Az álarcos orgiát, amire Hugh a barátnőjével hivatalos volt, Párizs szegény negyedében, közvetlenül a Mont martre mögött rendezték meg. A szegénység itt mindennapos dolog volt. Az errefelé lakók többsége napról-napra tengette az életét. Az ujságok szerint erre naponta ezer bűneset fordul elő! Ez a negyed adta Párizs csalóinak, szélhámosainak, stricijeinek és kurváinak a zömét. Ebben a környezetben volt az a szép palota, amiben Henry de Noelles báró az orgiát megrendezte. A vendégek minden társadalmi osztályt képviseltek. Azonban nagyrészük gazdag volt és körülöttük a holdudvarukhoz tartozó mindenféle művész.
Hugh, 35 éves, magas, jó kiállású férfi volt. Meglepődve vette észre, hogy a...
A városszéli szupermarketben dolgoztam részmunkaidős diákként és ott ismerkedtem meg Andrással, aki biztonsági őrként volt ott alkalmazva. Széles, izmos vállak és rövid, szőke haj. Sokat beszélgettünk. Különösen kedveltem azt a férfias biztonságérzést, amit a közelében éreztem. Nem egy alkalommal lépett közbe és „megmentett” egy-egy agresszívebb vásárlótól. Az egyik péntek kora este volt felhívott a mobilomon és áthívott magához, hogy nézzünk meccset, ha nincs jobb elfoglaltságom.
Amikor odaértem bevezetett a konyhába.
– Kérsz egy sört? – kérdezte.
– Persze! – válaszoltam, mire felém nyújtott egy nyitott üveget.
– De ugye nem fogsz kidőlni egy után?
– Dehogyis! Bírom...
Amikor Jancsi is kijött, elé tettem a reggelit meg a kávét, aztán hagytam, hogy elmerüljön a reggeli újság külpolitikai rovatában, én pedig bementem a hálószobába bevetni az ágyakat. Első dolgom volt, hogy a lepedőt lecseréljem, és magamban kuncogva konstatáltam, hogy a matracon is majdnem ugyanakkora a spermafolt, mint a lepedőn. Jó lenne hagyni egy kicsit szellőzni, mielőtt tiszta lepedőt terítek rá, gondoltam, különben azonnal átázik a friss lepedő is. Kinyitottam az ablakokat, élvezettel belélegezve az esőillatú reggeli friss levegőt és a leszedett lepedőt gombóccá gyűrve sikálni kezdtem vele a matracon a foltot, hogy a lehető legtöbb nedvességet felszedjem róla. Tudtam, hogy Jancsi...
Lorena éjjel összeölelkezve állt a Pink előtt egy harminchoz közeli, oldalt-hátul felnyírt, felül rövidre vágott szőkésbarna hajú, fekete szemű, Renátó nevű sráccal, aki szlovákiai magyarként angolul, valamint akcentussal magyarul beszélt.
– Tényleg csodásan nézel ki, és fantasztikusan táncolsz – jelentette ki vigyorogva a férfi – Kíváncsi vagyok, hogy másban is ügyes vagy-e.
– Például miben? – kérdezte mosolyogva a nagy méretű, ezüst színű karika fülbevalókat viselő lány.
– Például az ágyban.
– Vagy úgy. Szerinted milyen vagyok az ágyban? – érdeklődött pimasz mosollyal az arcán a csaj.
– Szerintem tökéletes. Ha ott is úgy mozogsz, ahogy a tánctéren, akkor tuti.
...
Amikor megkértem a barátnőm, Daisy kezét, rohadtul ideges voltam. Mindketten nagyon fiatalok voltunk még, mindössze 22 évesek. Ráadásul még csak úgy egy éve jártunk, és csak pár hónapja költöztünk össze. A legrosszabb az volt, hogy akkor épp nem volt munkám, melót kerestem. Aggódtam amiatt, hogy nem leszek elég jó egy olyan gyönyörű, vidám lánynak, mint Daisy, de ő közben mindig azt mondta, hogy szerinte milyen nagyszerű vagyok: aranyos, vidám, vicces, okos, édes meg ilyenek.
Így végül összeszedtem minden bátorságomat, és elvittem vacsorázni egy helyre, amit nem is igazán engedhettem volna meg magamnak. A desszert előtt féltérdre ereszkedtem, és megkérdeztem, hozzám jön-e feleségül....
Egy fülledt júniusi péntek estén a lányokkal úgy döntöttünk, lemegyünk kocsmázni. Öten voltunk, Zsanett kivételével mindannyian szinglik. Abban a reményben indultunk neki az éjszakának, hogy bepasizunk. Ez rajtam és természetesen Zsanin kívül mindenkinek sikerült. Míg a többiek lassacskán elszivárogtak a kocsmából, én őszintére ittam magam, és elárultam Zsaninak a titkomat, miszerint biszexuális vagyok, és mindig is ki szerettem volna próbálni egy lánnyal. Szegény, hosszas hallgatás után végre szóhoz jutott, és elmesélte, hogy van egy leszbikus barátnője, akivel pár napja szakított a csaja, és most igyekszik belefeledkezni a bulizásba és az egyéjszakás kalandokba. Kérdeztem mi a neve, de...
... Ezt látva földhöz vágtam a telefont, ami 4 felé repült, de biztosra menve a szék lábát még bele is vágtam a kijelzőbe.
– Elment az eszed? – hajolt le, nézegette. – Még a kártya is összetört.
– Előfizetéses? – kérdezve mellé guggolva.
– Feltöltős. – kivettem a kezébe tartott darabokat és a kukába dobtam. – Veszünk újat. – Alszunk együtt...?
Merengve, elgondolkozva nézett.
– Igen! A telefonommal történtek után mernék nemet mondani. – gúny, félelem tükröződött mosolya mögül.
– Ne gondolj szadista, idegbeteg állatnak. Engem egy céltudatos nővé kupált az élet. És igen, amit a fejembe veszek, az úgy van nincs apelláta.
Megettük a kaját, gyors mosdás, fogmosás...
Rajtam kívülálló okok miatt kellett ennyit várnotok a befejező részre, de végre itt van. Remélem lesz akkora sikere, mint a többinek. De vigyázat! Ahogy a címben is szerepel, perverz a sztori.
Nem mondhatnám, hogy simán túltettem magam a Ziliával történt szakításon, de mivel nem voltam már kamasz, felfogtam, hogy ennyi volt. Így amikor Evi este felugrott, a lelkem hátsó részében még volt egy kis lehangoltság, de Evi hamar elterelte a gondolataimat. Ismert már jó ideje, tudta mit szeretek, tudott a csajaimról is, olyan voltam előtte, mint egy nyitott könyv. Olyan ruhát vett fel amiről sejtette, hogy már a látványával be fog pörgetni. Egy testre simuló fekete miniszoknya harisnyával,...