A+ A-

Az első fenyítés 3-4. rész

Pornoerotikus kisregény egy engedetlen lány megbüntetéséről
Készült: 2001.11.17. - 2002.11.28.
3. A FŰRÉSZBAK
A lányom késett. Majd tizenöt perccel hét után hallottam meg végre a lépteit, amint keresztül sietett a lakáson. Tudtam, ennyi késlekedést nem szabad szó nélkül hagynom. Az időnek számunkra egyébként nincs túl nagy jelentősége, de ezúttal úgy véltem, minden percet számon kell kérnem rajta. Mégiscsak a családfői tekintélyemről van szó!
Úgy gondoltam, talán csak azért nem jött időben, hogy felidegesítsen vagy kiprovokálja, hogy felmenjek érte és vitatkozni kezdjünk. Attól nem tartottam, hogy megszökik vagy fél alávetni magát a büntetésnek. Ahhoz túl büszke és erős nő volt. Meg aztán hová is mehetne? A lelke mélyén úgyis tisztában van vele, hogy megérdemli a fenyítést és valójában még olcsón megúszta. Mifelénk egy asszonyszemély számára nincs rosszabb, mint a nyilvános testi fenyítés.
- Itt vagyok. - mondta egyszerűen, s megállt az ajtóban, hogy végigmérje a számára előkészített fenyítőbakot. A szeme villanásából azonnal tudtam, hogy felismerte. Tudja, mi fog történni vele perceken belül. Hisz gyerek korában hallotta fentről, amint a feleségemet fenekelem nagy buzgalommal idelent, s utána biztos lejött körülnézni. Egyébként sem csináltam nagy titkot abból a családon belül, hogy mire kell nekem ez a bak a raktárhelyiségben.
- Késtél. - állapítottam meg szigorúan, jobb tenyeremmel a térdemre csapva. Most még nem látszott rajta félelem, csak némi elfolytott feszültség és kezdődő izgalom. Ahogy én sem maradtam közömbös az előttünk álló esemény iránt.
- Mennyit mondtam neked? Mikorra gyere le ide?
- Hétre... Nem tudtam, mit vegyek fel.
Gyenge érv volt, mégis elterelte pár másodpercre a figyelmemet. Kéjes borzongás futott végig rajtam, ahogy megszemléltem a karcsú testén feszülő csipkés női alsóneműt. Ezt a feleségemtől kapta, még a tizenhetedik születésnapjára.
Clara hófehér selyem csipkebugyit viselt, mely áttetszőségével sejtetni engedte fekete fanszőrzetét. Fehér melltartójában érett barackokat formázva dudorodtak a keblei, ingerkedőn, merészen tárva elém gyönyörű, kézbe illő tartalmukat. Mást nem viselt a lány, csak egy könnyű, magas sarkú cipőt. Hosszú fekete haját hátul copfba összefogta erre az alkalomra egy piros masnival. Az éles lámpafényben alabástrom színűnek tetsző bőrén olyan kíváncsiságtól hajtva siklott végig a tekintetem, mint fiatal legény koromban, amikor először láttam meg ruhátlanul a feleségemet. Most valahogy nem tudtam a nevelőszülő szemével nézni erre a gyönyörű teremtésre. Clara egy ártatlan odaliszk tartásával toporgott a bejáratnál, mint háremhölgy a szultán színe előtt.
Ekkor már éreztem, felismervén a szívem mélyén megbújó mohó kívánságot, hogy mennyire akarom őt. Mennyire vágyom a testére, hogy megérinthessem, simogathassam, becézgethessem és főként birtokolhassam. Igaz, hogy a nevelt lányom, de végül is nem vagyunk rokonok. Nincs köztünk vérségi kötelék. Csak a külvilág merev erkölcse és szigorú törvényei állhatnak közénk. Egyelőre.
- Nincs jelentősége. Úgyis le kell venned. - intettem az ujjammal figyelmeztetően.
- Nem maradhatna ez rajtam? A fenekem már így is meztelen bácsikám! - mutatta ő a lenge ruhadarabjait. Alkudozni próbált velem, mintha csak a piacon lennénk, szemérmesen és egyben esdeklően.
Megfordult, hogy láthassam a hátsó felét. A bugyi valóban alig fedett valamit kerekded popsijából. Majdnem tangának illett volna, mint rendes alsóneműnek.
- Világosan megmondtam, hogy feltétlen engedelmességet követelek! Már másodjára nem tartod be, amit mondtam! Először késtél, most pedig szégyenled letolni előttem a bugyidat!
- Hát persze! Hisz a nevelő apám vagy! - fakadt ki erre védekezőn, s orcája elpirosodott a furcsa helyzet miatt. Én viszont arra vágytam, hogy anyaszült meztelenül láthassam őt végre, ahogy még egyszer sem. Gátlástalanul kihasználtam a kínálkozó alkalmat, ahogy azt minden férfi tenné mifelénk egy csinos nővel, azt hiszem.
- Na és akkor mi van? A büntetés része a megszégyenítés is. Azt akarom, hogy teljesen vetkőzz le, csak a cipő maradhat a lábadon! Látni akarlak anyaszült meztelenül...! Gyerünk! Vetkőzz!
Világosan az értésére adtam, mit akarok, s közben igyekeztem kifürkészhetetlen arcot vágni, hogy megnyugtassam, nem a férfi, hanem a szigorú bácsika szemével bámulok rá ezúttal, akit csak az ő megfegyelmezése érdekel, s nem pedig ölének sötét szemérme.
- Nem akarok! - Clara megmakacsolta magát, toppantva a lábával tiltakozása jeléül.
- Akkor további tizenöt csapást kapsz még az ötven felett, mert tizenöt percet késtél, és még tízet, mert nem akarsz engedelmeskedni! Az összesen hetvenöt! Azt ajánlom Clara, ne játssz a türelmemmel, mert könnyen száz lehet belőle!
Volt valami mélyen fenyegető a hangomban, amitől valósággal összerezzent és rémülten nézett rám. Aztán szaporán pislogni kezdett, félig elfordult, ösztönösen takargatni próbálva ágyékát és hátranyúlva gyorsan kioldotta a melltartóját.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.06 pont (16 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 papi 2014. 05. 1. csütörtök 07:51
Nem rossz
#3 A57L 2014. 01. 28. kedd 05:47
Elég jó.
#2 genius33 2013. 03. 2. szombat 12:34
Egész jó. smile
#1 Törté-Net 2007. 11. 7. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?