Te leszel a szülinapi ajándéka

Timinek haza kellett költöznie munkája miatt. Petra még maradt. Joci is érkezőben volt, ami jó, mert utálta nélkülem ünnepelni a szülinapját, az pedig közel volt... Nagyon is közel. Ugyanis fogalmam se volt mivel lephetném őt meg születésnapi ajándékként. Azt tudtam, hogy a barátainkat meghívom és szűk-körű partit csinálok neki, csak hát kéne valami meglepi is. Valami új, olyan, amit szeret. Sokszor mondta, hogy az igazi ajándék a kislányunk és én vagyok neki. Én is így vagyok ezzel, de csak mostanában tisztult le nekem is, hogy ő, hogy is értette ezt. Úgyhogy eljutottunk odáig, hogy tudatosuljon bennünk, hogy a testünk a sajátunk. Nem a tulajdonom ő és én se az övé. De mivel szeretjük egymást, együtt hozunk meg minden döntést és igyekszünk nem kérni olyat a másiktól, amit ő nem szeretne, vagy ami bármilyen módon árthatna neki. Tudom, hogy ez így szép gondolat, de betartani már sokkal nehezebb, mert ehhez meg kell bíznunk egymásban és ez a nehezebb. Legszívesebben persze önmagamra kötnék egy szép piros masnit és tudom, hogy örülne is neki, mert volt már, hogy megtettem, de ez mellett is szeretném meglepni. Ez a masnis dolog talán nem rossz ötlet, mert imád élvezkedni és ezt onnan is tudom, mert egyszer meg is csalt. De kit lehetne megkérni ilyen szerepre, akiről tudhatnám, hogy neki se lenne ellenére? Hm. Őrült ötlet, de csak Petra jutott eszembe. Időközben barátainak is lett párja, de azokkal a nőkkel nem vagyok ennyire bizalmas viszonyban. Meg amúgy se tudom, hogy reagálna le bármelyikük is egy ilyen kérést vagy hogy mit gondolnának utána rólunk. Azt tudtam, hogy Petrának is tetszik Joci és ez fordítva is igaz. Ki kell hát derítenem, hogyan döntene barátnőm egy ilyen felkérésre. Ha nyíltan rákérdezek, csak szimplán lehülyéz. Kell tehát valami terv, ami során a tudomására hozom anélkül, hogy kimondom, hogy ő lesz a szülinapi ajándékunk. Igen, közös. Mert a dolog nagy része ugyan ráhárul, de az ötlet az enyém, bármennyire buta ötletnek is tűnik.
Egy alkalommal amikor a tv-ben valami romantikus filmet néztünk közösen, rákérdeztem, szívesen lenne e a hősnő helyében. Mondta, hogy igen, de nincs egy erre érdemes pasi se a láthatáron. A filmben persze beteljesedett a szerelem és erotikusabb jelenetre váltott a kép.
– És most? – kérdeztem én.
– Ez se lenne rossz, de...
– És ha találnál egy ilyenhez partnert? – meg se vártam a választ, ártatlan képpel hozzátettem – Mondjuk, mint Joci?!