Hírek

SZEPT.
7.
2020

Titti álma

Ez a történet egy kitalált történet. A valósággal való egyezés bármilyen formája szimplán véletlen lehet. Mivel azonban a véletlenekben nem hiszek, ezért ez a történet egyedi még akkor is ha kitalált. :)
Történt egyszer, hogy egy chates ismi megemlítette hogy egy haverja maga alatt van, de nagyon. Rólam előzetesben annyit kell tudni, hogy 28 leszek van egy férjem és fél éves kislányunk. Szeretjük egymást. Mégis mikor írták hogy egy másik ember szenved, rám jött a segíthetnék. Mivel szerelmes vagyok a férjembe, eszembe se jutott semmi rosszalkodás vagy más. Egyszerűen csak arra gondoltam, hogy ha chaten dumcsizunk a sráccal és rávezetem, hogy a rosszul létének az oka a társaság társ hiánya, az segíteni fog rajta. Így is történt. Felvettük a kapcsolatot és eleinte csak úgy általában, később pedig mindenféle dolog szóba került köztünk.


SZEPT.
4.
2020

Szexenetek 1-2. rész

1. rész - Első meztelen lépéseim
Sziasztok! Legyen a nevem Éva. Nem gondolom, hogy tudnotok kellene, hogy hány éves vagyok jelenleg, vagy, hogy hol lakom. Azt viszont fontosnak tartom elmondani magamról, hogy kislány korom óta szeretek meztelenkedni, kikapni, és nagyon szeretek szexelni. A meztelenkedésem 10 évesen kezdtem el az akkori legjobb barátnőm, és szülei hatására, 16 évesen pedig már nagyon sokan neveztek ribancnak, kurvának, de ez sosem zavart, mert kétféle ember tartotta ezt rólam: akik nem ismertek, és csak a külsőt látták, és azok akik nagyon jól ismertek, nekik meg igazuk volt, mert valóban egy ribanc voltam. Sok mindenen kellett keresztül mennem, hogy egy exhibicionista, mazochista ribanc legyek. Ezeket mesélem majd most el, ha akarjátok. A neveket természetesen megváltoztattam, és a történeteket itt-ott talán kicsit kiszíneztem, de az alapjuk valós események!


Fekete-fehér fényképek

Az meg mi az ördög lehet? - kérdeztem vihorászva, fejemet Charles vállán nyugtatva.
Ott álltunk együtt egymásba karolva, és néztük azt a förtelmes szénrajzot.
Akár ezt a címet is viselhetné: „Förtelmes szénrajz”.
– Hát... ez nyilvánvalóan egy... öö. Szóval ez határozottan egy... - Charles most várt egy kicsit, miközben arcára tudálékoskodó kifejezés ült ki. - Ez egy klassz rajz egy kisgyermekről, akinek három feje és farka van.
Erre Charles válla mögé rejtettem arcomat és hangosan felnevettem, míg végül bökdösni kezdett. Valaki jött. Gondoltam, olyan valaki, akinek nem szabad látnia, hogy szétröhögöm az agyamat egy művészeti alkotás láttán.
– Ááá... látom, megtaláltátok Caroline szénrajzát az édesapjáról. - Azzal Hank megveregette Charles vállát és felröhögött. - Hát nem csodálatos? Oly egyszerű és valahogy mégis reményt sugárzó.


Csobbanás

Csobbanás Csobbanás Csobbanás

SZEPT.
3.
2020

Az elromlott televízió

Annyira belefeledkeztem az excel táblázatok világába, hogy észre sem vettem, már csak egyedül vagyok az irodában. Csak remélni tudtam, hogy tudat alatt azért fogadtam a kolleginák elköszönését. Gyorsan befejeztem a maradék feladatokat és egy hirtelen gondolattól vezérelve még átpörgettem a twittert. Aki ismer tudja, hogy jórészt erotikus tartalmakkal van tele az idővonalunk. Egy - két videót többször is visszanéztem, aminek jótékony hatása csillogó nedvesség formájában nyilvánult meg a lábam között. Gyorsan bezártam a böngészőt, a gépet kikapcsoltam, és elindultam haza.
A mélygarázsban jóleső villogással üdvözölt a fehér A5 - ös. Imádom ezt az autót, okos, kényelmes, jól is megy ha kedvem van száguldozni. Ákos számította be egy másik autóba, de én beleszerettem és nem engedtem neki eladni. Elég meggyőző tudok lenni :)


