, elpirulok. A pózom tárgyiasító, és szexuális játékszernek érzem magam. A fizikai kontaktus hiánya megerősíti és tovább fokozza az elmém mélyén lévő megaláztatást.
Miért izgat ez engem ennyire?
Ujjpattintás élesíti a figyelmemet, és érzem, hogy Nóra átadott valamit Jacknek. Egy fém bizsergése a fémen és egy újabb hang emlékeztet arra, hogy Jack leveszi az övét. Könyökemmel oldalra egyenesítem a hátamat, az alkarom a padlóval párhuzamosan tartva. – Csak egy játék vagyok, csak egy szexjáték, csak egy tárgy – egy baba – mondom magamban némán.
Jack egyik kezével összegyűjti a hajam, a nyakam feletti farokba szedve. Az érintkezéstől megborzongok az izgalomtól, és érzem, hogy hevesen dobog a szívem. Valamit a nyakamhoz illeszt, és felismerem a merev bőr tapintását, ahogy a végeit a nyakam mögé húzza. Érzem, ahogy elmozdul a nyakam mögött, és a szíj a torkomhoz nyomódik, ahogy a gallér megfeszül. Hallom a fém csilingelést, majd a szíj kissé meglazul, ahogy a hajam hátrahullik a vállamon.
– Ez egy edzőgallér – magyarázza Jack. – Ha jól teljesít az edzésben, tartósabb nyakörvet szerezhet. Mindig bent fogja viselni, és ne felejtse el kérni az eltávolítását, ha elhagyja a házat. Ezt nem szabad kint viselni. Érti?
– Igen, mester – mondom nyelve.
A gallér jelenléte mindent felemésztő. Olyan súlya van, amely többnek tűnik, mint egyszerűen bőr. A torkom körüli heveder összenyomódása arra emlékeztet, hogy mi vagyok számukra – egy játék. Én vagyok a birtokom, a fényes csecsebecséjük. Érzem, hogy a testem jobban felforrósodik, ahogy ezek a kapcsolatok összekapcsolódnak az elmémben.
Lélegzet-kicsit elakadok, és a szélén vagyok. Nem emlékszem, mennyi idő telt el azóta, hogy levetkőztem. Soha nem térdeltem férfi lába elé. A combom csúszós a nedvességtől a szivárgó puncimtól, a mellbimbóim pedig tartósan keménynek tűnnek. Lehajtott fejjel észreveszem, hogy Nóra szétfeszíti a lábát, majd feláll. Felém lép, én pedig megtartom a pozíciómat.
Érzem, hogy finom ujjai egy bőrmandzsettát tekernek az egyik csuklóm köré, majd mögém lép, és megbilincseli a másik csuklómat. Ujjai teli farokba fésülik a hajamat, összegyűjtik az összes tincset, és egy bőrszíjjal hátrakötik a hajam. Tökéletesen érzékelem a csupasz nyakamon áramló levegőt, valamint a nyakam és a csuklóm körüli gallér és mandzsetta melegét.
– Jó kislány voltál, ribanc. Nóra hangja halkabb és komolyabb. Elpirulok a dicséretétől, az izgalom kiszivárog a puncimból. Szeretnék mindkettőjük kedvében járni, mégis fáj, hogy valami többre van szükség. Szédülök attól az érzéstől, amióta meztelenül térdeltem a volt professzoromért.
A fejem hátra van húzva, miközben Nóra megrántja a lófarkamat. Szemei lefelé merednek az enyémre, én pedig pislogva rá koncentrálok. Sötétszürke gyűrűk világosabb zöld íriszeket vesznek körül, ajkai élénkvörösre vannak festve, és látom, hogy bőrfűzőt visel. Egy ezüst gyűrű veszi körül a nyakát, amit korábban észre sem vettem.
Kis figyelmeztetéssel az ajkai az enyémhez tapadnak, én pedig nyöszörgök a meglepetéstől. Kényszerítem magam, hogy ellazuljak, miközben Nóra nyelve végigfut az ajkamon, majd benyomul a számba. Nyelvemet az övéhez nyomom, és halkan felnyögök. Az ajkai lágyak és érzékiek, én pedig egyre jobban beleolvadok a vágy ködébe, ahogy elkapja a számat.
– Lássuk, miből vagy, hm? – mondja Nóra, miközben kilép a csókból. Szemei az enyémek közé vándorolnak, és úgy érzem, hogy engem vizsgálnak. Ajka macskaszerű vigyorra görbül, majd elengedi a hajam, és feláll.
– Kéz és térd. Mássz fel és kövess engem.

