WaderLaci hozzászólásai

Köszönöm! Ezek szerint volt értelme megírni, és közzé tenni.

Ha skatulyán kívül akarjuk látni Miss Sissyt, akkor ő Zoé számára a NŐ! De ha polgári skatulya szükséges, akkor  Zoli barátnője, élettársa, (nem hivatalos) felesége és dominája.

Annyi gagyi és semmitérő írás jelent már meg ezen az oldalon, hogy egyel több vagy kevesebb már igazán nem számítana. És az lehetne a legrosszabb eset, hogy egy újabb pocsék betűhalmazt hoznál létre. Viszont annak szerintem nagyobb az esélye, hogy valóban a sok fordítás után magad is egy legális olvasható írást tudnál feltenni. Próba cseresznye alapon. 
De természetesen a döntés a tiéd.

T. Törté-net szerkesztőség! 

Nagyon hiányzik már az oldalra, hogy a fő kategóriákban több mindent is lehessen jelölni! Vagy egyszerre több kategóriát lehessen jelölni, vagy pedig lejjebb is szerepeljenek a fő kategóriában lévő címkék!

Tisztelt Törté-net! A Kékég tollából ma felkerült Szomszédok c. írás megérdemelné a "megcsalás" cimkét.

Ez nagyon jól kezdődő történet! Várom a folytatást. 
(szerintem a megcsalás cimke is elkelt volna)

Ha még nem esett le, itt kevesen vevők az igényes írásokra. Bár vagyunk néhányan, akik szeretik, ha van némi irodalmi színvonala is annak, amit olvasunk. Az erotikát viszont felejtsd el! Itt a többseg csak a gagyi pornót ismeri és ismeri el. 
Jó lett volna, ha engem is figyelmeztettek volna erre régen, mikor el kezdtem itt publikálni. Ezért írom most mindezt.

Nagyon jó történet! Pontosabban: a szokásos Kékég&Kexi, ami annyit tesz, hogy nagyon jó.

Most, hogy így mondod... tényleg EZ jelenti néha a nagyobb problémát, hogy nrm azt olvassa az ember, ami előtte van, hanem azt, amit eredetileg le akart írni. De pontosan erre mondtam, hogy ez nem vészes hiba, csak most kicsit több lett belőle mint máskor. 

Még szerencse, hogy az oldalon nem lehet közzé tenni pedofil tartalmat 😂. Egyébként pont azt próbáltam dicsérni, hogy bár a képzelet szülte a leírt eseményeket, mégis képes túlmutatni a sima képzeleten, pontosabban messzebbre tudja vinni a képzeletet! Engem konkrétan mindig is sokkal jobban érdekelt (volna) a történelemből az, hogy az egyszerű emberek a hétköznapokban hogyan éltek meg történelmi eseményeket, mint az, hogy uralkodók és az elit hogyan sakkozott egy adott helyzetben.

Érdekes hogy ezek a történetek segítenek nagyjából elképzelni azokat az időket, amikor még nem szakadt ketté a katolikus egyház (római kontra keleti katolikus egyház), és a cöllibátus csak erősen javasolt és pártolt életvitel volt, nem pedig kötelező. A papok nősültek és családjuk volt. A mindennapi élet pedig - a telefont, vonatot, vízvezetéket és hasonlókat leszámítva - valahogy így működhetett, ahogy itt van leírva. 

Azért meg kell említenem egy apró zavarást is az erőben: nem ártana beküldés előtt egy embernek átnézni az egészet, és egységesbe hozni a személyes névmásokat és ragozásokat! Ezúttal a szokottnál nagyobb döccenéseket okozott annak kitalálása, hogy éppen ki, kivel beszélget. És mielőt valaki azt mondaná, hogy!... ez nem végzetes hiba, csak kellemetlen tud lenni.

Te DOMINA lennél ebben az esetben!

Még a képregény végéről az a piros ruhás, félénk ábrázatú csajszi bekerülhetett volna.

