Hírek

NOV.
25.
2024

Szimfónia a szerelemről 5. rész

A koncertterem előtt még nem voltak, mert neki előbb kellett érkeznie, mint az embereknek a dedikálás miatt. Andris, amikor megérkezett pontos utasításokat osztogatott a segédeknek, és amikor az asztalokat fölállították és kitették a táblákat már Anna is elhitte, hogy itt van. Misi a kardiológus egy székre ülve félrevonult, de azért hallótávolságban volt.
Anna a bejárathoz közeli kis asztalnál ült le, az asztal előtt egy szék volt, amihez a vörös szőnyeg vezetett, de az előtér bejárata mellett is volt egy asztal, ahol a könyvek voltak kipakolva, ahol meg lehetett vásárolni azokat. Amikor az első vendégek megjöttek a lány összeszorult gyomorral nézett körbe, és a nyugalmat Misi szemében...


NOV.
24.
2024

A partra vetett család 2. rész

Már három hete laktunk a szigetünkön, és sok mindent elértünk. A menedékhelyünk hangulatos faházzá fejlődött, ahol aludhattunk és főzhettünk. Két szobából és egy konyhasarokból állt. Az egyik a hálónk volt, amelyben a rendelkezésünkre álló eszközökkel egy nagy ágyat építettünk, és mind a négyen együtt aludhattunk. A második szoba volt az, amit a nappalinknak hívtunk, ahol esős napokon ettünk és lógtunk.
A tetőt pálmalevéllel borítottuk be, és védelemként ráfeszítettük a tartalék vitorlánkat.
Primitív volt, de rendkívül kényelmes.
A nagydolgunk elvégzéséhez Tim épített egy üléskeretet egy sziklaperem fölé, valamivel távolabb. A pisilést továbbra is közvetlenül a tengerbe intéztük....


Katonalány 1. rész

1979-be ugrunk az időben. Dübörög a szocializmus, még a mi kis nyírségi falucskánkban is. Az általános iskola nyolcadik osztályának első felében már a pályaválasztás volt napirendben. Közepes, vagy inkább rossz tanuló voltam. A gimnázium esélytelen volt, a varrónői vagy élelmiszereladói szakma jöhetett számításba. Egyik osztályfőnöki órán két katona jött be hozzánk toborozni. Igaz, fiúk kellettek volna, de én azonnal jelentkeztem. 164 cm-es, nyiszlett lány voltam, de a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesi állománya kiöregedőben volt, így örültek nekem is. Darab, darab. Anyunak azonnal elújságoltam, aki a suli konyháján mosogatott, és nagyon megörült. Egy éhes szájjal kevesebb, hiszen apu a TSZ...


NOV.
23.
2024
Hétvégi ajánlatunk az előző évek e heti legjobbjaiból:

Erzsi és Fanni

Az eset egy forró nyári napon történt. Negyven körül voltam már, és még nem nősültem meg. Hiába, későn érő típus vagyok, na... Éppen kényszerszabadságon voltunk, mert nem kaptunk anyagot a munkahelyen, így elhatároztam, hogy lebiciklizek egyik haveromhoz, hogy ugyan már, adja már vissza a két éve nála lévő dvd – lemezeimet. Becsöngettem, de a húga nyitotta a kaput. A csajról tudni kell, hogy akkor 34 éves volt, és egy ideig(10 évig!...

Kiskatonák

Csak olvasgattam eddig a történeteket, néha hozzászóltam, de úgy érzem, most már nekem is el kell mesélnem egyet. Nem lesz költői, és nehéz a múltat idézni, nem mostanában történt. Bár az ilyet nehéz feledni.

Fiatal voltam, 20 éves. A legszebb kor. Éltem a saját kis életem, barátok, munka, szórakozás. Nyár volt, nagyon meleg július.

A városnak egy olyan szegletében éltem, ahol szinte egy nagy család voltunk. Az iskolatársak,...

