A+ A-

Szőke matektanárnőm... 9-10. rész

9. rész
"riposzt... - előkészület a visszavágásra "
... egész úton forrt bennem az indulat, már nem a megcsalás miatt, hanem Levi volt indulatom tárgya. Nem tudom miért, de nem szívleltem azt a tanárt. félreértés ne legyen nem féltékenység beszél belőlem, mert az egyetem legjobb csajait kapta meg. Az szép lány, akivel összefutottam az előcsarnokban, amilyen méreggel elfutott azt hiszi, hogy csak őt csalta meg... legalább tíz társa még bosszút forralhatna, de hagyjuk törődjek az én kis Eszterkémmel. Mit is találjak ki. Ezt meg kell tárgyalnom Anitával, hátha a női elme csavarossága valamit kiötöl.
Menet közben mobilon meg is csörrentettem...
- haló Anita rá érsz?,
- visszahívlak volt a válasz... természetesen.
... nos kezdte... mi a baj talán ég a ház olyan izgatott a hangod...
- gyorsan dióhéjban elmeséltem neki a történteket s mire készülök és legyen benne partnerem. Andráskám mondta, - itt vagyok a közelben ugorjunk be a Kedves Cukiba és dumcsizzuk meg,
- oké?
- rendben !, és előre is köszi...
Belépve a kis presszóba szememmel kerestem egy alkalmas helyet, amely ilyen szigorúan bizalmas összeesküvés megbeszélésére alkalmas lenne. Nem sokan voltak a helységben, de azok úgy szétszórtan, hogy a sarki asztal az ablak mellett volt szabad. Onnan láttam, mikor jön Anita és megkocogtattam az ablakot, jelezvén, hogy már itt vagyok. Az izgalomtól kihevült lány most még szebb volt, mint valaha. Úgy látszik, jót tesz neki az izgalom. No majd teszünk róla...
Mielőtt leült, oly édes csókot nyomott a számra, hogy a gerincemen vagy tízezer hangya futott végig.
Rendeltünk egy - egy kávét, és a lényegre tértünk. Az asztalon átnyújtotta két kicsi kezét, mint bársonyos szirom simult a kezembe.
Mennyi örömet tud szerezni érintésével, - na ne álmodozz, gondolkozz András, - bíztattam magam...
Ekkor csörrent meg a mobilom, - egy ismeretlen szám, - no vajon ki lehet ez Anita...?
Halló...! - Viktória vagyok, - így a vonal túlsó végéről... hmm, - parancsoljon kérem... ismerjük mi egymást...
- ne csináld már András... - hát az egyetem előcsarnokában futottunk össze a konditeremnél...
- bocsi a neved nem tudtam, de így most már bejött... Te vagy az a gyönyörű BMW - s lány...
Miben segíthetek?, - mint mondtam kiötlök egy bosszú tervet, - nos az kész...
- nagyszerű épp mi is azon vagyunk Anitával... - ide tudnál jönni a kedves Cukiba? és elmondtam neki, hol találja...
Nem telt el egy negyedóra és már ott is volt. A két lány láttam a szemük villanásából felmérték egymást, s a kisimult tekintetből arra következtettem, hogy elfogadták egymást.
Viktória lassan megfontoltan, de egyáltalán nem leplezve örömét, hogy ördögi tervét megoszthatja velünk, belekezdett...
- azt gondoltam, de most már ha Anita is itt van belefér s még hatásosabb lesz a dolog, hogy meghívnálak benneteket a villánkba, mivel a szüleim hétvégén, jobban mondva csütörtökön elutaznak külföldre és majd csak tíz nap múlva landolnak. Amelyik nap nektek megfelelne megrendeznénk a színjátékot, - színjátékot... !!!!? - gondolom látszott rajtam, hogy reményeim szertefoszlottak. Huh... erre olyan érzéki mosoly volt a válasz, hogy bele borzongtam.
Nos a tervem az, hogy mindkettőjüket, mármint Esztert és Levit egymás tudta nélkül odahívjuk.
Te András Esztert azzal, hogy egy új barátnőd meghívott a villájukba partira s ott találkoztok, nekem meg Levit nem lesz nehéz meginvitálni, mert tudom, kellek neki ha oly sok nője is van.
Tehát akkor szombaton délután négykor nálam, és megadta címet... ezzel megcsókolt, ami újból felkeltette vágyam, s Anita nagyra kerekítette a szemeit...
10. rész
" a villában "
... nehezen telt az idő vagy csak nekem tűnt annak, de alig akart eljönni a szombat. Anitával a villamos megállóban volt megbeszélve a randi, hogy aztán együtt menjünk ki a kertvárosba. Jött is pontosan a megbeszélt időre és kaptam olyan forró csókot előlegbe, hogy beleremegtem.
Éreztem, vagy csak bemeséltem magamnak, hogy szerelmes belém, de ezt nem vallja be, mert ahogy találkozunk a szemei elárulják. Felszálltunk a villamosra és ahogy Viktória elmagyarázta, a végállomásnál le és balra az első utca, aztán már a szám megmutatja hova kell becsengetni.
Nos megérkezvén csengettünk, de senki nem jött ki... no Anita itt nincs senki itthon... csak nem vert át, - így ő. Legalább menjünk be és nézzünk széjjel úgy látom nincs bezárva... s a kilincset lenyomva engedett az ajtó és kinyílt. Egy gyönyörű ápolt kertbe léptünk ahol a sövény vezette a látogatót a helyes irányba. A kerti út egy nagy teraszhoz vezetett, amelyen napozóágyak és napernyők voltak kis asztalkákkal, gondolom a hűsítőknek. A teraszra nyíló ajtó pedig nyitva... egyszer csak bentről egy hang... - gyertek beljebb, - ez Viktória !!
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.46 pont (41 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#8 feherfabia 2015. 11. 24. kedd 06:38
Egész jó!
#7 tiborg 2014. 07. 6. vasárnap 09:07
Ez elkapkodott fejezet.megegyszer ajanlom, olvasd, vagy olvastasd at irasaidat.
#6 A57L 2014. 01. 18. szombat 04:51
Egész jó.
#5 Pavlov 2011. 10. 8. szombat 16:04
Rémes a helyesírásod!
#4 Shavo 2011. 09. 29. csütörtök 01:30
Gyenge.
#3 cezarmj 2011. 09. 14. szerda 11:44
#2 bikmakk 2011. 09. 13. kedd 21:39
Nem egy nagy szám.4.
#1 Törté-Net 2011. 09. 13. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?