Fogyasztás
Ledobom a karomat, és a szőnyeghez nyomva tenyeremet támaszkodom. Észreveszem a fekete bőrmandzsettát a csuklómon, ahogy előrehajolok, áthelyezve a súlyomat a karomra. Felnézek, megtalálom Nóra alakját, és megmozdulok, hogy kövessék a kezemet és a térdemet. Sétál, és azon tűnődöm, hogy megengedi-e, hogy utolérjek, vagy pózoljon nekem. Lassan suhan előre, lábát térdig érő bőrcsizmába burkolja. Csípős, combközépig érő latexruhát visel. Biztosan parókát visel, mert dús borostyán tincsek táncolnak csupasz vállán, ahogy beoson a házba.
Gyorsan felkúszok, ő pedig a válla fölött néz, hogy megnézzen. Rám kacsint, mielőtt gyorsabban sétálna, válaszolva korábbi kérdésemre. Helytelennek tűnik ezen a ponton beszélni, de őrülten kíváncsi vagyok, honnan szerezte a ruháját. Szexi volt akadémikus férje háziasszonyaként. Most egyszerűen pokolian szexi. Kúszás közben megpróbálom összepréselni a combjaimat, mert szükség van a magomra. Tele vagyok kéjes gondolatokkal, ahogy befordul a hálószobába, és a szemembe kerül meztelen mellkasú férje impozáns alakja.
Jack egy queen-size ágy mögött áll, karját összefonja a mellkasán. Nem testépítő, de vállai, karjai és mellkasa izmos és jól körülhatárolt. Mit rejteget a ropogós, gombolható ingek és bőrfoltos öltönydzsekik alatt?
Csak egy fekete bőr rövidnadrágot visel, amely alacsonyan ül a csípőjén, kiemeli az alsó hasát, és a rövidnadrágjában lévő impozáns csomóra vonzza a tekintetemet. Keményen kaptam el tőle? Nóra olyan nedves, mint én?
Nóra felkúszik az ágyra, és bólint, hogy másszam tovább a túlsó oldalra, ahol Jack vár. Tekintete az enyémre szegeződik, én pedig megoszlik aközött, hogy a szőnyeget nézem, vagy a szeme viharos szürkeségét bámulom. Kiválasztom a szemeit, és nézem, ahogy ajka mosolyra görbül. Az, hogy elégedett vagyok vele, újabb örömöt sugároz rajtam. Ma reggel nem arra ébredtem, hogy meztelenül egy volt professzor lábához mászok, de itt vagyok. Visszavigyorogok rá, majd a lábai elé térdelek.
– Vedd le a rövidnadrágomat, játék – mondja vissza Jack halk, domináns, nem értelmetlen hangnemében.
Aprót bólintok, majd a kezeim végigfutnak a rövidnadrágja oldalán. Hosszú, vastag erekciós sátra elől, én pedig megnyalom az ajkaimat, miközben centiről centire húzom lefelé a szoros bőrt. A bőr nem túl rugalmas, és a farka hegye beakad a derékba. Felnézek rá, majd a rövidnadrágja elejéhez nyomom. Kőkemény, és a másik kezemmel megmozgatom rövidnadrágja derekát a farka hegyén. Előrelépek, felemelkedem a térdemre, megmarkolom a derekát, és a combján simítom a rövidnadrágját.
A farka vastag, kilóg a testéből, az alsó ér pedig lüktet. Amikor a bokájához érem a rövidnadrágját, megkopogtatja a fejemet, miközben kiszabadítja a lábát. Visszanézek a szemébe, és a kezeim a hátam mögé húzódnak, a csuklómat keresztbe teszem a fenekem tetején. Előrehajolok, és beszívom pézsma illatát, amitől könnybe lábad a szám. Könnyedén megcsókolom körülmetélt farkának hegyét, ő pedig némán bátorítva bólint.
A szám kinyílik, ajkaimat a fejére tapasztom, a nyelvemet a hegye körül nyalva. Ajkaimmal és nyelvemmel bevonom a farkát a köpésemmel és a nyálammal, és a simaságot arra használom fel, hogy többet vegyek belőle a számba. Tartom a szemkontaktust a volt professzorommal, miközben lassan bóbiskolok, imádom a húsa melegét, és ahogy a farka megfeszíti az állkapcsomat. Alig várom, hogy érezzem, ahogy belecsúszik a sajgó puncimba.
– Ó, a francba, Ashley. Izgatott vagyok, hogy használja a nevemet. Elveszítettem az irányítást? Kapcsolatba lép velem, még az általunk játszott személytelen szerepekben is. A kezeimet a combjaim közé akarom húzni, és magam ujjazom, de inkább arra koncentrálok, hogy jobban elveszítse az irányítást. Szemei összeszűkülnek, ahogy az enyémet figyeli, majd lefelé mozdulnak, hogy a számra fókuszáljanak, fel-le mozogva a farkán.
– Jó kakasszívás vagy, kicsim – nyögi, miközben kezei megmarkolják a fejemet, ujjbegyei a hajamba és a fejbőrömbe nyomulnak. Elernyedek, aláveszem magam az irányításnak, és szorítása mélyebbre húzza a számat. Nehezen nyelek, miközben hegye a torkomba nyomul. A szemeim megtelnek könnyel, ahogy lassan megbaszja a számat és a torkom. Az a tudat, hogy a szempillaspirálom lefolyik és beszennyezi az arcomat, ha végzett velem, csak táplálja a tüzet.
Érzem, ahogy a farka lüktet a számban, és könnyeket pislogva a szemére koncentrálok. Hajam rántással leránt rólam, és hátratolja a fejemet. – Mássz fel az ágyra, játék.
– Mássz hozzám, házi kedvenc. Nóra hangja veszi át az uralmat.
Megcsavarom és megmozgatom az utolsó néhány lábfejet a térdemen. Kezeimet kihúzva magam mögül, rányomok a matracra és felmászok a tetejére. Nóra felhúzta latexszoknyáját a csípője körül. Csupasz puncija csillog, ahogy két ujját végigdörzsöli sima ajkain. Megnyalom az ajkaimat, közelebb kúszva. Csillogó gyémántgyűrűje jeladóként mozog fel-alá, magához vonva engem.
– Ez az, jó kislány. Tudod, mit kell tenni, igaz?
Némán bólintok, és beszívom izgatottságának illatát, széttárt lábai közé támaszkodva megcsókolom csupasz puncija tetejét. Ujjai széttárják az ajkait, én pedig kinyújtom a nyelvemet, és közéjük nyalok. Ez az első íze a puncinak, és tudom, hogy rabja leszek az édes, csípős ízének. Belenyögök a ráncaiba, és majdnem elvétem az ágyon a műszakot, ahogy Jack végigmászik mögöttem az ágy lábánál.
Belenyögök Nóra szexébe, miközben ujjai ökölbe görbülnek a hajamban. A markolata puha, de rántja a számat és a nyelvemet, amerre ő akar. Követem a példáját, megnyalom a nyelvemet az ajkai között, majd körbejárom csiklója merev dudorát. Újabb nyögés szökik ki az ajkaimon, miközben Jack ujjai a fenekemet markolják.
– Kérlek – nyöszörgöm. A panaszos igény a hangomban összeszorítja a puncimat. – Ó, kérem, bassza meg, Mester!
Felemelem a seggem, mozgatom előre-hátra. Jack szorítása kissé megmozgatja a csípőmet, és a farkának hegyét a nyílásomhoz vezeti.
– Óvszer, drágám. Nóra hangja éles, és Jack visszahúzódik, hogy ne lépjen be.
– N-nem – dadogok, többre vágyva. – Fogamzásgátlót szedek, és tiszta vagyok. Hónapok óta nem szexeltem. bízom benned. Kérlek, baszd meg meztelenül.
Nórara emelem a tekintetem, könyörögve neki. Lenéz rám, ujjai meglazulnak a hajamban, és kezei az arcomat érintik. Felhúzzák a testét, miközben hozzám hajol és megcsókol. Visszacsókolom, a kedvében akarok járni. Nyögök neki az ajkainak.
– P-kérlek, hadd bassza meg – nyöszörgöm az ajkán.
A szeme elkerekedik. Elmosolyodik, majd bólint nekem és a férjének. Keze lenyomja a számat, én pedig megcsókolom az állkapcsát és a nyakát. Szívom a mellbimbóit, miközben visszautazom a testén az ízletes pincsijéhez. Érzem, ahogy elmozdul a testében, és jobban kinyitja a combját, ahogy visszatérek a puncijához. Belélegzem és megcsókolom csiklóját, majd éhesen megnyalom és megszívom gyengéd ajkait, nyögve az ízét.
- nyöszörögök belé, ahogy érzem, hogy Jack ismét megmarkol. Farka hegye végignyomja ajkamat, és megborzongok a rászoruló puncim érzékenységétől. Hátranyomom a csípőmet, amikor a hegyét a nyílásomhoz viszi. A keze megmarkol, visszatart. Szükségemben nyöszörögök, miközben Nóra punciját ölelem.
– Ne ingerelj. A kétségbeesés a hangomban ráébreszt, hogy mekkora ribanc lettem idősebb szeretőim számára. Amitől csak még jobban vágyom rá. – Bassza meg, Mester. Használj engem. Vigyázz rám. Bármi. Csak ne kötekedj tovább, kérlek.
Jack nem könnyíti meg az utat belém – hozzám csap, én pedig felsikoltottam a hirtelen behatolástól. A puncim a tengelye körül feszül, ahogy végig üti. Csípőmre tett kezei erősen markolják a fenekemet, és tudom, hogy viselni fogom a zúzódásait. Megbasz. Brutálisan. Vad, teljes lökésekkel, amelyek a fenekembe csapódnak, és Nóra puncijához kényszerítik a számat. A szám tátva marad. Érzem, hogy a szemeim hátrafordulnak a nyakammal együtt. A testem belerándul Nóraba, majd hátralendül, hogy aztán többször is megcsapja Jack vad ugrása.
Nóra ujjai a hajamba markolnak, és a gyökereimet húzzák. A fájdalom hozzáadott szúrása keveredik azzal a kibaszott keménységgel, amit a volt professzorom ad nekem. Kezeim Nóra combját markolják, körmeim a húsába vájnak. Lihegve felnyög, majd a fejemet erősen fogva az arcomba dörzsöli a punciját. Nem vagyok se száj, se nyelv. Én csak egy kibaszott játékszer vagyok. Imádom, hogy vagyok. Nóra az arcomat, Jack pedig a puncimat. A melleim a takaróhoz gördülnek, ahogy elvesztem az uralmat a testem felett.
– Bassza meg, Jack. Bassza meg a ribancunkat. Vigye magával mindazt, amije van. Azt akarom, hogy tedd tönkre – irányítja Nóra, miközben csiszolja, és a számra, az ajkaimra, az orromra és az arcomra görgeti sima punci ajkait. Jack a csípőm köré nyúl, ujjai leereszkednek lüktető puncim csúcsára, és körözni kezd a csiklómon, miközben továbbra is belém fúrja a farkát.
A hirtelen jött ősi fuck fest intenzitása miatt zúg az agyam, és átsiklik az első orgazmusom, lélegzetvisszafojtott sikolyomat elfojtja Nóra puncija. Jack vastag farka könyörtelen, belém simul, mélyeket üt, felébreszt bennem, és elnyom, ahogy újabb orgazmusba lövök. A látásom üres fehér, mivel a testemet a vendéglátóim örömére használják.
Mire Jack belém csapja a farkát, és forró terhét a szorító puncimba lövi. Szó szerint káosz vagyok. A hajam kihúzódott a bőrpántokból, a lábam és a karom pedig véletlenszerűen rángatózik. Az agyam kavargott, ahogy a számat Nóra puncijához tapad, úgy szop, mint a tejet kereső baba. Úgy érzem, gumiból vagyok, ahogy Nóra magához ránt, a hátát íveli, és sikolt. A számat és az arcomat elönti a forró költekezés.
Minden abbamarad, én pedig Nóra meleg hasára rogyok. Jack a hátamra dől. Csak zihálva tudunk levegőt venni meztelen testünk gubancában. – nyöszörgöm, miközben megcsókolom Nóra hasát. Jack elmozdul rólam a felesége mellett, megragadja a nyakánál, és mélyen megcsókolja. Erőt találok ahhoz, hogy felkúszhassak Nóra testén, és a melléhez szorítva nyaljam és szopjam a mellbimbóját. A karjai körülölelnek, és az ölelésének kényelme arra késztet, hogy lehunyom a szemem, és belecsússzak az álom sötétjébe.