Kedves cvirag! Hálás vagyok, hogy ezt így, szépen összefoglaltad! 2 napja akadtam el a korábbi vita válaszának megírásában (sajnos nálam ilyen elakadásokkal működik az írás, ezért nem jelent meg sokáig egy írásom sem). Bár én messzebbről kezdtem megadni a választ, és más szavakkal írtam volna meg, de ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠pintosan

Valóban így van... részben, és egyeseknél. Csakhogy itt jön be a különbség egy magát domnak gondoló senki és egy Dom között! Až előbbi csak a fájdalom okozást keresi minden áron. Csak a másik fájdalma elégíti ki. Ez inkább a sima szadizmus körébe tartozik. És kérdés, hogy tudni fogja-e, hogy hol vannak a partnere határai? Ennek a jobbik változatát szoktam "hóhér" szerepnek mondani: amikor nem fűz hozzá a dom semmi érzelmi reakciót vagy szálat a tevékenységéhez. Csak végre hajt egy bizonyos eseménysort. 
A második esetben viszont már ismeri a másik határait, és azokhoz igazodik. Ez tudom, hülyén fog hangzani, de nem az: a dom a szolgájának a szolgája! Miközben a szolgája alárendeli magát neki, ő viszont a szolga határain lavírozik, néha túllépve rajta.

Az asszony-állatba jobb ha nem megyünk bele, mert az nem feminista, hanem nyelvtani kérdés 😂! Pontosabban magyar archaikus szóértelmezés kérdése. Talán csak annyit hozzá, hogy ha annyira a nő állatiasságát akarja bemutatni, akkor miért csak asszonyállat volt, miért nem volt leányállat, matrónaállat vagy vénasszonyállat? 

Egyébként az s/m és a BDSM kapcsán pont hogy az ember LELKI oldala a lényeges! Pont hogy nem az állati! Hiszen az állat nem keresi a fájdalmat, pont ellenkezőleg. Míg az ember meg pont hogy keresi alkalom adtán.

Szexuális vonatkozásban ott van a témában az is, amit salsa vetett fel: van egy határ egyseknél. Egy határ, amíg kellemes a fájdalom, de onnan már negatívba megy . Ez is egy jelenség. 
De van egy alapvető fizikai válaszreakciója is a testnek: pont a megfeleó helyen növeli a vérellátást, és ez szexuális izgalmat vált ki önkéntelenül is. De ugyan ez megfordítva is mködik: a megélt és kielégített szexuális igények növelik a fájdalom érzetének mértékét. És itt kialakulhat egy ördögi kör: egyre erősebb behatás váltja ki ugyan azt az ingert, de emiatt egyre jobban növelni kell az ingert, ami egy idő után már nem váltja ki ugyan azt a hatást, és ezért még jobban növelni kell az ingert. VAGY! Be kell iktatni egy ingerszegényebb időszakot.

És itt jönnek a képbe a különféle lelki hatások. Például az, hogy a fizikai fájdalom elviselése eltörli a hibákat mind fizikai mind lelki oldalon. És ez sokak számára sokat segíthet(ne). Magyarán: megszünteti a bűntudatot. És ennek a másik oldala, hogy valakinek meg kell szüntetnie ezt a bntudatot, vagyis fájdalmat kell okoznia. 
Lehetne mág egyéb példákat is felhozni, de talán nincs többre szükség, a lényeg talán érthető. Ezt az alapvető mazochista/szadista felállásra mondom. Szexuális vonatkozásban több minden is belejön a képbe.

Ha úgy vesszük akár még felszólítás is lehet, valóban az idézet! :D
A fájdalom egyébként első sorba a testnek jelzi, hogy valami nincs rendben. Viszont pontosan így van: a lélek számára is jelez! És ezzel kb el is érkeztünk a lényeghez. Ugyanis meg is fordítható a dolog: nemcsak a test jelez a léleknek, hanem a lélek is irányítja a testet. Egy oda-vissza kapcsolat van itt is, ahogy a szexuális tevékenység közben is. És inne kb kezdhetjük a lelki oldalról való boncolgatást. 
(elküldöm mielőtt elveszik)

Pontosan a fegyelmezés a kulcsszó egy bizonyos szinten. De ez fel is veti a következő kérdést:
Ha a fájdalom instant rossz, akkor miért ezt veszik alapul a neveléshez, miért tekintik egyáltalán megoldásnak? 

