Anita 3. rész - A kertben

Hazafelé biciklizve alig tudtam kordában tartani a fütykösöm, mert a nővérem teste és viselkedése járt az eszemben. Lehet, hogy nem is olyan béna a csaj? De miért izgat állandóan? Most is, ahogyan előttem pedálozik abban a rövid sortban, és a kerek feneke jobbra, balra hintázik, néha hátranéz, mintha élvezné a dolgot... Direkt csinálja? Alig vártam, hogy megérkezzünk, mert sürgős dolgom volt a fürdőszobában.
– Fürdöm egyet, rendicsek? – kérdeztem, miután betoltuk a bicajt az udvarra.
– Oké, de siess, mert én is szeretnék zuhanyozni! – kiáltotta utánam Anita.
Jó alaposan lemostam magamról az izzadságot, és közben húztam – halasztottam a pillanatot, amikor magamhoz nyúlok. Visszaidéztem a délelőtti perceket, és átkoztam magam, hogyan lehettem olyan hülye, hogy nem néztem meg magamnak jó alaposan Anita meztelen testét, mikor a tóban pancsoltunk. Persze nem volt mindig behunyva a szemem, és most magam előtt láttam a feneke formáját, szinte éreztem a ruganyos cickóját, amikor néha súrolta a bőröm.

Ráérősen pumpáltam a farkam, amikor zajt hallottam magam mögött. Kihajoltam az L alakú fürdőszoba sarkán, de nem láttam senkit. "A szél lehetett" – gondoltam, és behajtottam a mellmagasságban levő ablakot. Kinéztem rajta, és láttam, hogy tőlem alig pár lépésre Anita teregeti a holmijait. Már ledobta magáról az átizzadt ruháját, mert egy kis otthonka volt rajta. Élvezettel néztem a lenge ruhán átsejlő domborulatait, amiket nem is rejtett el túlságosan a kivágás, mikor a cuccokért hajolgatott. Akkor fogtam megint marokra a farkam, amikor a kötélhez nyújtózott, és elhűlve láttam, hogy nincs rajta bugyi. A rövid ruha alól kikandikált a formás feneke, és amint előrehajolt, a combjai között az a kis pamacs. Úgy látszik már tényleg felkészült a zuhanyozásra! Nem bírtam tovább, és a víz alá menekültem a kilövellő farkam fogva. "Ez aztán a vakáció" – gondoltam, amikor a hajam törölgetve öltözéshez készültem. Csakhogy a gatyóm eltűnt, és vele a pólóm is.

Kénytelen voltam a törülközőbe csavarni magam, és a fürdőből kilépve kérdőre vontam Anitát:
– Hová tüntetted a ruhám?
– A kiskonyhában kiöblítettem a magaméval együtt – mondta természetesen. Akkor villant az agyamba, hogy ő volt a zaj forrása, amit a füriben hallottam, amikor vertem a bránert.