Nagyon kedves vagy, de szerintem itt nem a helyesírással van a gond. Nem akarom elkövetni ugyanazt a hibát, mint nemrég Pavlovmál, de szerintem ez egy nem túl átgondolt fordítás. Igaz, nincs a címke rajta és az eredetire sem utalt sehol a beküldő. Amiért én mégis annak gondolom az, a központozáson túl, például ezért a mondatért:
Beszélgetett, flörtölt a férfiakkal, úgy tűnik, mindegyikük kedvelte Évát, és Ő szereted a figyelmet.
Amit ebből kiemeltem az így egy magyar mondatba nem illene, de ha például angolra vagy németre gondolok akkor  talán igen. Azokon a nyelveken szokás kiemelni az őt, mint személyes névmást, utalva ezzel a mondatban szereplő nemére. (She, Sie...)
Akad benne több hasonló. Teszek a fórum társalgójába egy másikat, amiben hasonló mondatok szerepelnek, hasonló jó fordításban.
Maga a sztori nem lenne rossz; olvastam hasonlót, ami tetszett. Azt én másként fejezném ki, hogy nincs az oldalon az s/m sztoriknak becsülete: talán inkább többen nem különítik el a szado-mazo történeteket az erőszaktól, pedig az ilyen lájtos, BDSM sztorik talán nem is annyira azok, mert beleegyezik minden résztvevő és élvezik is. Volt erről szó nemrég a fórumon is, bár ott sem tudtak meggyőzni, de elfogadtam, hogy van ilyen beállítottságú ember.