Ne légy közönséges

– Most meg hová mész? – néztem rá döbbenten.
Bobby az imént kipattant az ágyból és már a nadrágját rángatta magára. A mozdulatai kapkodók, ügyetlenek voltak.
– Hova mész? – kiáltottam rá élesebb hangon és nem is az ijesztett meg igazán, hogy esetleg itt hagy, hanem hogy mennyire nem szeretném ezt.
– A benzinkútra – mosolygott rám csibészesen, miközben belebújt a pólójába.
– Dehát most mondtam, hogy nem...
– Tudom –...

A vágy édes bosszúja

Késésben volt már és tudta, hogy a Nő nem fog örülni. Félt, hogy majd elküldi, de most kellett a szex. Pinát akart, szexet, vadat és keményet. A lépcsőházban volt már mikor felhívta. Hallotta az ismert hangot és megkönnyebbült, mert nem érzett haragot. Mikor belépett meglepődött, mert az ajtó mögött szokta várni és azonnal a nyakába ugrik. Most kiszólt a szobából, hogy zárja be az ajtót kulcsra. A kattanás után jött a parancs:

– Vetkőzz...


NOV.
22.
2024

Margó néni 4. rész

Icu kellemes simogatására ébredtem, finoman cirógatta a karomat, és közben keltegetett.
– Ébresztő csődöröm, mindjárt fél hét, Margó már biztosan hazaért.
– Már ennyi az idő? Mennem kell, nehogy Margó néni megharagudjon. – mondtam miközben felkeltem és gyorsan magamra kaptam a ruhámat. Icu is magára vette a nyári ruháját. Kimentünk az udvarra, feltettem a kosarakat a biciklire. – Szervusz, Icu.
– Szervusz, kincsem. – köszönt ő is és szájon csókolt és az utamra engedett. Felültem a biciklire és elkerekeztem. Pár perc alatt a hazaértem, Margó néni éppen végzett az állatok etetésével.
– Szervusz, te csavargó, látom hazataláltál. – mondta Margó néni.
– Szervusz, Margó...


Egy bárónő naplójából 1. rész

Csúnya, esős tavaszi nap volt, amikor az anyakönyvvezetőtől hazafelé indultunk. Mindez azonban nem hangolt le engem, mert egyáltalán nem voltam ünnepi hangulatban! Aki rám és a mellettem álló férjemre nézett, mindent meg is értett! Körülbelül egy éve kerültem vissza a szülői házhoz úgy, hogy az első férjem, a hitelezői elől menekülve, úgy hagyott el, hogy asszonnyá sem tett. Hiába az érdekházasságokban ilyesmi előfordulhat.
Azelőtt zárdában voltam, ott érettségiztem. A zárdából kikerülve rögtön fülig szerelmes is lettem, de nem a leendő férjembe. Hozzá a szüleim unszolására mentem. Meg is lett az eredménye. Az esküvő után a férjem közölte velem, csak a pénzemért vett el és nem akar velem...


NOV.
21.
2024

Szimfónia a szerelemről 4. rész

Otthon a férfi ráparancsolt a lányra, hogy feküdjön le vele aludni. A férfi is bebújt az ágyba és a lányt átölelve csukta be a szemét. Pár óra múlva csöngettek. A nő az ajtó előtt azt mondta, hogy ő a házvezetőnő, akit Márta küldött, hogy rendbe tegye az életüket. A lány ártatlanul és álmosan nézett rá, de Tamás ismerte az asszonyt és le is ültette a nappaliban, hogy megbeszélje vele a teendőket.
– Örülök, hogy látom Mária Néni. Gondolom, hogy haragszik rám, amiért ilyen hirtelen eljöttem, de el kell hinnie, hogy muszáj volt. Terveztem is, hogy visszamegyek és megbeszéljük, de most a bemutatóra kell készülnöm.
Az asszony leállította.
– Nem haragszom. Már régen meg kellett volna...