Ha így...

Amit elmondok egyik barátom mondta el nekem, felhatalmazott, hogy megírjam más nevekkel. A könyebbség kedvéért egyes szám, első személyben és jelen időben teszem.

Joci vagyok. Egy hivatalosan is 149 cm magas postai levélkihordó anya és egy átlag méretű vasutas apa második gyereke. Nővérem 2 évvel idősebb nálam. Anyukánk után mi is, de főleg nővérem – kisnövésűek voltunk. – Végső magasságunk, én 165, nővérem 152 cm – Én még csak-csak „emberibb” kinézettel voltam megáldva, de nővéremen jelentkeztek a törpeség jelei. Picike lábfej – 34-es már necces volt – tömzsi, rövid ujjak. Ilyen igen komoly hátránnyal indultunk az életnek.

Nővérem hamar érett meg testileg. 12 évesen már melltartót hordott, hajat növesztett a lába között amit időnként maga vágott és menstruált. Mivel egy 3. Emeleti két szobás Kádár panelben éltünk, így mi egy szobán osztoztunk. Heti 2-3 alkalommal éjelente a nővérem paplanja mozgott és fura hangokat adott ki. 10 évesen igazából sejtésem sem volt. Hosszú megfigyelés után jöttem rá, hogy a és a melleivel játszik. 2 év kellett, hogy rájöjjek, magamon kísérletezve ha nekem is hasonló módon mozog a paplanom az nagyon jó és a megnő, szinte háromszorosára. Ha nyomkodtam, húzgáltam magamnak a boldogságom fehér, sűrű folyadék hatására távozott fütyimből. Szúrós szaga volt, mint a romlott tejnek. Majd 2 évig jól elvoltunk egymás mellett nővéremmel, ezen játékunkat próbálva diszkréten csinálni.

Én kulcsos gyerek lettem, de a nővéremnek anyukám szoknyája mellett kellett ülnie suli után, a szünetekben meg segítenie kellett hordani a leveleket. Talán nem is bánta, hiszen korabéli térsaitól csak bántást kapott. Ő varrónőnek tanult, én villanyszerelőnek fogok szeptembertől. Egy szombat délután apa kitüntetést kapott és Pestre utaztak. Az erkélyről integettünk neki, majd rávetettük magunk az ágyukra tévét nézni.

– Figyelj Joci! Te mit csinálsz a paplan alatt?

– Játszom.

– Aha. – volt a gúnyoságot is rejtő hang.

– Azt csinálom amit te is. – nem hagytam ki a fricskát.

– Nem hinném. – azt hittem itt vége is, mert hiába kényszerből is, meg már megszokásból is egymás előtt öltöztünk, egyszerre fürödtünk, mégis , ciki volt erről beszélni.

– Te Joci... Megmutatod, hogy játszol?

– Ha te is megmutatod. – zsigerből vágtam rá. Juci gondolkozott.

– Oké, kezd. – kezdett helyezkedni, hogy jobban lásson.

– Kezd te.