JAN.
31.
2022
Kayla az ajtóban állva figyelte ahogy anyja olyan dühösen szorítja a belső telefon kagylóját hogy kifehéredtek az ujjpercei.
– Jól figyeljen! Hetekkel ezelőtt lefoglaltam a szobát és két ágyas szobát kértem nem duplaágyast, úgyhogy azt is akarok!
Egy kis csend következett, amikor a vonal túlsó végén levő szerencsétlen alkalmazott mondhatott valamit, de a lány anyja csak még jobban felfortyant.
– Nem érdekel mennyire van tele a...
Régen nem találkoztam már legjobb barátnőmmel. Egy évfolyamra jártunk, így az együtt töltött évek alatt nagyon közel kerültünk egymáshoz. Bármiben számíthattunk egymásra. Titkaink soha nem voltak egymás előtt. Miután befejeztük tanulmányainkat, kissé messzire vetett a sors minket egymástól, de telefonon, mailen rendszeresen tartottuk a kapcsolatot. Legutóbbi levélváltásunk alkalmával beszéltük meg, hogy augusztus utolsó hétvégéjét együtt töltjük....
Drága Coltonom, én édes-bús szerelmem!
Több hete felém se nézel... a leveleid csak tüzet gyújtanak bennem, de szomjam nem óhajtod oltani.
A birtok ugyanolyan, mint legutóbb láttad, egyetlen változás csupán az új lovászfiú és az a szobalány, akit Marta ajánlott. Kedvedre való lenne mind a kettő, már ha idetolnád azt a gyönyörűséges képed. Tudod, milyen büntetés nekem a hiányod? A férjem halála óta még csak teendőim sincsenek, sem a...
Megkezdtem a kelet-európai túrám második szakaszát – és az előző napi berlini megállóm után most az „Arany városba” érkeztem. A „telekocsim” a híres Károly-híd közelében rakott ki – innen csak néhány lépésnyire van a centrum. Azt ugyan sajnos még nem tudtam, melyik környéken lesz az aznapi kanapém, mert Gabrielle (vagy röviden Gabi) nem akarta elárulni a meghívójában. De a találkozót a városháza csillagászati órája alá beszéltük meg – egy nagyon...
A következő hét homályos volt. Anya semmi jelét nem adta annak, hogy mit csinált velem, és nem volt módomban felhozni a témát: "Ó, igen, anya. Emlékszel a múltkori estére, amikor kiverted nekem? " Ezt a beszélgetést egyetlen pasi sem akarja lefolytatni az anyjával! Azon a héten számtalanszor kivertem, emlékezve arra az érzésre, ahogy anya keze a kemény farkamon van, ahogy fel-le simogatja, a könnyed ritmusra... a francba! Most megint meg kell tennem.
Mindenesetre a hét eltelt. Kíváncsi voltam, hogy ez csak egy egyszeri alkalom volt-e, vagy (ahogy reméltem) rendszeres lesz-e. Úgy értem, korábban soha nem gondoltam anyára ilyen módon, ő csak az anyukám volt, tudod, megcsinálod a...
Piroskának kisfia született. A fiúcska jól fejlődött és így hamar hazamehettek a kórházból. A szükséges idő elteltével Piroska és Pisti boldogsága a házasélet örömeivel együtt lett teljes. Azaz csak lett volna, mert a kicsi hat hónapos korától nem akarta elfogadni az anyatejet. Ez még nem is lett volna baj, de Piroska tejmirigyei rendületlenül dolgoztak tovább és esténként hiába fejte ki, jutott belőle a hitvesi ágyba is. Ez viszont egy idő után idegesítette Pistit, emiatt a házaséletük kicsit szerényebb lett.
– Gratulálok Pistikém! Gyönyörű a kicsi fiatok.
– Köszönöm. Tényleg az. De te se panaszkodhatsz Balázs. A ti kislányotok is nagyon szép ám.
– Igaz, ő egy kis...