A nagyi ajándéka

Mindig is bolondultam anyai nagyanyámért. Jó húsban levő vidéki asszony volt, s annak ellenére, hogy soha semmilyen kenceficét nem alkalmazott, olyan bőrrel dicsekedhetett, mint egy csecsemő. Sehol semmi pattanás vagy mitesszer, nyoma sem volt rajta a két szülésnek, se narancsbőr, se márványosság, fehér, kreolba hajló bőre mindenütt gusztán feszült kerekded idomain. Hatalmas mellei voltak, mint két nagy, tízkilós görögdinnye, omlós és mégis duzzadó, saját súlyuk alatt lógó óriás körték, mogyorónyi bimbókkal, amelyeket széles, csészealjnyi barnás rózsaszín udvar övezett. Keblei fehér bőre alatt finom kék erecskék futottak. Jó szőrös hónalja volt, soha nem borotválta, viszont napjában kétszer is mosakodott tetőtől talpig – reggel és este. És mindig csak sima pipereszappannal, aminek levendulaillatát érezni lehetett a bőrén, ha közel hajolt hozzá az ember. Duci volt, de hihetetlenül formás és arányos.


SZEPT.
2.
2020

Szingli pörgés 2. fejezet - Külföldi szeretők 53. rész

Csütörtök
Lorena bevállalta a délelőtti bevásárlást. Miután végzett megtorpant egy, a bolthoz közel álló fekete, lehajtott tetejű, szerb rendszámot viselő Porsche előtt. Megbabonázva odasétált hozzá, azzal végigsimított rajta.
– Ennyire tetszik? – kérdezte egy váratlanul előbukkanó, rövidre vágott barna hajú, napszemüveget viselő, harminc év körüli férfi.
– Az nem kifejezés. Nagyon szép és dögös – vallotta be a lány, kezével továbbra is érintve a járművet.
– Nemcsak a kinézete dögös, hanem a teljesítménye is – árulta el mosolyogva az idegen – Megmutathatom – jelentette ki elkomolyodva.
A feltűnő járgány hol lassabban, hol száguldva közlekedett a napfényes horvát utcákon.
– Hát ez tényleg nem semmi. Sosem ültem még Porsche-ében – mondta nevetve a lány, mikor megálltak az egyik piros lámpánál – És még nem is vezettem...


Emlék a tónál

Ma érkeztünk haza az egy hetes iskolai táborból, ami idén ausztrál témájú volt. Ez azt jelentette, hogy egy hétig úgy laktunk, éltünk, mint az ausztrál őslakosok. Ezt idén nagyon komolyan vették, még öltözködésileg is. A táborhely egy füves pusztában volt, távol a város zajától, egy kis folyó közelében. 15-en voltunk, ebből 5 lány, 10 fiú, 14-16 éves korig. Sátrokban laktunk, amik körben voltak elhelyezve. Mindegyikben ketten laktak, de hárman is elfértünk volna. Nemek szerint osztottak szét, így kerültem egy sátorba Ábellel.
Egy idősek voltunk, és hasonlított rám, leszámítva a hajszínét. Ő barna én meg szőke hajú vagyok. A sátorban volt két ágy, vagyis két nagy matrac és egy kis szekrény. A berendezkedés után kiosztottak mindenkink egy csomagot, amiben ausztrál kellékek voltak, amiket végig használnunk kellett a tábor folyamán a jobb hatás kedvéért. Volt benne egy bicska és öltözéknek egy ágyékkötő.


SZEPT.
1.
2020

Fantázia

Azon gondolkodtam, milyen ruhát öltsek... vajon tetszene neki az iskolai egyenruha? Esetleg valami ehhez hasonlót kellene választanom, mondjuk a rövid fekete szoknyámat, csinos fekete alsóneműt - bugyit, harisnyát, harisnyatartót és csipkés melltartót, testhez simuló fehér inggel, mindezt tetézve az iskolai nyakkendővel.
Vajon mit tenne, amikor hazaér és ott talál engem ilyen szerelésben, amint az ágyon fekszem és a Harry Pottert olvasom, hónom alatt egy jókora teddy mackóval, másik kezemben pedig egy óriás nyalókával? Úgy gondoltam, szórakoztató lenne, ha ezúttal a változatosság kedvéért egy kedves, aranyos és ártatlan teremtésnek mutatkoznék. Na jó... azért nem túl ártatlannak.
Tágra nyitnám a szemem, amennyire csak lehet, így pillantanék rá, és azt mondanám, igazán sajnálom, hogy csak úgy berontottam a szobájába, de valaki azt mondta nekem, hogy őhozzá kell fordulnom, ha meg akarom tanulni,