Ötvenötödik születésnap 5. rész

A másnap délelőtt izgatott készülődéssel telt el. Elkészítették az apjuk kedvenc ételét és mindent előkészítettek a fogadására. Izgatottan mentek ki a pályaudvarra. Alig mertek egymásra nézni. Gondalataik egyre csak visszatértek az estére. Vajon milyen lesz? És ha nem sikerül, hogyan néznek egymás szemébe? És ha sikerül, hogyan fog folytatódni. De a hangosbemondó megoldotta a problémát és jelezte, hogy az apjukat hozó szerelvény pár perc múlva megérkezik. Szívdobogva keresték mikor tűnik fel apjuk valamelyik ablakban, mikor végre a kicsi megpillantotta.
Ott van! Apu! – integetve szaladni kezdett. Alig várta, hogy apja lelépjen a lépcsőn és olyan szorosan ölelte magához, hogy az apja hangosan felnevetett.
Milyen jó erőben van az én kislányom. Nagyon hiányoztál. Nem megyek többé el ilyen hosszú időre.
Ezt a főnököd is tudja? – lépett oda az idősebb és ő is megölelte és megcsókolta az apját. Szóval én már nem is hiányoztam neked?
Dehogynem. Hiszen tudjátok ti, vagytok az életem. Olyan jó volt hazajönni.
És mindent el tudtál intézni? – kíváncsiskodott a kisebbik.
Most munkáról egy szót sem. Alig vártam, hogy újra lássalak bennetek. Minden rendben van?
Igen. Nálunk teljesen rendben van minden – mondta Andi és összemosolygott húgával. Az apjukba karolva vitték a taxi állomás felé.
Milyen úriember lettem – mondta mosolyogva, mikor a lányokkal beültek a taxiba és az utazás közben alig győzött a kérdéseikre felelni. Mégis el kellett mesélni a kiküldetésének minden napját.
Mikor megérkeztek a lányok rábeszélték, hogy egy kicsit pihenjen le. Addig a lányok előkészítettek mindent az esti meglepetéshez. Andi egy sötétkék ruhát vet fel, mely széles kivágása és a jólszabott melltartó kiemelte és kellő belátást engedett telt melleire. Az oldalán combközépig fel volt vágva jó belátást biztosítva telt combjaira. A húga egy szorosan testhez simuló nadrágot és egy fekete blúzt vett fel. Csodálatos terítést csináltak és jót nevettek mert mind a ketten egy-egy inget vettek a hozzá tartotó nyakkendővel. Nagyon csendben készítettek elő mindent a behűtötték az egyéb italokat előkészítették. Minden készen állt arra, hogy felköszönthessék édesapjukat.
Mit gondolsz sikerül? – kérdezte Ani aggódva.