Szertelenségeink 2. rész

Szavazás átlaga: 7.98 pont (44 szavazat)
Megjelenés: 2012. április 5.
Hossz: 20 213 karakter
Elolvasva: 1 396 alkalommal
– Mi újság? – kérdezte a Gyula, ahogy belépett a szobánkba.
– Alszik – válaszoltam röviden.
– Úgy látom, – nézett végig rajtam és a tekintetéből pontosan kiolvasható volt mi minden játszódik le a lelki szemei előtt – Te már nem fogsz lejönni a többiekhez.
– Hát ahhoz nincs sok kedvem – tettem a hangsúlyt ahhoz-ra.
– De feljössz a szobámba? – és őszinte vágyakozást láttam a szemében.
– Itt is nyugodtan ellehetünk. – mutattam az ágyra. Kellemes félhomály volt, csak az apró éjjeli lámpa világított.
– De mi van ha felébred? – kérdezett aggodalmaskodón.
– Tutti nem fog – nyugtattam.
– De – folytatni akarta, azonban szájára tettem mutatóujjamat.
– De, de – ismételgettem meg én is – de mi lesz a szobatársaddal? – pattant ki belőlem a költői kérdés – Itt viszont senki sem zavarhat meg bennünket. – igyekeztem mihamarébb rövidre zárni a polémiánkat.
Nehezen oldódott fel. Érthetően. Hisz nekem, aki pontosan tudtam mi készül, semmi sem tűnt problematikusnak. Viszont neki, aki mindössze annyit tudott, amennyit látott, vagyis, hogy a párom bepiált, kiütötte magát és pillanatynilag alszik, egész biztosan elképzelhetetlennek tűnt a háborítatlan szerelmeskedés. Lépnem kellett, hogy tényleg megnyugtassam. Odabújtam hozzá. Jobb lábamat a lábai közé tettem, ölemet szorosan a combjának nyomtam, majd a füléhez hajolva, érzékien belemarkoltam a nadrágjának domborulatába és odasúgtam neki:
– Pedig, mint modtad, hónapokat kellene pótolnia – izgatóan sóhajtottam egyet és megriszáltam a csípőm, hogy a combjához dörzsölődjek – s lenne is itt mivel.
Délutánról tudtam hamar beadja a derekát.
– Tudom. Tudom. – válaszolt – De...
Nem akartam engedni, hogy kétségei elhatalmasodjanak, ezért megcsókoltam. Hosszan játszadoztak nyelveink. Nem eredménytelenül. Végre már bátran a fenekemre csúsztatta tenyerét és egyre erősebben vont magához, ahogy kezdett belemelegedni a pajzánkodásba. A szoros ölelkezés hatására testemre feszülő vékony hálóingemet szinte már átdöfték a mellbimbóim. Ismét az arcához hajoltam. – Már azt hittem – búgtam a fülébe – elszalasztanád megízlelni tüzelő puncim zamatát – majd megfogtam pólójának szélét a derekánál, és elkezdtem felhengergetni, hogy közvetlenül a bőrén érezhesse vágyakozásom csalhatatlan jeleit.
Ez csak a történet kezdete, még 10 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 7.98 pont (44 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
v
vasas62
2024. február 10. 17:02
#10
Vajon miért vannak eggyüt?
1
Andreas6
2020. február 29. 07:34
#9
Beteges egy férj, de a feleség sem különb.
1
a
A57L
2019. november 3. 04:24
#8
Mintha eladta volna a nejét.
1
deajk2008
2016. október 22. 09:38
#7
hmmm... érdekes és jó
1
f
feherfabia
2015. augusztus 30. 06:53
#6
Különleges!
1
p
papi
2013. május 5. 10:09
#5
Ez aztán a férj.
1
t
tiborg
2012. április 10. 05:42
#4
v-i-ra kedves - az alomvilagban!!!
1
v-ir-a
2012. április 5. 19:34
#3
hol teremnek az ilyen férjek??? 😀
1
R
Rinaldo
2012. április 5. 12:50
#2
Nem semmi ez faszi,hogy asszisztált a felesége megbaszásához.
1
T
Törté-Net
2012. április 5. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1