Egyáltalán nem írtál rosszat, sőt! Ezzel nem követelőzöm. Szóval, csak olyat írj és annyit, amihez kedved van és neked is tetszik.
Egyébként meg bármit lehet folytatni. Csak nem mindent érdemes. Annak a sztorinak van csak vége, amit a kitalálója abbahagy. Ezt is lehetne akár többezer oldalban is  folytatni. Nekem is azt mondták anno, hogy ezt: Te leszel a szülinapi ajándéka (gruppen szextörténet)-et nem lehet folytatni. Bebizonyítottam, hogy lehet, a szavazók meg azt, hogy nem lett volna érdemes. 😂😂 Bár az elsők nincsenek összekapcsolva, de ez nem is lényeges, mert attól nem lett volna tetszetősebb. 👼

Ó, akkor sűrű elnézést kell kérjek. Figyelmetlen voltam, mert megszoktam, hogy a fordítók nem tesznek közzé saját történetet. Pedig mint ez a példa is bizonyítja, sajnálhatjuk, hogy irigylik tőlünk azokat. Ebben az esetben nem a fordítónak, hanem az írónak mondok köszönetet és bár tudom, hogy ez a műfaj egy rétegigény, én mégis kíváncsian várom a folytatást.
Talán nem kellene, de csak elárulom az okát. Történt egyszer, hogy a munkatársam szabadságra küldtem és érkezett helyette egy frissen végzett hölgy segítségnek, na meg tanulni, bár magam sem voltam még a szakmám csúcsán. Pár év volt közöttünk a korkülönbség és mint lenni szokott, szóba kerültek köztünk a férfiak. Ő kézzel-lábbal tiltakozott ellenük, vagyis inkább a szex ellen. Egy másik nap meglátogatott minket egy régi férfi ismerősöm, akivel újdonsült barátném sose találkozott. 5 percen belül viszont már jobban megértették ők egymást, mint én bármelyiküket valaha is fogom. Akkor derült ki, hogy a pasi dom, a csaj meg szub, pedig én nem vettem észre, hogy szex került volna szóba témaként. Ők mégis pillanatok alatt egymásra hangolódtak én meg csak néztem ki a fejemből. Lett folytatása is a találkozásuknak. Ezért is érdekelne, hogy egy fordított helyzetben mi történhetne. Mármint, ha domina „idomít, tréningezik” egy szub pasit. 😉

Igazad lehet, mert: „Gondold át, és aztán tégy úgy ahogy akarsz.”
Talán Klárinak is meg kéne hálálni, mert olyan lelkesen vállalta az ajándék szerepét. 😀🤗

Én ugyan nem izgultam fel, amikor olvastam, mert az s/m nem igazán az én világom. De ez a domina-stílus mégis tetszik valamennyire. Nagyon jól fogalmazta meg a lényeget, egy lelki-testi „terrort” ami igazából erőszaknak tekinthető.
Az lenne, ha nem egyezne bele minden résztvevő. Nagyjából ez a FreeUse és a Hotwife lényege is ahogy én láttam. Abban is a beleegyezés miatt nem tekinthető megcsalásnak, vagy erőszaknak az aktus. Egy kicsit vegyes érzéseim voltak azokkal kapcsolatban is, de így olvasva, fantáziaképpen tetszik; mindaddig, míg nem kell aktív résztvevőnek lennem. 😀
A fordítás meg a szokásos jó színvonalú. Köszi.

Köszönet a szépért. Az álom igaz lehet, mert egy nő írta egykor egy pasi helyébe képzelve magát. Talán ő volt Jennifer, de ezt sose tudtam meg és már nem is fogom.

Mindenkinek köszönöm a véleményét, akkor is, ha nem tetszett. A vélemények mutatják azt, hogy valóságban hányan olvassák el. A többi csupán statisztika.

Ezt olvasva majdnem azt írtam, hogy lemaradtál, mert már megtörtént. 😂
Aztán rájöttem, hogy talán csak a sztori folytatásában reménykedsz. 👼
Bocsi, de ennek nem terveztem, csak ábrándoztam.

Köszi. Lesz ennek egy másik változata is, bár nem tudom melyik lenne a vonzóbb.

Ez valóban nem romantikus, hanem inkább hasonlít egy pornovellára. Olykor, mondjuk reggeli ébresztőnek talán egy ilyen is elmegy.

Köszi!
Örülök, hogy itt vagy. BÚÉK! 😀

Ajjaj! Most jutott eszembe, hogy ez egy erotikus oldal és emiatt hogyan is érthetted az átvitt értelmezést. 😊
Nos, az sem lenne rossz kívánság újévkor, ha egy másik nőnek azt kívánom, hogy a "kisegér szaladjon be a lyukba". Vagy tévedek? 👼💖

Biztosan észrevetted, hogy Éva596 "képén" szemből baloldalt mosolyog egy "cicus". Talán egy oroszlánnak kevés lenne egy kisegér reggelire is, de az oroszlán is csak egy macska... 😀 Szóval... Viccnek szántam, bocs, ha nem ment át.