Én úgy veszem észre, hogy ma már nagyon nem tekintik annak. És érdekes, hogy sokan mindennek az eredményét észre is veszik. De csak a végeredményt látják és mutatják be! Gondolok itt olyanokra, amivel bizonyára mindenki találkozott már, amikor s szöveg azzal kezdődik, hogy akik 1980 (1990) előtt születtünk, mi hősök vagyunk, mert... De emlithetnék egy jópofa német nőt is (nevet hiába is kérne bárki), akinek sok Insta (vagy eredetileg TikTok?) videója van, ahol a különféle élethelyzeteket mutatja be a 80'-as, 2000-es és 2020-as születésű gyerekek és szüleik között.

Még kiegészítéseként (hátha átmegy): a Biblia 2000 éve is és még pár ezer évvel korábban is a megismerés szerves és szükséges részeként írja le a fájdalmat. Sőt! Az ilyen jellegű fájdalookozást SZERETETTEL TELI cselekményként határozza meg! 
Hogy a Biblia elleneseknek is legyen valami: egy ókori Egyiptomi írnok is leírta, hogy mennyi minden hibáért kaptak pálcával. Valamint azt is, hogy mindez hova vezetett. 
Ittem: az iskolai nevelésnek is teljesen hétköznapi része volt a fájdalookozás, egészen az elmúlt évtizedekig bezárólag. 
DE MINDEZ MIÉRT? Csak simán a hatalom gyakorlásának egy módja volt mindez? Vagy valóban lett volna valami értelme?

Elnézést kérek, hogy nem fogok egyénileg válaszolni a továbbiakban, mert csak a gond van vele. Írok, írok, már lassan ráng a hüvelykujjam, annyit írok a telefonon... aztán a lényege meg eltűnik. 

A következő kérdés viszont kapcsolódik a fájdalomhoz, mint jelenséghez: 
Miért tartották kb 50 évvel ezelőttig a világ megismerésének szerves részének a fájdalmat? 

Na most kaptam agyfaszt! 😡🤬Megint eltűnt a válaszom kb 3/4-e!

Sajnos ez a válasz az eredetileg leírt válaszomnak csak az első mondatának az első fele volt. A többi hogy hova tűnt... azt én is szeretném tudni. 
De nagyon jó, hogy közben felvetetted azt, hogy a gyerekeidre ráhagyod, hogy jó és rossz tapasztalást szerezzenek maguknak! Ugyanis ez lett volna a következő kérdés a fájdalommal kapcsolatban: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠miért

Az első felében nagyon pontosan leírtad a lényegét, hogy mi is a fájdalom. A második felében... egy kicsit megint messziről kezdted. Először csak magának a fájdalomnak, mint jelenségnek kellene az alapjait átvennünk. És csak utána rátérni, hogy a fájdalom miért jó egyeseknek így vagy úgy. Bocsi, de ez kb olyan, mintha az alapvető fizikát az energiaspineknél akarnánk elkezdeni.

Jól mondtad: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠tévedsz

Talán az egész témát - Há hirtelen ennyire lett rá igény - az alapoknál kellene kezdeni megtárgyalni! Kezdésnek itt egy alap kérdés:
Mi a fájdalom?
Jó vagy rossz dolog a fájdalom? (esetleg mindkettő vagy egyik sem?)

