Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon cookie-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. (További információk)
Sziasztok, van egy új szeretőm, most rendszeresen kefélem, persze csak óvatosan, le ne bukjunk. Nos, ott kezdődött az egész, hogy felhívott a börtönben lévő barátom. Tudjátok, aki megrontotta a szomszéd kislányt, a kis Adrient. Szóval, röviden meglátogatta a börtönben a kislány apja, hogy adja el neki a házát, mert nem szeretné, ha újra a lánya közelébe lenne pár év múlva. És azt sem szeretné, ha más férfinak is köze lenne a lányához, aki oda költözne. Ezért ő megvenné a házat. Ebbe a barátom belement, az ár is elég jó volt. Szóval, én mint építész mérnök mérjem már fel a házat statikailag stb stb. Jó, az üzlet meg is kötetett. Ezt vesztemre elmondtam a komáromi Sanyinak, már mint hogy a külföldre ment haver házát eladtam...
Az egyik napilapunkban olvasom a szenzációhajhász cikkecskét.
"... Egyik fiúnevelő otthonban a fiúkák egyrésze túlságosan is szerette egymást, s ebből a meleg szeretetből előzékenyen, akaratukon kívül is részesítették kisebb: 6 - 8 éves társaikat is."
Ennyi a hír veleje. "lám, lám mik történnek manapság!" - kapja fel makadám fejét a nyárspolgár, s csámcsogva olvassa még egyszer végig a cikket, hátha kihagyott valami zaftosat, amin kéjesen, nyáladzva kérődzhet.
Engem nem is az eset mindennapisága döbbent meg: hiszen ahol nagy tömegekben állandóan összezárva egyneműek élnek együtt, ott óhatatlanul is bekövetkezik az ominózus esemény: (csirkefarm szindróma)...
Norbert kedd reggel, az első fénynyalábok megjelenésével felült az ágyában, és hívta a már kinézett futárszolgálatot. Egy csokor tulipánt rendelt a lánynak, mert a tulipán jelképezte Lola tisztaságát, és hamvasságát a szemében. Azon kívül Krisztina egyik kedvenc virágjáról van szó.
Norbert a csokor megérkezését a harmadik óra közepére időzítette. Tudta, hogy megkapta az imádott, sosem látott lány a csokrot, nem jött a hívás, mely az ellenkezőjét igazolta volna. Várnia kellett, míg Lola hazaér, mert csak interneten kommunikáltak mindezidáig. Norbert sokféleképpen elképzelte Lolát, mikor átveszi a csokrot. Pirulva, mosolyogva képzelte a legszívesebben...
9. Marokkó
Egy régi vágyam teljesült, amikor Hans kíséreteként megérkeztem Marrakechbe. Már októbert írtunk, de az idő így is forró és füllesztő volt. A szállodában bejelentkezés után a hordár átvette a csomagjainkat és a szobánkhoz vezetett minket. Luxusszálloda volt, de nem elnöki lakosztály, normál franciaágyas, szép tágas szobával, erkéllyel.
Beléptünk a szobába. Elől ment Hans, utána én, majd a hordár, aki egy jóképű, amolyan 16 év körüli arab srác volt, kiválóan beszélt franciául, angolul, spanyolul. Gyakorlaton lehetett, gondolom. Na, miért is ne tegyük a fiú számára emlékezetessé ezt a napot? Mikor a szoba közepébe értem, levettem magamról a nyári dresszemet és a miniszoknyámat...
Az apám elvált anyámtól egy ribancért, aki fele annyi idős mint ő. Ez akkor történt amikor 18 éves voltam. A neve Cindi Carter és a fiatalon modell volt, de most csak eltartatja magát apámmal.
Apa próbálja tettetni hogy Cindit a személyiségéért szereti,de tudom hogy csak a pinájáért és a nagy melleiért szereti. Az a tipikus plázapicsa volt akit csak a vásárlás, ruhák, és a gagyi tv sorozatok érdekelnek az este. A puszta gondolat hogy ezzel a nővel kéne megosztanom az apám örökségét felbosszantott. Nem említve azt, hogy megpróbált a saját anyám ellen fordítani olyanokkal hogy "többé már nem szeret". Mondhatom kurva jó vicc.....
