Irodai pillangók 1. rész - Lesben állva

Szavazás átlaga: 8.48 pont (62 szavazat)
Megjelenés: 2009. február 6.
Hossz: 7 669 karakter
Elolvasva: 2 462 alkalommal
Piszok jó érzés ám a világ egyik vezető jogi vállalatának dolgozni. Főleg, ha az illető fiatal, lelkes és kicsit is érdeklik a nők. Mert belőlük aztán van itt bőven. Egész nap itt sündörögnek körülöttem, kecsesen bedőlnek a fénymásolónál, mély dekoltázzsal hajolnak előre, amikor az éttermi önkiszolgálóban ebédet választanak maguknak, és csupa efféle finomságot művelnek, amitől minden jóérzésű férfiember megbolondul.

Igen, jó dolog itt dolgozni a Walden és Tsa vállalatnál. Persze áldozatokkal is jár: rengeteg fegyelem, koncentráció, és persze a túlórák. Gyűlölöm a túlórákat. Már senki sincs az épületben, kihalt az egész, mint egy horrorfilmben. Ráadásul még csak egy hete vagyok a cégnél, fogalmam sincs, mit hol találok, talán a legközelebbi vécéig tudok csak elbotorkálni. Mindenhol sötét, a szerencsésebbek már odahaza fekszenek és nézik a focimeccset, de a szerencsétlen újoncot meg itthagyták, hogy várja a japán ügyfelek hívását. Elvégre én ráérek...
Egy merész gondolattal kifűztem és levettem a cipőmet, majd jólesően kinyújtóztattam a lábamat. Hátradőltem karosszékemben, és behunytam a szemem egy kicsit. Végiggondoltam, mi vár otthon: egy üres hűtő, egy hideg ágy. Ennyi erővel itt is maradhatok.

Merengésemből egy magassarkú cipő kopogása riasztott fel. Gyorsan felegyenesedtem, és visszabújtattam lábam a cipőbe. Épp időben, irodám ajtaja kitárult, és Bonnie lépett be rajta. Fekete hajú, csinos, pajzán kis nő volt. Az itt – tartózkodásom hete alatt is rájöttem, hogy az egész részleg bele van bolondulva. Elég volt leejtenie valamit, a kollégák szinte verekedtek érte, hogy visszaadhassák neki. Beszélgettünk egy párszor, de nem hittem, hogy megfelelnék az igényeinek, úgyhogy nem törtem fölöslegesen magam.

De most itt volt, csillogó szemmel támaszkodott az ajtófélfának, és remegő hangon kérdezte:
– Látom, te is benn vagy még... Akarsz látni valami érdekeset?
– Mi lenne az? – kérdeztem. Reméltem, hogy elhív valahova, elkéri a számom vagy ilyesmi, esetleg a rég jó "segítséget kérek" – trükkel kezdi majd.
– Gyere velem – mondta.

Kiléptünk a sötét folyosóra, fel akartam gyújtani a villanyt, hogy lássuk, hova megyünk, de Bonnie észrevette a mozdulatom, és megfogta a kezem.
– Ne gyújtsd fel, nehogy elriasszuk őket – suttogta.
– Kiket? – súgtam én is ösztönösen, de Bonnie csak mosolygott.

Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 4 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 8.48 pont (62 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
én55
2023. december 19. 09:15
#13
Egy nagy irodaházban történnek érdekes dolgok.
1
v
vasas62
2023. július 20. 07:51
#12
Beileszkedik.
1
kivancsifancsi
2021. augusztus 11. 15:55
#11
Indításnak jó , lássuk a folytatást .
1
z
zoltan611230
2021. január 4. 01:20
#10
Jól indul..
1
Sierra
2014. március 25. 15:45
#9
Ez jól indul 🙂
1
Pavlov
2013. október 11. 07:47
#8
Köszi!
1
a
A57L
2013. október 9. 04:31
#7
Egész jó.
1
Pavlov
2012. február 23. 09:51
#6
Örülök, hogy tetszett!
1
K
Kaszkadör
2012. február 22. 15:40
#5
Izgalmasan indul🙂
1
Pavlov
2009. február 6. 15:03
#4
A 2. részt már feltöltöttem! A harmadikon még dolgozom...
1
pisti47
2009. február 6. 06:11
#3
Már pedzi. Aztán ne egy hónapig várjunk a folytatásra.
1
Ubesz
2009. február 6. 00:45
#2
No ebből még valami huncutság fog kisülni ha jólsejtem :D
Eddig tetszik!
1
T
Törté-Net
2009. február 6. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1