A szomszédasszony 4. rész
Megjelenés: 2025. január 30.
Hossz: 30 912 karakter
Elolvasva: 1 089 alkalommal
Nyári délután, hazaindulás a napköziből. Az anyák mindenhol gyermekeikkel szedelőzködnek. Maszkot kell hordani. Csak a szempárt, a frizurát és termetet látni. Érdekes megfigyelni, milyen fontossá váltak ezek az azonosítási jellemzők. Eltűnt az orr, a száj és az arccsont.
Egy anya vár közvetlenül a csoportszoba ajtaja előtt. Száznyolcvan körüli, majdnem olyan magas, mint én. Szőke haja lófarokba kötve. Olyan " jó kislány” tartása van: a lábai egyenesek, a lábfeje szorosan egymás mellett, kisfia óvodás táskáját tartja a kezében. A rövid farmer kiemeli kerek hátsójának kellemes formáját. Kedvem volna hozzálépve megragadni, vagy csak rácsapni. Persze ez nem lehetséges annyi kicsi, kíváncsi gyerek előtt, akik mindent észrevesznek, ezért maradok az egyszerű, semleges üdvözlésnél.
– Szia, Jana!
Körbekapja a fejét, és rám mered lebilincselő zöld szemével.
– Szia!
Ebben a rövid szóban egy egész dallam van, amely büszkeségből, nőiességből és érzékiségből áll. Énekelni tudnék róla egy dalt. Másfél év telt el a kunyhós élmény óta. Ez az eleinte akadozó kapcsolat közöttünk tavaly nyáron szenvedélyes, de titkos kapcsolattá virágzott ki. Rövid mulatság a garázsban, a kocsiban valahol egy kihalt földúton, csak néha hosszabb órák a pincénkben vagy a vendégszobában. Többnyire hektikus, de legtöbbször úgy ahogy kielégítő, ám ritkán igazán kielégítő.
Mára közelebb kerültünk egymáshoz és jobban ismerjük egymást, de még mindig van közöttünk valami rejtett gát, amit nem akar, vagy nem tud (még) felfedni. A teste, a mozdulatai, a finom reakciói már nem újdonságok számomra. Minél ismerősebbé válik (a teste és a gondolatai), annál inkább érzem, hogy van ott valami más is. Minden mozdulatában, érintésében, sóhajai és nyögései között is.
Nyíltan bevallotta nekem azt a vágyát, hogy elengedje magát, hogy keményen használják és érezze a férfias szigort (amit szívesen teljesítek). Viszont ahogyan reagál a keményebb játékra irányuló kezdeményezéseimre, az megjósolhatatlan. A stabilitásnak nyoma sincs. Egy nő bizonyos kiszámíthatatlansága minden bizonnyal izgató és színt hoz az életbe, de ez néha olyan szélsőséges, hogy az egyenletben kell lennie egy másik változónak, amely még ismeretlen számomra. Bonyolítja a helyzetet az a nyilvánvaló tény, hogy az irántam érzett vonzalma növekszik.
Egy anya vár közvetlenül a csoportszoba ajtaja előtt. Száznyolcvan körüli, majdnem olyan magas, mint én. Szőke haja lófarokba kötve. Olyan " jó kislány” tartása van: a lábai egyenesek, a lábfeje szorosan egymás mellett, kisfia óvodás táskáját tartja a kezében. A rövid farmer kiemeli kerek hátsójának kellemes formáját. Kedvem volna hozzálépve megragadni, vagy csak rácsapni. Persze ez nem lehetséges annyi kicsi, kíváncsi gyerek előtt, akik mindent észrevesznek, ezért maradok az egyszerű, semleges üdvözlésnél.
– Szia, Jana!
Körbekapja a fejét, és rám mered lebilincselő zöld szemével.
– Szia!
Ebben a rövid szóban egy egész dallam van, amely büszkeségből, nőiességből és érzékiségből áll. Énekelni tudnék róla egy dalt. Másfél év telt el a kunyhós élmény óta. Ez az eleinte akadozó kapcsolat közöttünk tavaly nyáron szenvedélyes, de titkos kapcsolattá virágzott ki. Rövid mulatság a garázsban, a kocsiban valahol egy kihalt földúton, csak néha hosszabb órák a pincénkben vagy a vendégszobában. Többnyire hektikus, de legtöbbször úgy ahogy kielégítő, ám ritkán igazán kielégítő.
Mára közelebb kerültünk egymáshoz és jobban ismerjük egymást, de még mindig van közöttünk valami rejtett gát, amit nem akar, vagy nem tud (még) felfedni. A teste, a mozdulatai, a finom reakciói már nem újdonságok számomra. Minél ismerősebbé válik (a teste és a gondolatai), annál inkább érzem, hogy van ott valami más is. Minden mozdulatában, érintésében, sóhajai és nyögései között is.
Nyíltan bevallotta nekem azt a vágyát, hogy elengedje magát, hogy keményen használják és érezze a férfias szigort (amit szívesen teljesítek). Viszont ahogyan reagál a keményebb játékra irányuló kezdeményezéseimre, az megjósolhatatlan. A stabilitásnak nyoma sincs. Egy nő bizonyos kiszámíthatatlansága minden bizonnyal izgató és színt hoz az életbe, de ez néha olyan szélsőséges, hogy az egyenletben kell lennie egy másik változónak, amely még ismeretlen számomra. Bonyolítja a helyzetet az a nyilvánvaló tény, hogy az irántam érzett vonzalma növekszik.
Ez csak a történet kezdete, még 15 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kilián Wanda fordításai a legjobbak szerintem, bár ő kifejezetten csak családi témákat választott. Az ő magyarításai nagyon jók, könnyedek, irodalmiak.
Az 5. részbe is belekezdtem némi késéssel, mert az elmúlt két hétben nem voltam formában. Kis türelmet kérek még az olvasóktól.