Biztosan, mert Évi egyre jobb lesz. Ez a történet is tetszett.
Ha meg szeretném indokolni, akkor azt mondanám, hogy mostanában túl sok FreeUse sztorit olvastam, amik nem kötöttek le, Ez valami hasonló, ám ebben sokkal több az érzelem, az egymáshoz tartozás érzése, mint azokban az irodalminak tekintett művekben, amit valós pénzért árulnak az amazonon és társain. Gratulálok Neked és BÚÉK 😀🐭 (A kisegér ajcsi a cicusodnak. 😀)

Általában utálom a hit és az erotika összekapcsolását, mert rendszerint belemagyaráznak olyat, ami egyikhez sem tartozna. Ez a sztori viszont nagyon tetszett. Elsősorban azért, mert jól megmutatja, mennyire a sors irányítja az emberek életét. Már csak azért is, mert a kulcsot nyilván nem akarattal pottyantja ki senki a zsebéből, de ha azt mondanám rá, hogy véletlen, a fizika tudományát csúfolnám meg, úgymint gravitáció és hasonlók. Fogjuk hát rá a sorsra, mint az élet nagy történet írójára.
A legtetszetősebb mondatnak én ezt tartottam belőle a fentieken kívül:
Mindez Isten keze munkája. Nem valami piszkosnak vagy obszcénnek kell tekinteni,

A történet kigondolójának nagyon fejlett a fantáziája, vagy az is elképzelhető, hogy tényleg a sors írta, ő maga csak leírta. Biztos vagyok abban, hogy a fordítást lehetett volna szebben, jobban kidolgozni, én azonban így is hálásan köszönöm, hogy olvashattam, mert tudom, hogy sok munkád fekszik ebben.

Boldog Új Évet Kívánok ezúton külön is, bár ezt nem csupán a történeted miatt. 😉

Kedves Salsa!
Amellett, hogy sok dologgal egyetértek abból, amit te és Évi írtatok, azt javasolnám neked és mindenki másnak, hogy szomorkodás helyett így újév  hajnalán bonts pezsgőt, bort, vagy kinek mi a kedvence, mit engedhet meg magának és felejtsd el az egészet. Bonts egyet helyettem is és gondolj arra, amiket nem is olyan régen nekem tanácsoltak. Nem emlékszem már rá, hogy ki volt, aki azt írta, hogy aki tud jobb fordítást, sztorit beküldeni, az tegye meg ahelyett, hogy leszólja más munkáját. Abban bizonyára mindenki egyetért, hogy hibátlan ember nincs, így hibátlan munka sem.
Volt idő, amikor azon keseregtem, hogy ezt már mind mások megírták jóval előttem, ráadásul sokkal jobban, szebben, irodalmibban. Mikor ezt szóvá tettem, inkább önmagam szidva és előre bocsátva, hogy én nem vagyok író, talán csak mesemondó, egy „kicsirigó" ezt fütyülte egy hozzászólásában, hogy járjam csak a saját utamat. Na meg azt is olvastam valahol, hogy nincs új a nap alatt, csak más tálalásban íródott történetek. Az aktusok leírása önmagában valóban nem ad túl tág lehetőséget, de nem azt kell keresni, ami könnyű, mert mi abban a kihívás?
Írom ezt vigasztalásképpen, miközben beküldtem egy pár sztorit nemrégiben, ami valóban nem túl tetszetős lesz és utólag vettem észre, hogy némelyik befejezetlennek fog tűnni mások szemében, emiatt biztos lehetek abban, hogy nemsokára rossz kislány módjára kikapok majd.
Egy ideig a pontszámokban bíztam, mindaddig, míg mások, és én is észrevettük,  hogy bizony rendszeresen kap olykor mindenki bármilyen irodalminak tűnő művére 1 pontokat, válogatás nélkül. Aztán abban kerestem a vigaszt, hogy az olvasói szám.... De mit ér a több tízezres olvasottság, ha senkinek nem tetszik a gondolataim tárháza?!  Nos, mára már megelégszem annyival, ha egy valakinek tetszik és eldöntöttem, hogy nem másoknak írok, hanem annak, akinek bármi tetszik a közzétett dolgaimból. Az mellékes, hogy a mondanivaló, a stílus, vagy csak a „szeretlek" szót preferálják a történeteimből, mert én tudom, hogy nekem mennyi időm ment el annak a kigondolására és a megírására, esetleges javítására. Ezt akkor is fenntartom, ha fordításról van szó, mert nem könnyű még akkor sem kifejezni magunkat más nyelven érthető módon, főleg, ha az eredetihez gondoljuk magunkat tartani, na meg úgy, hogy abban is akadnak nyelvtani és fogalmazásbeli hibák, logikai buktatók. Éppen ma hajnalban találtam egy régi, 2008-as blogból származó irományt. A blog ma már nem létezik és nem is túl tetszetős maga sztori, viszont a mondanivalója miatt úgy éreztem elfér az itt. Máskor egy óra alatt írok 10-20 oldalnyit, na ezzel ma nagyjából 3 órányit szenvedtem, mire elfogadhatónak ítéltem meg a beküldésre. Vicces ugye? Csak mert az eredeti nem állt rendelkezésre, csak az amit annak idején magam fordítottam. Azt se tudom, volt-e 2008-ban ingyenes google fordító, de tutira nem azt használtam. Egy kihívás volt számomra és külön sikerélmény, ismét csak nekem, bár valószínűleg nem fogja elérni sem olvasottságban, sem pontszámban az átlagot, mégis jó érzés volt, hogy teljesíteni tudtam a célom.
Azt hiszem mindent leírtam ezzel kapcsolatban, ha mégis kimaradt volna valami azt majd az elkövetkező évben pótolom. 😀
Neked még csak annyit, hogy fel a fejjel, mert amit teszel az másoknak is élmény.
Boldogabb Új Évet Kívánok.

Ui: Nemrég elküldtem valakinek egy BUÉK tárgyú jókívánságot tartalmazó email-t, válaszképpen kijavítva visszaküldte a kedves ismerősöm, hogy az helyesen BÚÉK! 😂 Ebből is lehet tanulni. 🤗

Én is mindezt kívánom mindenkinek
és
sok-sok szeretetet! 🕊💖🤗

-Te asszony! Nem valami jól sikerült az ebéd. Semmi íze...
-Te sem voltál jó az ágyban az éjjel, én mégis nyögdécseltem, meg sóhajtoztam. Úgyhogy egyél és dicsérd!

A mennyiség nem mindig alapja a minőségnek. 😉 De köszönöm a vesszőket. És a türelmed.