Könnyek csorogtak alá a kivörösödött szempárból. Joanne már a nyolcadik romantikus drámánál tartott aznap, de nem akart felhagyni az önkínzással. A lejátszó hirtelen elkezdte szaggatni a lemezt. A nő meglepetésében gyorsan megtörölte arcát, majd kiugrott a pléd alól, hogy kimentse a filmet. Az utóbbi három napja nem telt kellemesen, nem vágyott még a morcos lemezkölcsönzős Mrs. Anderson zokszavaira is, így óvatosan kiemelte a DVD - t a forró lejátszóból.
Talán mégis ideje lenne lefeküdni, gondolta és a faliórára emelte tekintetét. Fél tizenkettő múlt pár perccel. Aznap éjjel fogmosás és fürdés nélkül hajtotta a fejét a párnára. Még sokáig forgolódott, nem jött álom a szemére...
A kedd éjszakák mindig kicsit szétszórtak, különösen minden hónap második keddje. Ekkor van ugyanis a Kiwanis Klub találkozója, ami 6:30 - tól tart késő estig. Azonban May és én 5:00 előtt nem szoktunk hazaérni. A vacsora miatt nem kell aggódni, mivel ez az összejövetel a vacsorát is tartalmazza, de Maynek, a feleségemnek mindig akad valami dolga még az indulás előtt. Az igazi probléma az, hogy már 3 hónapos terhes, és a hormonja eléggé túlfűtöttek.
Nekem ő még mindig az a nő, akit feleségül vettem négy éve. Azonban most hogy terhes, nehezemre esik akár egy éjszakára is magára hagynom. Maynek jó a felépítése. Körülbelül 170 cm magas és 55 kg súlyú. Világosbarna hajához valami csodálatos kék szemek párosulnak...
- A bdsm világával, nem sokkal anyám halála után ismerkedtem meg. Pontosabban ismertetett meg apám, aki elég hirtelen haragú, szigorú ember volt, így aztán a legkisebb vétségért is pofon járt, de ha nagyon dühös volt, akkor a nadrágszíját is elővette. Eleinte nem értettem, miért kell rajtam kitölteni a dühét, később azonban már nem is érdekelt. Egyszerűen megszoktam az ordibálást, a veréseket. Sajnos, mint lenni szokott a rosszabb után csak még rosszabb következet. Apám, mint minden férfi nem bírta sokáig az agglegény életet és újra megnősült. Mostohaanyám kifejezetten utált engem Meg se próbálkozott a szokásos trükkökkel - legyünk a legjobb barátnők, megpróbálom a pótolni stb...
A történet tavaly nyáron kezdődött. Unokatestvéremnél voltam látogatóban két hétig. Szüleivel egy kis falun laktak, ezért teljesen úgy éreztem magam mintha száműzetésben lennék. Nehezen szoktam meg a fővárosi élet után. Először 13 éves koromban jött fel hozzánk Kati (aki ekkor a 15 - öt töltötte). 4 éve tart ez a "hagyomány". Egyik évben ő hozzánk, másikban én hozzájuk. Miatta megérte lemenni, ugyanis ilyen kedves, aranyos lányt, mint ő nem ismertem. Talán a második hét felénél jártunk, én már igencsak vágytam a családomra. Eldöntöttem, hogy holnap lemegyek a kis - tó - hoz. Eddig azért nem jártam a kedvenc helyemen, mert mindegyik nap zuhogott az eső, mintha dézsából öntenék...
Világéletemben imádtam a tanyát. Régi parasztház, még üknagyszüleim idejéből, nagy gyümölcsöskert a dombok alatt, a patak, aminek a vize ilyen közel a forráshoz szép időben ihatóan tiszta, a csend és a nyugalom. Mindez gyerek és tinédzserkorom legszebb emlékeinek helyszínévé avatta. Mivel azonban a mezőgazdaság sohasem vonzott igazán, felnőttkoromban hosszú évekig hanyagoltam a mostmár rám szállt birtokot, máshol keresve a boldogulást.
Úgy hozta a jó sorsom, hogy harmincegynéhány éves koromra sikerült annyi tőkét szereznem, hogy egy kisebb vendéglátó vállalkozást beindítsak a tanyán...
A férfi egy sarokasztalnál telepedett le. Egy üveg pezsgő állt előtte jegesvödörben, két karcsú pohár és a Daily Herald társaságában.
- Sam? - kérdezte Liliane, és meglengette a vörös rózsát, amelyet délután vásárolt a virágosnál.
- Helló, Liliane! Istenien néz ki!
Az meglehet, gondolta Liliane. A szokásosnál jóval, több időt fordított a megjelenésére. Élénksárga, ujjatlan, kivágott ruhát viselt, amelynek aránylag rövid volt a szoknyarésze. Fényes, pezsgőszín nylonharisnyába bújtatta karcsú lábait, és a ruhához illő sárga tűsarkú cipőt húzott.
