Irodai pillangók 2. rész - Team - building

Szavazás átlaga: 8.12 pont (68 szavazat)
Megjelenés: 2009. február 12.
Hossz: 9 851 karakter
Elolvasva: 3 016 alkalommal
Kíváncsian vártam már a híres team – buildinget. A kollégák sokat beszéltek róla, és a belső levelezésen is gyakran kaptunk egy – egy hírt a szervezéssel kapcsolatban. Úgy vettem észre, megpróbálják felkelteni az érdeklődésünket, ezért mindig csak egy kis információmorzsát hintettek el. Egy idő után a liftben is megjelent pár plakát, hirdették, hogy kinél lehet jelentkezni. Én persze réges – rég leadtam már a jelentkezésem, kíváncsi voltam, kiket ismerhetek meg az eladdig arctalan munkatársak közül. Azt is reméltem, hogy kicsit összemelegedhetek majd a team – building utáni bulin Bonnie – val. Sőt, ki tudja, hátha valami spéci feladatot kapunk, amit napközben ketten kell megcsinálnunk, akkor meg pláne...

De semmi sem úgy alakul, ahogy elterveztük. Mint kiderült, a team – building helyszíne egy kis tábor volt a várostól nyugatra a hegyekben. Valaha diáktábor működött itt, de egy michigani vállalkozó megvette, és átalakította. Olyan nagy cégek rendezvényeit szervezte ide, mint a miénk. Volt egy pár faház egy tisztás szélén, meg egy nagyobb üvegezett kőépület, amiben össze tudtunk gyűlni. A teljes nap idiótaságokkal telt a fák között: öt – hat fős csoportokban kerestük a kincset, mindenféle pitiáner feladatot kellett elvégeznünk, hogy megtaláljuk a nyomokat. Amikor könyékig kellett benyúlni egy kiöregedett fa nyirkos odvába, elment a kedvem az egésztől, de legalább összehaverkodtam két sráccal az informatikusrészlegről, úgyhogy utána végigröhögtük az egészet. A csapat vezetője, akit egy csapatépítéssel foglalkozó cég küldött, majdnem megőrült tőlünk a nap végére, és megfenyegetett, hogy a feletteseink tudni fognak erről. De mi csak nevettünk, főleg, hogy mindenkinek a nyakában valami vicces álnév lógott, ami állítólag "jellemez minket". Ezt is a csapatépítők találták ki még reggel.

Nagyon örültem, mikor végre megérkezett az este. Behúzódtam a kajámmal egy üres sarokba, és a vacsora közben végig Bonnie – t kerestem, de nem láttam sehol. A főnökeink elmondták szokás szerint, hogy mennyire büszkék, hogy a csapatunk részei lehetnek, mennyire jó munkát végzünk, mennyire elégedettek az ügyfelek, és így tovább, és így tovább. Eleinte még szórakoztató volt, de amikor huszadik alkalommal is ugyanezt mondták mindenféle lényeg nélkül, akkor már elengedtem a fülem mellett az egészet.

Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 5 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 8.12 pont (68 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
én55
2023. december 19. 09:34
#12
Alakulnak a dolgok.
1
v
vasas62
2023. július 20. 13:28
#11
Nem fehérje érzékeny.
1
z
zoltan611230
2021. január 4. 01:22
#10
Jól alakul....
1
Andreas6
2019. június 6. 10:48
#9
Ebből a partiból egy valami hiányzott: én!
1
cscsu50
2019. május 23. 07:04
#8
szép látvány lehet
1
Pavlov
2013. október 11. 07:39
#7
Köszi!
1
a
A57L
2013. október 9. 04:32
#6
Nekem tetszett.
1
genius33
2012. szeptember 22. 15:15
#5
Fincsiiii 🙂
1
Pavlov
2009. február 20. 18:41
#4
Örülök, hogy tetszett a történet. Én ugyan nem szervezek ilyeneket, viszont a következő rész már feltöltöttem!
1
gyuri0926
2009. február 15. 15:06
#3
Írj nekem ha érdekel a gruppen , ilyeneket szervezek
1
Évi
2009. február 14. 08:59
#2
Hm..., finom lehetett.
1
T
Törté-Net
2009. február 12. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1