Eve Lorne - A kertvárosban 6. rész

Szavazás átlaga: 8.58 pont (71 szavazat)
Megjelenés: 2010. július 6.
Hossz: 8 318 karakter
Elolvasva: 3 020 alkalommal
Hatalmasat szeretkeztek, egyikőjüknek sem hiányzott aznap délután a férfitársaság. Aztán közösen főztek valamit, a finom vacsorát pedig leöblítették pár pohár vörösborral. Kiültek a jacuzziba és Susan végre hajlandó volt folytatni a történetet.
– Szóval a három kívánság! Mivel a fiúkkal sokszor találkoztunk és tudod milyen vagyok, ezért úgy egyeztünk meg, hogy a kívánságokat tényleg valamilyen speciális dologra használják el. Egy ideig nem is került szóba a dolog. Aztán kitalálták, hogy nyitnak egy saját pizzériát. A dolog azonban bonyolultabb lett, mint gondolták. A hely bérleti díja amit kinéztek sokkal több volt, mint amire számítottak. Ráadásul az engedélyek beszerzése is nehézségekbe ütközött. A vége az lett, kitalálták – nekem kellene tárgyalnom mindenkivel, mert egy fiatal csinos amerikai nő talán könnyebben boldogulna az olasz hivatalnokokkal. Elgondolkoztam a dolgon: ez több körös dolog lesz, sok egy kívánságért cserébe. Végül abban egyeztünk meg, résztulajdonos leszek és a nyereség 10%-a engem illet.
Elsőként az ingatlan tulajdonosát kerestem fel, hogy lejjebb faragjam a bérleti díjat! Egy öreg figura volt az illető, gondoltam nem lehet vele probléma, de rafináltabb volt, mint amennyire számítottam. Kijelentette, semmit nem hajlandó engedni a bérleti díjból! Levettem a kardigánom, ami alá egy elég kihívó felsőt vettem. Olyan feszülőset, hatalmas dekoltázzsal! Majd kiugrott az öreg szeme! Győzködtem, hogy irreális amit kér, a fiúk pedig tisztességes bérleti díjat fizetnének. Miközben ezt ecseteltem, domborítottam neki tisztességgel! Nem akart engedni sehogyan sem. Ekkor tettem fel neki a kérdést: – Mit kellene tennem ahhoz, hogy elfogadja az általam ajánlott árat?
Hebegett-habogott arról, hogy egy öreg özvegyembernek milyen nehéz és sivár az élete, és talán meg tudnánk egyezni, ha minden hónapban én hoznám el neki a pénzt személyesen. Vagy ha én nem érek rá, akkor egy hasonló – itt jelentőségteljesen megnézte a melleimet – fiatal pincérnő is megtenné. Meg hát kellene neki valamiféle biztosíték, hogy a bérleti díj postása kedves lenne vele. Azt, hogy pontosan mire is gondolt egy kacsintással adta tudtomra.
Megadóan felsóhajtottam, miközben valami olyasmit morogtam – nagy alkusz maga! Aztán bizonyítékot szolgáltattam!
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 4 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 8.58 pont (71 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
én55
2023. december 21. 12:00
#11
Sajnos nem pont ilyen befejezésre számítottam.
1
v
vasas62
2023. szeptember 26. 17:49
#10
A hivatalnokok szerencsések.
1
z
zoltan611230
2021. január 16. 05:19
#9
Nem jó a befejezés..
1
cscsu50
2019. szeptember 5. 15:14
#8
kár az ilyen befejezéséárt
1
Andreas6
2019. május 31. 15:08
#7
A történet erősen leszálló ágba került.
1
f
feherfabia
2015. augusztus 23. 05:31
#6
Gyengécske!
1
a
A57L
2013. szeptember 2. 05:30
#5
Nem rossz.
1
p
papi
2013. április 16. 05:56
#4
A vége nem tetszik
1
genius33
2013. március 11. 08:47
#3
Kár hogy a vége ilyen lett...
1
Saskia
2010. július 6. 06:52
#2
Ez bizony egyre silányabb lesz! A csont végleg lerágva!
1
T
Törté-Net
2010. július 6. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1