Látta, hogy a férfi kritikus szemekkel vizsgálja végig, miközben feláll és kezet nyújt neki. Magabiztos kézfogása volt...
Már a sminkelés közben összeismerkedtünk Claraval, aki nagyon kedves volt.
Eli elmagyarázta, hogy Clara lesz a mi "dominánk", azaz a mi úrnőnk, a szerep kedvéért durván fog beszélni velünk, és durván is fog velünk bánni, mert nekünk félnünk kell tőle, de azért megnyugtatott, hogy nem fog igazán fájdalmas dolgot művelni, csak ennek nem szabad látszani a képeken. Én csalom a barátnőmet ebbe a helyzetbe, Clara cselédje leszek, Sveta pedig a rabszolgája és lesznek még más szereplők is.
- Ugye nem lesz baj? - kérdeztem halkan Svetát.
- Te kérded tőlem? Én még csak most kezdem.....
A bor aranyló színe lágyan csillant meg a lámpák fényében, amikor újra koccintottak. Már a harmadik üveget bontották fel, beleszámítva a vacsora közben elfogyasztott italt, és a hangulat ennek megfelelően egyre kötetlenebb lett. Igaz, az elmúlt évek közös nyaralásai, a bulik, közös vacsorák és hosszú beszélgetések közel hozták őket egymáshoz, de a harmadik üveg lassú ürülésével valahogy lágyabb, kontúrjait vesztettebb lett a világ és beszélgetés is.
Clare élvezte, hogy a nappali kanapéján ülve, lágy szédüléssel hallgatja a többiek beszélgetését. Jólesett a vacsora utáni lusta ejtőzés, a bor édes - harmonikus íze, jólesett látni azt, hogy Peter gátlásai feloldódnak, s a férfi átkarolja, magához öleli Dianát...
Én egy negyvenes családos nő vagyok. Most egy olyan történetet mesélek el, mely velem történt, és magam sem hittem volna, hogy ilyen változásokon megyek keresztül. Talán másoknak is segít, hogy jobb legyen egy kicsit az élete.
Férjemmel éldegélünk, volt már jobb is, meg rosszabb is. Most már kicsit fáradtak vagyunk egymáshoz. Házastársi kötelességeinket teljesítjük, túlzásba nem visszük.
Férjem még megismerkedésünkkor kérdezte, hogy volt - e már dolgom más fiúval. Én akkor természetesen azt mondtam, hogy nem. Pedig volt egy nem szerelmi kapcsolatom, ahol elvesztettem a szüzességemet, de ez az egész inkább kellemetlen volt, mint kellemes...
Stella a feleségem nővére mindig olyan felvágós volt, állandóan azt éreztette mindenkivel, hogy különb vagyok nálad, mert te egy senki vagy.
Egy évvel idősebb volt nálam, de nem ez volt az oka, a közöttünk, az első pillanattól feszülő ellenszenvnek. Igazából magam sem értem, de meglátni és megutálni, egy pillanat műve volt csupán és ez az érzés abszolút kölcsönösnek volt mondható.
Lehetetlen természetével, tenyérbe mászó stílusával, szinte mindenkit elmart maga körül. Talán a húga - az én feleségem - volt az egyetlen, akivel normális viszonyt tartott fenn. A ritka családi összejövetelek alkalmával is azt érezhetted, hogy csak egy vagy azok közül, akit Stella felvett az utálat - listájára...
Amikor az eset történt, kb 18 - 19 éves lehettem. Dögfáradtan jöttem haza suliból, éhes is voltam, szomjas is, szóval minden bajom volt. Amikor a tömbünk elé értem, láttam, hogy az egyik női lakó épp próbál megfogni egyszerre 3 táskát + a retiküljét, de nem megy neki. Gondoltam, segítek neki. Egyrészt, mert ismerős (bár az ismerős szó túlzás, csak köszönőviszonyban voltunk - akkor), másrészt meg jól nézett ki nagyon. 35 éves, magas, széles csípő, feszes fenék és mell, barna hajában szőke melírcsíkok. Nem volt se sovány, se dundi, teltkarcsúnak se lehetne mondani, de átlagos testalkatúnak sem. A nézésében volt valami, ami beindít szerintem minden férfit. Kissé talán szigorú, de egyben szexi, tüzes tekintete volt mindig...