A motiváció sok féle lehet mindkét oldalon. 
Aki adja: simán a másik feletti uralom miatt csinálja valaki. Itt gyakori eset, hogy a magánéletben ugyan ez az illető meghunyászkodó, és ennek kompenzálása, hogy más felett uralkodjon. De lehet szokás kérdése is. Ő kapott gyermekkorában, ezért szinte természetes számára, hogy ő is adja, mikor már felnőtt. De az se lehetetlen, hogy simán élvezi valaki a velejáró dolgokat. Az irányítást, pontosabban azt, hogy az történik egy cselekedet kivitelezésekor, amit előre elképzelt magának. De az is lehet, hogy valaki egyszerűen az emberiség 2%-hoz tartozik, és nem "hatja meg" a sírás, más fájdalma. 
Aki kapja: a fent leírtak visszafelé elég gyakori okok. Tehát például irányít, dönt egész életében valaki, és az jelenti számára a lazítást, hogy kiengedi, másnak a kezébe helyezi a gyeplőt. De lehet az is, hogy gyermekkorában kapott, viszont teljeskörű védelemben is volt része együtt, és ezért felnőttként visszafelé kapcsolja össze a dolgokat: kikap, de védelem alatt áll. És nem szabadna kihagyni a fiziológiás hatásokat sem! 
Ezeken kívül rengeteg ok és indok lehet bárki számára. Még rengeteg minden közül lehet választani, és azok kombinációi közül is. És akkor még kihagytuk a szexuális kapcsolódású okokat, és meg sem említettük a BDSM világát. 
Az viszont tény, hogy ez az oldal tökéletesen alkalmatlan a témából való ismeretszerzésre! Ugyanis itt csak és kizárólag szexuális kapcsolódással jöhet fel a téma, miközben az a része ennek a témának csak egy apró szelete. De a legfőbb gond ott van, hogy több mint egy évszázada elindult a fájdalom kultúrájának eltörlése, és ez mára nagyon is előre haladt.

Ebben hol van a büntetés? Úgy értem, a címen kívül, a "történetben" hol van?

Egy kicsit bővebben leírtam Doriengreynek válaszolva a fórumon. Maga a meghatározás csak simán szadizmus/mazochizmus. De ez rendkívül tág fogalom. Ott leírtam pár ellenpontját a témának.

Remélem az eddigi írói munkám alapján merhetek válaszolni a felvetésedre, és elfogadod a kompetenciámat a témában. 
A kommented alapján kb alig tudsz valamit a témáról. Az s/m NEM a szadizmus egyik ága, hanem maga a szadizmus/mazochizmus. A szadista az, aki élvezetet lel mások fájdalmában, a mazochista pedig az, aki élvezetet talál a fájdalom elszenvedésében. Viszont ez így egy nagyon tág gyűjtő fogalom! A különféle felállások, erősségek, eszközök, módozatok, stb szerint rengeteg felé szét lehet bontani a sima s/m kategóriát. 
Maga az s/m csak a fájdalom okozás/elviselés. Tágabb körben ez része a BDSM kategóriának, amiben már megjelennek a különféle szereposztások: adó fél, szenvedő fel, adó/kapó fél. Megjelenik a behatás módja is: csak fizikai fájdalom, vagy lelki fájdalom, vagy mindkettő. Hosszabb, kiépült viszony esetében lehet alá és fölé rendeleti viszony, vagyis Úr/Úrnő - szolga viszony. De az ilyen viszony kialakulása nem feltétlenül elengedhetetlen. Abban is van különbség, hogy valamelyik oldalon megjelenik-e a szexuális hatás. Vagyis kivált-e szexuális vágyat a fenekelés. Mivel létezik szexmentes fenekelés is. De különbségek vannak a beavatkozás erosségében is! Én is javasoltam már itt (főleg Éva956-al folytatott viták után) az s/m kategória minimum kétfelé szedését: light s/m és hard s/m kategóriákra. Mivel így az is s/m-nek számít, ha valakinek a fenekére odacsapnak tenyérrel 10x, aminek egy óra múlva már nyoma sincs, és az is s/m-nek számít, ha valakinek sok és erős ütést osztanak ki eszközzel, aminek a nyomai napok, hetek alatt múlnak csak el, ex az is ugyan úgy s/m kategória, ha valakit megkorbácsolnak egy kilencfarkú macskával, és élete végéig viselheti annak a pár percnek a nyomait. 
És jó volt a felvetésed az elején: igen, a játékos elnáspángolás, a tetszést kifelyező ruha keresztüli fenékre csapás is része az s/m-nek, ahogy akár a kikötözve korbácsolás, vagy a nyilvános megalázás. Egy jó s/m kapcsolat ismérve a mindkét fél számára megtalált élvezet, és a korlátok, a határok felderítése, kitapasztalása és kitolása.

