A tóparti ház titkai 2. rész

Luca észrevette az anyján a változást, boldog volt, és csak úgy ragyogott. Éjszakánként furcsa zajokat hallott, amelyek felkeltették a kíváncsiságát. Úgy döntött végére jár a dolgoknak, a következő este nagyapja hálószobájához lopódzott, és bekukucskált a kulcslyukon. Megdöbbentette a látvány, anyja vadul lovagolt a nagyapja farkán. Befogta a száját, nehogy elárulja magát, ám a kíváncsisága tovább hajtotta. Halkan résnyire kinyitotta az ajtót, és így már páholyból szemlélhette az üzekedő párt. Gábor a hálószobai nagy tükörben pont az ajtóra látott, észrevette, hogy valami mozgás van az ajtó előtt. Amikor kicsit kinyílt az ajtó, és egy csillogó szempárt látott, biztos volt abban, hogy az unokája kukkol odakint. Úgy döntött bemutatót tart a kis kíváncsi csitrinek, gyorsított a tempón.
– Igen apa, még egy kicsit! – könyörgött Vera az apjának.
Lucát elvarázsolta a látvány, nem bírt magával, kezét a bugyijába csúsztatta, és dühösen dörzsölte a csiklóját. Amikor a nagyapja az anyjába élvezett, az ő kezét is elöntötte a forróság. Izgatottan vonult vissza a szobájába, a mai naptól teljesen másképp gondolt a családjára. Még néhányszor megleste az anyjáékat amikor szeretkeztek, de megleste a nagyapját zuhanyzás közben is. Megcsodálta az erős, szőrös mellkasát, az izmos lábait, de legjobban a formás farkának a látványa nyűgözte le. Persze Gábor ezeket a dolgokat mind észrevette, kíváncsian várta mit lép az unokája.
Verának egy hétre el kellett utaznia üzleti ügyekben, Luca elérkezettnek látta az időt, hogy a nagyapja közelébe férkőzzön. Az aznap esti vihar kiváló ürügy volt a számára, hogy bemászón a nagyapja ágyába, miközben mennydörgés zúgott körülöttük.
– Papi félek, hadd aludjak itt.
– Kicsim már nagy lány vagy, nem kellene félned egy kis vihartól.
– Kérlek papi, csak most az egyszer – könyörgött a lány.
Gábor megenyhült, hagyta, hogy az oldalához simuljon a takaró alatt. Így aludtak el, a vihar elmúlt, verőfényes reggelre ébredtek. Este Luca ismét megjelent az apja szobájában, és becsúszott a takaró alá.
– Nagyobb biztonságban érzem magam veled papi. – suttogta.
Elutasítóan a fal felé fordult, a lány mellei a hátába nyomultak, és a kezei a nagyapja izmos karját simogatták.