Köszönöm a kiegészítésed. Nem vitaképpen szólok hozzá, mert igazad van.
Ami tiédből kimaradt, hogy ezek egyike sem az erotika fogalomkörébe tartozott. Amikről írtál azokban a cél egyáltalán nem volt erotikus, hanem – mint rámutattál – csupán büntetési tétel volt.
A suprikálást, mint érdekességet említettem. Egy népszokás, aminek szintén nem szexuális jellege volt. A neve ugyan büntetésre utalt, de csupán annyiban volt hasonlóság, hogy a virgács akkoriban az iskolák egyik fegyelmezési kelléke volt a diákok fenekelése során.

Mivel ez egy erotikus írásokat gyűjtő oldalnak számít, ezért úgy gondolom a spanking és fenekelés közötti különbséget akarnánk tisztázni. Nem vagyok nyelvész, de abból, amiket olvastam, összegyűjtve a spanking fogalmát lentebb próbáltam tisztázni magamban. A közzététel éppen azért történt, hátha valaki kiigazít, amit én abból rosszul gondoltam. Gondolhatnánk azt is, hogy Évi magyarázatát próbáltam magamnak megindokolni, alátámasztani.

Azt Ulysses vette észre, hogy a spanking címkénél a fenekelésre, a fenekelés címkénél pedig a spankingre utalnak. Márpedig, ha a kettő között nem teszünk különbséget, akkor nincs értelme a két címkének. Éva válasza, definíciója talán elfogadható lenne, de így oda-vissza utalva erre, annak se lenne értelme.
Más kérdés, hogy ez egy magyar oldal, ahol a fordítások esetén sokak számára követelmény egy amatőrtől is, az irodalmiság. A spank nem magyar szó, bár tekinthetnénk a spanking szót erotikus értelemben vett jövevényszavunknak. Éppúgy, mint a DP (double penetration) ami magyarul kettős behatolást jelent, bár így elég hosszú lenne. De szerencsére a DP-t és a szendvicset sem kezelik külön, emiatt gondoltam, hogy a spanking és a fenekelés is így értelmetlen.

Na, ha ez így kötözködésnek számít, akkor bocsi és tessék nyugodtan figyelmen kívül hagyni és döntse el mindenki, mennyire illik a sztorijára a fenekelés, avagy a spanking/fenekelés címke. Azt se szabad elfeledni azonban, hogy az olvasóknak is van, lesz véleménye, ha nem is mindenki írja azt le. Nekem, mint olvasónak elegendő egy ponttal kifejezni a véleményem, ha egy címke esetleg, szerintem, nem való arra a történetre, mert én bizony nem azt kerestem, azaz a címke alapján mást vártam volna el. Ez nyilván nem csupán rám vonatkozik, mert éppen – szintén lentebb említettem – egy saját sztorimnál ez volt az ábra, amikor lemaradt a történet fele a közlésből és mire teljes egésszé vált, és igaz lett rá a címke, többen már ekképpen fejezték ki a rosszallásukat. Viszont ha elveszik a kedvét valakinek a közléstől ilyen apróságok miatt, előbb-utóbb fennállhat majd amit Ulysses írt: „A szerkesztők majd megoldják, ha máshogy nem, saját kezűleg írnak vagy fordítanak."

Ezeket olvasva felmerült bennem, hogy talán beküldhetnék én is párat. Csakhogy elkapott egy hisztiroham. Az idézőjel pedig azért, mert én nem így értelmezem, csupán sértőnek találom azt, hogy én más elbírálás alá esek, mint sokan mások. Történt ugyanis – nem egy alkalommal –, hogy a sorozatom nem az első résszel kezdték és hiába kértem annak a törlését mail-ben, nekem nem tették meg. Ezzel szemben például Éva és Lola 6. részét egy-két órán belül lecserélték a megfelelő negyedikre.  Kérlek ne értsetek félre, nem személyeskedés lenne, de előfordult olyan is, hogy a fele sztorim lemaradt és csak akkor javították a szerkesztők, amikor felpakoltam blogba és rámutattam, hogy aki akarja ott olvashatja a teljes történetet. Egy elnézés kérése nem javít a pontszámokon, bár tudom, hogy lehetetlen kiszűrni azt, ki adta mérgében éppen amiatt, mert a címke szerint BDSM lett volna, de az a rész lemaradt, és ki az aki egyébként is egyesre értékelte volna.
Tudom, hogy a pontszámok nem annyira lényegesek, hiszen minden szavazattal változik, de az ilyet jó lett volna azért valahogyan kiszűrni.

E hó 11-én jeleztem a hibáknál egy történetem helytelen címkézését, miszerint az fordítás lenne. Indokoltam is a kérésem, bár az helyesen így nézett volna ki: Ugye ez csak tévedésből került rá és nem az volt a célja, hogy engem lejárasson esetleges ismerősök előtt?
Amennyiben nem az utóbbi, kérném a fordítás címkét eltávolítani.
Eddig még nem született döntés ennek elfogadásáról sem elutasításáról és ha az eredeti beírást veszem alapul, akkor annyi az értelme, mintha a fordítás címke a lejáratásom lenne. Remélem tévedek ebben, de...

Hogy egy kicsit vidámabb témát is említsek, az éppen ennek az említett hozzászólásomnak a közelében sztbali által felvetett fenekeléssel kapcsolatos, amir Évi szerintem nagyon helyesen, bár nem teljeskörűen ott megadta a választ.
Ezt tehát nem javítani szeretném, csupán kiegészíteni egy érdekes adalékkal.
A fenekelés egy magyar szó, aminek nem hinném, hogy kell a jelentését magyarázni, azonban egy érdekes régebbi népi szokásra emlékszem, ami kapcsolódik ehhez.

A fenekelés egyfajta fenyítésként szolgált a régi időkben, amivel engedelmesebbé gondolták tenni elsősorban a szülők a gyermekeket, de szokásban volt a középkorban a földesúr, király részéről alattvalóik megfegyelmezéseként is, hogy deresre húzatták az engedetlenkedő felnőtteket. Ezek általában nem hordoztak szexuális töltést, bár a fenyítettek nemtől függetlenek voltak, azaz fiú-lány, férfi-nő között nem tettek különbséget.