Soha nem voltam szép lány. Magas vagyok és sovány, széles csípővel és nagy orral, amely soha nem nyerte vissza rendes alakját egy kerékpárbaleset után. Tovább rontott a helyzeten, hogy sosem voltam csajos: nem sminkeltem és nem csináltam nagy felhajtást a hajam miatt. A srácok mind csodabogárnak tartottak. Talán igazuk volt.
Így hát az egyetemen találtam magam tizenkilenc évesen, szűzen és pokolian begerjedve. Az egyetemista fiúk – amennyire meg tudtam állapítani – ugyanolyanok mint a középiskolás fiúk. Úgy tűnt nincs esélyem szexuális életre. Elmerültem a tanulmányaimban és gyakran maszturbáltam.
A szobatársamat Hope-nak hívták és minden tekintetben ellentétek voltunk. Alacsony...
A 2100-as évben járunk. A társadalmunk mesterséges befolyásolása mesteri módon működött több száz éven keresztül, így eljutottunk odáig, hogy a világ urai szép lassan elnyerték az emberek feletti totális kontrollt, és a médián keresztül bennünk elültetett félelmek és szokások lettek úrrá a teljes társadalmon. Vannak persze kivételek. A rendszer haszonélvezői, akik úgy nevezik magukat, hogy a Mesterek. Ők a világon a legnagyobb hatalommal rendelkező emberek, akik persze másként élnek mint az átlag ember, de ők szigorúan titkos társaságokba tömörülve teszik azt, ami a kispolgári életben tilos vagy egyszerűen már elfeledett, illetve akár félelemmel átitatott rossznak beállított dolog, amit...
Válás után pár évvel apám új asszonyt hozott a házhoz. Szó szerint a bíróságról kifelé jövett belerohant egy másik nőbe. Szomorú volt és társaságra vágyott, ezért meghívta másnapra egy kávéra.
Hónapokig nem találkozott Pamelával. Tudtam, hogy viszonyuk van, de nem igazán járt nálunk. Mindig elmentek valahova. Miután egy görbe este után hazatért, bevallotta nekem, hogy nem akar újranősülni, ha ez a kapcsolata nem sikerül.
– Az nem lenne jó neked, különösen, hogy most vesztetted el anyádat. – mondta.
Arra gondolt, hogy a kalandja Pamelával csak ideiglenes, de minden számítását túlszárnyalva, még hónapok múltán is eleven volt. A hónapokból évek lettek, és végül úgy...
– Meddig leszel lent a házibuliban? – kérdezte Timi.
– Nem sokáig. Éjfél előtt mindenképpen a Studióba akarok érni – felelte Lorena, miközben késő délután sminkelte magát a fürdőszobában állva.
– Király. Az amúgy komoly, hogy két helyen is szilveszterezni fogsz.
– Élni tudni kell – mondta mosolyogva a barna hajú csaj – Megnézem azt a házibulit, ha már Klaudia meghívott.
– Jól teszed. És mi a terved?
– Hogy érted?
– Szerinted? Fogsz kefélni?
– Igen, vagyis remélem. Az a tervem, hogy összejövök valakivel a házibuliban, meg majd dugok valakivel a klubban is.
– Mekkora ribanc vagy!!! – kiáltott fel nevetve Timi.
– Mondtam, élni tudni kell – ismételte...
– Amig a Pipapot nem hallottam, igazi skatra gondoltam. Rendes kontra, rekontra bemondásokra. Hogy kell Önökkel játszanom?
– Prima – szólt Michaela, és intett, hogy menjek közelebb. – Akkor vetkőző skatot fogunk játszani. Minden vesztett játszma után a vesztes köteles egy ruhadarabtól megszabadulni. Cipővel, zoknival, harisnyával nem lehet fizetni. Sőt órával, ékszerrel sem! Világos?
Erőltetetten vigyorogtam ezen a különös fizetési módon, de megadóan igent bólintottam. A háziasszony újból teleöntötte a poharainkat, majd egy vadonat új pakli kártyát vett elő. Mindenki húzott egy lapot. Az enyém volt a legnagyobb, ezért nekem kellett az osztást megkezdeni.
Hertha még...