Nyitva áll a feladat: ha szerinted nagyobb buli egy férfi elverése, akkor hajrá, írd meg (mellékesen: egy olyan felállású s/m írásom is van fent). Bár kételkedem kissé abban, hogy pont te meg tudnád írni. Már csak abból kiindulva, hogy ebben nem találtad az s/m részeket. Ha ebben nem találtad, akkor élek a gyanúperrel, hogy te is azok közé tartozol, akik szerint az s/m-ben az "s" a szex rövidítése.

Igencsak egysíkú és lapos történet... de jó szórakozás. Különösen s/m kategórián belül.

Minden esetre a "híresség" kipipálva. És a cím... csak később jöttem rá, hogy abban tévedtem kicsit. Mikor Iván Ond vette át az iroda vezetését, már más volt az iroda neve.

Atya világ! Ez a fordítás pár évvel korábban jelent meg, mint kellett volna. Még kellett volna hagyni egy kis időt a googlenak, hogy fejlessze a fordító programot.

Jó rajzok! Ha még egy kis történetet is lenne benne, simán lehetne 10p is.

Remélem neked is ugyan az jött ki végeredménynek 😄 Ezt a szöveges példát nekem is ki kellett számolnom, csak visszafelé. 
A további írások... jelenleg csak remélni tudom, hogy sikerül hamarosan befelyeznem valamelyiket. Munkatárs, anya-lánya, megcsalás... ezekkel foglalkoztam felváltva a napokban. Valamint egy vagy kettő szabadban, s/m mentes, romantikus(?) ötlettel. Viszont, ha én elakadok, akkor akár hosszabb időre is el tudok akadni. És néha elég csak annyi, hogy nem találok megfelelő szinonímát. Az meg, hogy átugorjak egy ilyen részt, az nem az én módszerem. Sajnos. Ez az első eset az elmúlt 2-3 hónapban, hogy mikor kijött az új írásom, még nincs beküldve vagy elfogadva új novellám. De a hét végéig még sok minden történhet!

Ez a szaporodás úgy működik, hogy valaki (Kékég és Kexi Réka-Csaba történetei) elkezdi, és jönnek belőle az ötletek. Kékég apacás történetéténél szerepel, hogy segítettem neki pár hiteléti pontosítással. Akkor határoztam el, hogy én is írok egy apáca történetet. Aztán jött a matekpélda... és ez lett a vége.
Az 50... nagy különbség köztünk, hogy te soft/light s/m kategóriában gondolkozol, én viszont hard-ban. Többek közt miattad lettek ilyen "alacsony" ütésszámok (20-40-50). De pont ezért is jegyzi meg az idős szerzetes, hogy enyhe számban osztogatja a főnökasszony az ütéseket.

Semmi gond az off-al. Vannak sajnos, akik megtalasztalhatják a fájdalom nélküli világot. Van betegség, ahol nem működnek a fájdalomreceptorok. És a betegségük legnagyobb problémája pontosan abban áll, hogy nem veszik észre, ha történik a testükkel valami. Ha megvágják magukat, csak láthatják a sebet vagy a vért, de nem érzékelik mikor megtörténik. Még akkor sem, ha egy főér lesz elvágva. Ezért akár halálos is lehet. Szóval nem probléma az eszmefuttatásod. 
Az nagyobb probléma, hogy ha most nekiállnék megmagyarázni, hogy miért nem fogom írni a továbbiakban sem az érzéset Bettynek, akkor az a rész, amikor majd az érzéseit fogom leírni, már túlságosan elcsépelt lenne. De azt sem tudom mondani, hogy hamarosan olvashatjátok, mivel volt olyan, hasonlóan nagy ívű írásom, ami több mint egy év alatt készült el!