A suprikálás egy érdekes és kevésbé ismert népszokás. A suprikálás során a gyerekek virgácsot kaptak, ami egyfajta figyelmeztetés volt a rossz viselkedésre, de emellett kalácsot és aprópénzt is kaptak jutalmul. A virgács, mint figyelmeztetés, és a kalács, mint jutalom, egyfajta egyensúlyt teremtett a fegyelmezés és a jutalmazás között. Fontos megjegyezni, hogy ezen az ünnepen elítélték azokat, akik a virgácsot valódi fegyelmezésre használták, vagyis az csupán figyelmeztető ajándék gyanánt, jelképként szolgált, nem vertek meg azzal senkit.
Ez a szokás a falusi közösségekben még az 1970-es években is élénken élt.
Én magam korai éveimben hallottam erről és az akkori falusi munkatársaimtól hallottam pár történetet is, amit akkor lejegyeztem, bár nem tudom mennyi volt azokból az igazság és mennyi a fantázia.
A suprikálás eredete valószínűleg a régi időkben gyökerezik, amikor a közösségek nagyobb hangsúlyt fektettek a gyermekek nevelésére és a hagyományok ápolására. Ez a szokás tehát a közösségi nevelés és a hagyományok ápolásának része volt.

A suprikálás és a spanking valóban hasonló elemeket tartalmaznak, de kulturális és történelmi kontextusuk eltérő. A suprikálás egy magyar népszokás, míg a spanking, amely az angolszász kultúrából származik, általános fegyelmezési módszerként ismert, és nem feltétlenül kapcsolódik ünnepi vagy közösségi szokásokhoz. Bár mindkét gyakorlat a fegyelmezés és a jutalmazás egyensúlyát tükrözi, a suprikálás inkább egy közösségi és ünnepi kontextusban jelenik meg, míg a spanking inkább egyéni fegyelmezési módszerként ismert.

A spank eredetileg angol szó, magyar jelentése elfenekelés. A spanking-et ma már kétféle módon is használják, értelmezik. Egyrészt igeként egy folyamatos jelen időt fejez ki, azaz, hogy valakit éppen most elfenekelnek, másrészt főnévként is használatos, ami csupán a fenyítésre, mint valamilyen fájdalom okozására utal. Ezek az általános formák és az első esetben egy kézzel a popsit illető paskolást, ütlegelést, utóbbi esetben viszont már nem feltétlenül a fenék paskolására utalnak, hanem a test bármely részének, bármely eszközzel történő fájdalom okozására.
Ez mellett az erotikus irodalomban is elterjedt kifejezés lett a spanking, ami a szótőből adódóan kezdetben valóban a popsi erotikus céllal történő paskolását, finomabb mértékű ütlegelését fejezte ki, nem feltétlenül hagyatkozva a jelen időre. Tehát a spanking elválik az általánosan értelmezett folyamatos jelentől, mert spanking-et említenek sokszor akkor is, ha az a múltban történt valakivel, a fájdalom okozása viszont kezdetben még mindig a fenék, az ember ülepe volt. Ma már bekerült egyfajta BDSM fogalomkörbe is és ebben az értelemben véve már csupán a fájdalom okozása, elszenvedése élvezeti céllal kerül előtérbe. Utóbbi esetben nem fontos az ülep kézzel történő érintése sem, hanem bármilyen eszköz igénybe vehető és bármilyen testrészt illethetnek vele.
Az, hogy a spanking szót mikor milyen értelemben használják az elsősorban a szövegkörnyezettől függ, azaz attól, hogy erotikus műben írják-e, vagy irodalmi alkotásban, bár napjainkban a kettő egyre inkább összemosódni látszik.

Mivel ez az oldal erotikus célú történtek tára, emiatt adnék igazat Évinek, de ezzel együtt hibának tartom különválasztani a fenekelés és a spanking/fenekelés címkézést. 
Ugyanis a fenekelés egy testi fenyítés, ami nem kell, hogy szexuális töltettel történjen, szemben a BDSM fogalomkörével társított spanking-gel, aminek egy magyaros megfelelője a fenekelés és azt a spanking-gel társítva már erotikus jelentésre utal, vagyis a fenekelés önmagában teljesen felesleges.
Ez persze csak az én egyéni véleményem, bár az, hogy a spanking kifejezést a BDSM körébe utalva jeleztem erotikus értelemben véve, az távolról sem.

Bocs, ha megint túllihegtem bizonyos dolgot és attól is, aki írásokban netán utálja a hosszút. Ettől függetlenül biztosan tudtam volna sokkal hosszabban is írni, bár ha rövidebben fogalmazok, talán többen értenék félre, mint meg.

Ma belépve ide valaki ezt olvasta: Asztaldísz másképp 1. rész (gruppen, diák, fordítás szextörténet)
Meglepett a címke, hiszen ismerős a sztori nekem; én írtam. Sehol sem utaltam rá, hogy fordítás lenne, csupán azt, hogy olvastam egy hasonló sztorit, ami fordítás volt. Ennek az eredetijét semmilyen más nyelven nem jelentettem meg; plágium kizárva. 😀 Mivel odakerült a fordítás jelző, az, aki eszerint keresett rá joggal nehezményezi, hogy nem írtam oda az eredeti forrást. Ugye ez csak tévedésből került rá és nem az volt a célja, hogy engem lejárasson esetleges ismerősök előtt?
Amennyiben az utóbbi, kérném a fordítás címkét eltávolítani.
Köszönöm.

