Hírek

Kislányom

A hétfők mindig nehezek. Extra idő és energia, hogy a hétvége mámorából még éppen kikászálódó embereket rávegyem a munkára. Egészen délutánig eltartott mire mindenkit “el tudtam indítani” és rendesen működött a gyártás. Ez után tudtam nekikezdeni a tulajdonképpeni napi munkámnak. Nem is csoda, hogy este hatkor indultam haza, holt fáradtan. Szerencsére gond nélkül haza értem.
Betámolyogtam a házba, gyors csókot váltottam Évával és csak odavetetten:
– Drágám megyek lezuhanyozni, aztán le is fekszem.
– Persze édes, de nem is eszel? – jött a válasz.
– Nem, köszönöm!
Csak beleegyező mormogást hallottam, de már nem is foglalkoztam vele, beléptem a hálóba és ledobtam a...

Álomból valóság

Arcomba omló hajfürtjei kellemesen csiklandozták az állam, lágy, mégis követelőző csókja felkorbácsolta vágyam, sohasem akartam még senkit ennyire. A nyelve egyre és egyre hevesebb táncot járt az enyémmel, hallottam a vérem dübörgését, előszór mély dobpergésre emlékeztetett, melyet a teafőző éles fütyülése váltott fel.
– Nee! – akartam kiáltani a rémülettől, de csak némán tátogtam, hang nem jött a torkomból, a kezem már, csak levegőt markolt a formás csípő helyett és Ö egyre halványodó ködfolttá vált, majd elillant.

Kinyitottam a szemem és dühösen sújtottam le a vinnyogó ébresztőórára. Ismételten róla álmodtam, szerettem ezeket a kéjes álmokat, legszívesebben egész nap aludtam...

Új dilemma

„Csessze meg... Ez most komoly? ” Felhúzott szemöldökkel, fejcsóválva néztem életem párjának cuki üzenetét, hogy estére micsodacsoda’ vacsival vár ha hazaérek. Annyira édesen írta, bizonyára mocorog a kukaca. Írtam is a kopasz néger idegennek, hogy szervezze át a napját ha még mindig aktuálisnak tartja a programot, mert nekem bizony az este nyolc már foglalt. Válaszként kaptam egy „ok, gyere háromra” lekezelő üzit. Jó. Én már rég lenyeltem a büszkeségem, meg őszintén szólva eddig sem volt belőle sok. Napok óta minden szabad percem a srác hatalmas farka körül keringett. Annyit változtatott a hirtelen felindulásból elkövetni készült romantikus esti légyott a napon, hogy így viszont nincs időm...

Piri és Lompi

Piroska boldogan pakolgatott a kosárkájába. Anyukája kérte, hogy vigyen a nagyinak a kerekerdő ellenkező sarkába egy kis ajándékot meg némi ezt – azt. A nyári szünidő már pár napja méla unalomba döntötte Pirit. De legalább most annyit maszturbálhatott, hogy sajgott már a pinája. Anya az erdészt várta ebédre. Apa tengerész volt most is valahol a világ másik felén dugta a luxus hajó nő utasait. Anya minden héten elküldte Pirit a nagymamához, egy nagy termosz levest küldött neki mindig. Jó nehéz volt a kosár tőle. Piri felvette a kis piros mini szoknyáját meg a kis piros toppját melltartót nem vett alá. A cicijei szépen tartották magukat nem lógtak ki a topp alól. Aztán gondolt egyet Anyjához...

Baromi jó fogásaim 3. rész

Vasárnap dél körül Livcsi barátnői elhúztak haza. Láttam mert épp az előkertben dolgozgattam. Viszont Lottit nem láttam egész délelőtt, ráadásul 11 körül már a férjét is hazaette a fene.
Ahogy a Merciscsaj kikísérte a barátnőit, kb. 10 másodperc integetés után már meg is jelent a kapunál és nyomta a csengőt. Előbújtam a bokrok takarásából.
– Na hali kiscsaj! Mi a szitu?
– Beszélhetünk?
– Mondd.
– Bemehetnék?
– Mert itt nem tudod elmondani?
– Jajj már! Most miért vagy ilyen ellenséges? A tegnap esti telefonom miatt?
– Nem vagyok ellenséges. Mondjuk úgy, hogy nem díjazom ha fenyegetnek vagy zsarolni próbálnak.
– De hát nem fenyegettelek. Na engedj...

Egy kis baleset 2. rész

Mióta megdugtam Kiarát, és aztán szégyenszemre kimenekültem a konyhából, kerültem a lányomat. Ezek közül egyik tettemre sem vagyok büszke. Egy dolgot azonban el kell ismernem: életemben nem keféltem ilyen jót még az anyjával sem. És a bajok itt kezdődnek, mert a jóhoz a legkönnyebb hozzászokni, és a legnehezebb lemondani róla. Két napja történt, és én két napja korán indulok dolgozni, és későn jövök haza, hogy ne találkozzak a lányommal. Erika, a nejem már szóvá is tette, hogy lassan elő kell vennie a fényképalbumot, ha látni akar. Valami megoldást kellett találnom, ha nem akartam családi perpatvart az állandó távollétem miatt. Még két év, mire Kiara egyetemre megy, és kevesebbet lesz...

Kedves Látogatóink!

Egy ráadás vasárnapi frissítést láthattok a felgyűlt - elsősorban családi témájú - történetek száma miatt. :)

Továbbra is várjuk történeteiket, képregényeiteket és kellemes időtöltést kívánunk!
Törté-Net Szerkesztőség

Apák napja 1.rész

Történetem, amit két részben elmesélek, vagy hat éve történt.

Édesapámnak mindig őszinte volt a viszonyunk, de egy mécsnézés után meglepő vallomást tett.
– Nem tudom, hogy mondjam el, de tetszik nekem Andi.
– Tudom! Feltűnt... nem egyszer felejtetted rajta a szemed. De nem zavar. – mondtam mosolyogva, megpaskolva apám vállát.
– Tudod elég rég voltam, komoly nővel anyád halála után, és már unom a sok buta csajt. Andival megfogtad az isten lábát intelligens és szép is.
– Ő... igen tudom. Apu sokk hal van, a vízben megtalálod az intelligens és szép nőt te is.
– Megtaláltam már, csak nem... – mondta halkan elharapva a mondat végét... bárcsak lenne, egy nap mikor...

Epizódok 4. rész - 1. fejezet

Húztam magamra a munkában, az utolsó három órás pihenőm kezdetekor a takaróm, 21 óra után. Rezgett a telóm.
– Büdös francba... – vettem ki a zsebemből. „Tibó” elszállt a haragom, ő az aki akár hajnalban is hívott bármikor ha eszébe jutottam.
– Szia Pötyi! Letojom mit csinálsz, csinálnál. Hétvégén tali!
– Neked is szia, kis köcsög! Ööööö péntek hajnal kettőkor végzek. Vezesd elő ráérjek e?
– Velencén a Bence hegyen házavató nálam?
– Tudod úúúúútálom.
– Csak hárman. Bözse már délben jön. – hallgattam, számoltam.
– Ok kora délután ott vagyok.
– Na csá, dolgozz. – már tette is le. Kérdések cikáztak az agyamban, de ő volt aki kiszámíthatatlan, rendszer,...