Tisztelt Törté-net! Hol, hogyan lehet elérni a Toplistákat kategóriák szerint? Nálam csak néhány kategória jelenki meg állandóan ismétlődve, véletlenszerűen. Vagy nincs rá lehetőség, hogy utána keressen az ember?
Köszönöm!

Természetesen lehetnek, sőt vannak gondolatok és érzések. Viszont ezek részletesebb bemutatása része lenne annak a bizonyos kegyelemdöfésnek! És garantálom, hogy az még neked is fájó lesz. Pontosan ezért nem vagyok benne biztos, hogy megjelentessem-e itt (persze csak az után, ha majd készen lesz).

Nagyon érzékletes írás! Átélhető, ritkán olvasható szintje a s/m örömének. A helyesírásba bele lehetne kötni... de semmi értelme.

Nem érdekel! Akkor is elolvasod, lepontozod, és kommentelsz hozzá! Különben...!

Elvileg lesz folytatása. Majd meglátjuk.

Ezzel hasonlóan vagyok én is. Van néhány írásom, amit különböző okokból sohasem fogok itt megosztani, csak nálam vannak meg, és csak kevesen olvasták eddig. Alapvetően én sem az itteni ováció miatt írok. Sőt! Kicsit olyan érzés, ha az itteni nagyközönségnek tetszik, hogy "Na most valamit elbasztam!" De akkor is hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esett jól amikor emailt kaptam, hogy a kategória Top10-be került az egyik írásom.

Lehet, hogy meg lehet majd ismerni ezeket a belső mozgató rugókat is. Természetesen vannak ilyenek a háttérben. De mint Évának már írtam, nem biztos, hogy odáig el fogok jutni, még kevésbé, hogy az olvasók eljuthatnak majd addig.

Több írásomban is igyekeztem azokat leírni, amiket állítólag keresel. Korábban sok időt és energiát próbáltam belefektetni, hogy személyiségeket, okokat, és ne csak omozatokat mutassak be. Ha megnézed a hozzájuk kapcsolódó kommenteket és értékeléseket, talán megérted, hogy miért untam bele.

Kedves Éva! Köszi a tippeket! De... nem tervezek változtatni ennél a sorozatnál a nézőponton. Egyrészt, mert éppen eleget írtam a háttérben megbúvó érzésekről, érzelmekről, gondolatokról... de a kutyát nem szokta érdekelni, még kevésbé értékelni. Ebben a történetben a csaj csak az anyag lesz a lyukak körül. Mint látható, itt ez vívja ki az elismerést, ennek van csak itt értéke, és csak ez számít értékesnek. Az önfenekelés természetesen előre vetít valamit, és kevesebb is elég lehetett volna, de ennek is megvan a maga szerepe. 
De hogy végül el fogok-e jutni a végéig... azt még én sem tudom. Mármint a fejemben megvan a vége is, az oda vezető köztes állomások is, viszont nem vagyok benne biztos, hogy az itteni átlag álszenteskedő olvasótábornak ezt a kegyelemdófést bevigyem-e? És csak ahhoz kapcsolódnának az igazi érzések és gondolatok megismerése.

Netán irodalom tanár vagy? "Mire gondolt a költő? (150 éve)" 😄
De egyébként pontosan megfogalmaztad Betty lényegét!

Az általam adott 10p mellett egyetlen megjegyzés egy aprócska hibáról (főleg mert ez a "kötözködés" tőlem már talán hiányozna is): a papságot szokták csuhásoknak gúnyolni, de alapvetően csuhát a szerzetesek hordanak, a "sima" papok esetleg reverendában járnak (bár ma már az sem kötelező számukra, és kevesen is hordják a mindennapokban)