Egymásba rohanva 3. rész

Ott az ajtó, Colleen. Nyújtsd ki a kezed, nyisd ki, lépj bele az áramlatba, és nézd meg, hová visz.
Egy utolsó pillantás a tükörbe, kiveszem a kitűzőt a dobozából, szárnyat bontok, és megteszem az első lépést az életem hátralévő része felé. Na, hogy állok eddig, Mr. Yeats?
***

– Csukd be a szemed, Collie! – Parancsolja a húgom a folyosó végéről, én pedig engedelmeskedem. – Becsukta, anya?
– Be – morgom. – Az ég szerelmére, mi ez a nagy titkolózás? Bálba viszlek, nem az oltár elé!
– Colleen, viselkedj! – Mondja anya, de a hangján hallani, hogy túl izgatott ahhoz, hogy igazán fegyelmezzen. – Sokat dolgozott rajta.
– Én is, mégsem...
– Pszt – sziszegi apa. – Jön.
Hallgatom Lynn lépteit, ahogy közeledik, majd belép a szobába. Anya és apa egyszerre kezdenek áradozni, milyen gyönyörű. Apa a fényképezőgép elemével vacakol, anya már mondja is az „egy dolgod volt! ”-féle szöveget, én pedig nem bírom tovább:

– Kinyithatom a szemem, vagy az még mindig tilos?
– Szezám, tárulj! – Mondja Lynn.
És én engedelmeskedem. Az első gondolatom, ami majdnem kibukik belőlem, és csak nagy nehezen nyelek le: Aztakurva!  
Lynn még a legcsinosabb ruhájában is mindig kicsit bizonytalan, mintha nem lenne a helyén. Kislánykorában megvetette a szoknyákat, és mint egy borz, visítva tiltakozott, ha ruhát akartak ráadni, és jaj volt annak, aki az ünnepi alkalom után beállt közé és a Reebok cipői közé. A húgom ruhatára szinte kizárólag pólókból, capri nadrágokból és farmerokból áll, olyan ruhákból, amiket viselhet anélkül, hogy felhívná a figyelmet a lábára. Nem csoda, hogy titkolta az öltözékét, ma este mindez a háttérbe szorult, és nem tudom megállni, hogy ne faljam fel a szememmel, ahogy lassan körbefordul, mint egy kifutón.
A sminkje – minimális, amennyit használt – tökéletes. Szempillaspirál a szempilláinak dúsítására, egy kis korrektor itt-ott, halvány rózsaszín szájfény, hogy csillogóvá tegye az ajkait. A haja olyan, mintha Jennifer Lawrence viselné az Oscar-gálán: elegáns feltűzés, elölről hátra simítva, hátul bonyolult kontyba csavarva, amit inkább a fizika tart egyben, mint a hajlakk, ahogyan csak egy profi fodrász tudja.