Amint idézetedből is kiderül felhívták rá a figyelmem: GI azt jelentené, hogy gondolod így van? 
Annak az oka, hogy nem javítottam egyszerű. Éppen egy fantazy-t írtam, ahol egy tükörvilágról volt szó, vagyis minden fordítva működik, mint a mi valóságunkban. Ott az lenne a butaság, amit te írtál. Emiatt akkor fel sem tűnt, hogy ez hiba.
Azért örülök, hogy észrevetted. 😉 Meg annak is, hogy időközben visszakerültem a saját világomba, bár talán nemsokára ismét elhagyom és átmasírozok egy másikba. 😂

Nem tudom ez mennyire hiba, de nekem mindenképpen fura.
Írt egy sztorit valamikor Sentinel1 Semmi sincsen ingyen (gruppen, anál, dp/szendvics, férj-feleség szextörténet) A hozzászólásaiból legalábbis az derült ki, hogy ő írta. A pontszáma sem rossz és maga az író stílusa is nagyon jó. Ezek szerint semmi sem indokolná, hogy ma az író mégis ismeretlen. Hacsak nem maga az író kérte. Eszerint én is kérhetném, hogy minden irományom mellett ismeretlen szerző megjelenés szerepeljen?
Nem akarok ilyet kérni, csak nem értem a fenti történet írója kilétének változtatását. Biztosan van rá magyarázat. Lehetne akár adatbázis hiba is, vagy más. Szabad nekem arról tudnom?

Hát igen. A mondatszerkezeteken lenne néha mit javítani. De így legalább néha hozzászól valaki. Ha e két hibácskát nem ejtem, most talán te se írtál vona ide és már azt hihetném, hogy csak vmelyik AI pontozgat. 😉
Köszönöm az elismerést. Örülök, hogy elolvastad és hogy nem tartottad annyira rossznak. 😀🤗

Tetszik, hogy a pasi háborodik fel miután megdugta más nejét. 😂

Kevin „nem hiszem el, basszameg” felcsattanás kíséretében távozott.

Egyébként az eddigieknél ez sokkal szimpatikusabb, mert a férfi már nem annyira látszik határozatlannak. A stílus nekem eddig is bejött, de a fentiek miatt adtam 10 pontot.

Igen, én is arra lennék inkább kíváncsi. 🙂
De hát az életben sem kaphatunk meg mindent, amire pillanatnyilag vágyunk. Aztán amikor meg mégis megkapjuk előfordulhat, hogy úgy gondoljuk, jobb lett volna, ha mégsem. 😂
Igazából ezen én egykor túltettem magam, csak valaki mintha azt írta volna, hogy ez megszűnt és most ismét tapasztaltam, ezért jegyeztem csak meg itt halkan és nem a hibáknál.

Bocsi, tévedtem a szerzőpárosokat illetően, mert az a négy név sem egyezett.
Na, inkább "idézek" 🙂

Egy álom megvalósulása
hetero, idős, illusztrált  Magam, Welldone 21 070 karakter

Nőgyógyász főorvos
hetero, iroda, masszázs, idős, középkorú, orvos, tanár, illusztrált  Kékég, Lolamacko 37 689 karakter

Szóval, igazad lehet. Mert még azt sem tudom 0:25 előtt mikor kapták a pontot és mikor került fel pontosan. Ha mondjuk 0:20-kor, akkor akár bot, script, cookie vagy valami ilyesmire is lehetne tippelni.
Mindegy, csak érdekességképpen említettem, amúgy meg nem igazán hasonlít a két sztori témájában sem. A pornófotózósra talán a romantikus is ráillene. A romantika is kortalan, azt hiszem, bár talán az idős miatt gondolták lehagyni a szerzők. Na, most csak találgatok. 🙂

Ezt én nem értem. A ma felkerült sztorik között hasonlóság az, hogy a címkék között szerepel a hetero, mindkettőben szerepel Kékég és mindkettő kapott 0:25 percre egy-egy szavazatot, mindkettőnek az átlaga is 1 pont. Annyira nem lehet rossz mind a kettő, hogy ennyit érdemeljen. Azt hittem, csak az enyéim érdemeltek ilyen bánásmódot régebben. Tévedtem? Na, meg... Lehet ilyen véletlen? 😛

Úgy gondolom ő csak azért az az egyet vette észre, mert egy kedves pasi, így a többit nem említette. 😉
Most keresten a szemszínt, de arról nem is írtam, úgyhogy fogalmam sincs honnan tudtad, hogy a sztori megírásakor valóban kékes-zöld szemű lányokra, meg dióbarna szemű férfira gondoltam, de talán gondolat olvasó vagy. 😀
Köszönöm a véleményt és, hogy elolvastad.

A csudába! Megint nem sikerült magam jól kifejezni. 😊 Ezzel ugyanis azt akartam valakinek leírni, hogy egy apa gondolhat úgy a lányára, mégsem akar, nem fog tovább lépni. Ehelyett kereshet valakit, akivel őt helyettesíti. A sztoriban ez a csaj éppen a lánya legjobb barátnője, akivel emiatt nem lép tovább. Mindaddig nem, amíg... Na és itt jön a történetem.
Feltételezem, hogy apunak azért fejben megvolt a lánykája és emiatt gondoltam családi címkére is, de mivel valós szex nem történt közöttük, így azt nem kaphatta meg.
Köszönöm az értékeléseket. 🤗

Kedves Törté-Net!

Köszönöm az itteni jelzést, mint ahogyan én is külön válaszban megköszöntem akkor is a kedvességet, és a gyorsaságot is. Valóban kellemes meglepetés volt számomra és hálás vagyok érte.
A szívemben tudtam csupán adni ezek miatt plusz 20 nap VIP-t. 🙂
Köszi! Még egyszer, csupán örömöm jeleként. 💖🕊

Köszönöm. Neked és minden hozzászólómnak, pontozómnak.

Akkor ezennel a Tűzoltófeleség most ünnepélyesen megbocsátva? 🙂  Nem mintha én annak közlését hibának tartottam volna, bár nyilván az abban elkövetetteket magam se helyeselném.

„ ...a fejemben van meg egyelőre."
Ez azt jelenti, hogy van remény, ugye? 🙂 Nyilván azok az események már csak utódaikkal történhetnének meg, de 2024-ig elég sok esemény történt.
Talán kényszerből, vagy romantikusabb okokból némelyik leszármazott kivándorolna külföldre. Elég nagy a világ és tudjuk, hogy magyarok leszármazottjai másutt is fellelhetőek. A lehetőség is végtelen, mert azt is tudjuk, hogy az élet a legjobb forgatókönyvíró.
Reménykedni a folytatásban szabad, ugye? 😉