Szertelenségeink 1. rész

– Mindjárt jövök. – kiáltottam a szobából, meghallva kinyílt a bejárati ajtó.
– Jól van. Készülődj csak! – jött a válasz, de szinte már meglepődni sem volt időm, mert a párom már lépett is be hozzám.
– Jaj! Te vagy az? – kérdeztem nem titkolva riadalmamat.
– Miért? Kire számítottál? – kérdezett vissza.
– Azt hittem a Gyula az. (Nevezzük így a munkatársamat. ) Mert ahogy végeztünk az esti vetélkedő előkészületeivel, megbeszéltük együtt megyünk le a partra. – válaszoltam, de már-már alig tudtam befejezni, mert a szavamba vágott.
– Az imént futottam össze vele, azt hiszem épp elindult – mondta és hozzám lépett, hogy átöleljen. Elég vicces volt a helyzet, mert a fürdőruhám még a bokámnál volt, vagyis ott álltam vele szemben meztelenül. Próbáltam ugyan lehajolni, hogy gyorsan magamra rántsam, de már nem tudtam kitérni ölelése elől.
– Hagyd a csudába! – szólt és megölelt majd szenvedélyesen megcsókolt. Egyik kezét a fenekemre csúsztatta, a másikkal szorosan magához vont.
Jól esett a csókja, de nem bírtam belefeledkezni, mert egyre csak azon járt az agyam: nincs talán még negyedóraja sem, hogy a Gyula másodjára is hatalmasat élvezett belém. Papírzsebkendővel ugyan valamennyire megtörölköztem, de egész biztosan jócskán maradt még a hüvelyemben az ondójából. Mentségemre legyen szólva úgy gondoltam, elég lesz lezuhanyoznom majd akkor, ha strandról visszajövünk.
Taktikát kellett váltanom, mert ellenkezésem bizonyosan gyanakvóvá tette volna a páromat. Kiléptem egyik, majd a másik lábammal is a bokámnál lévő fürdőruhából és lehuppanva az ágy szélére, megragadtam rövidnadrágjának két szélét, hogy letoljam róla, majd hátradőlve magamra húztam, hogy a peckesen ágaskodó farkát minél gyorsabban belém tehesse. Miután behatolt, lágyan megfogtam a fenekét és kéjesen sóhajtozva simogatni kezdtem csipőmozgásainak ritmusát követve. Csak abban bíztam, hogy az egyhétnyi egymásnélküliség következtében viszonylag gyorsan elélvez majd. Akkor viszont már komoly biológusi feladvány lenne elkülöníteni, melyik spermium, kihez is tartozik. Hamar rá kellett azonban jönnöm, nem nézhetem teljesen hülyének, mert pontosan érezte ő is, amikor behatolt, hogy milyen könnyedén csusszan a farka a korábbi dugás miatt még síkos hüvelyemben. Sőt ahogyan gyorsította csipőmozgásait egyre hangosabbá vált lucskos pinám.
– Hú, de benedvesedtél – búgta a fülembe, de pontosan tudtam mást mond, mint amit gondol.