A+ A-

Szexjárat 1. rész - Hétfő - Kedd

- Kiragaszthatnánk egy piros karikát a kocsi oldalára!
- Mint "szexjárat"?
- Aha. Mind a két oldalra, sőt előre-hátulra is, a tetejére is, a repülők is vigyázzanak! Jó nagy, pirosat, mint a hulahopp karika...
- Hulla vagyok már, mire odaérünk, minden nap!
Reggel, 6.58. - mondaná a narrátor egy régi filmsorozatban.
Bármelyik reggel, mondhatnám én, hiszen már egy hete tartanak ezek a különös utazások, mindig ugyanabban az időpontban. Az pedig, hogy alig egy hét alatt sikerült kitalálnom egy ilyen kézenfekvő - és lényeglátó - elnevezést, mint a SZEXJÁRAT, nem valami szikrázó fantáziára vallott. Remélem, ez nem általánosítható a fantáziám mindenkori állapotára, hiszen eddig büszke voltam rá, és nem csupán színesnek tartom, hanem tiri-tarkának. Inkább az a tény befolyásolhatta képzelőerőmet, hogy más irányú elfoglaltságokat talált mostanában, nem tartotta a legfontosabb feladatnak egy blikkfangos elnevezés kiötlését a már pornóba hajló, érzékeket próbára tevő utazásaink számára.
Az első napon még alig beszélgettünk. Állt - abban a buszmegállóban, melyben máskor több tucatnyian várakoznak - magányosan. Inkább vékony, hosszú lábú, ám a cicije nőies, és úgy tűnt a gyors leltár során, hogy a popsija sem egy marok, az is vonzó. Furcsa volt látni, megszoktam már a tömeget, amint naponta menetrendszerűen elhaladtam itt. Csakhogy pár perccel korábban szoktam erre járni! Tehát lekéste!- ismertem fel a helyzetet, már fékeztem is, és visszatolattam néhány métert.
Hálás tekintettel lépett mellém:
- Merre mész? - kérdezte, résnyire nyitva az ajtót.
- Bárhová!
- Akkor egy darabon elvinnél? Suliba megyek, nem várt meg a busz.
- Gyere csak, én is K-ra megyek! - Ebből a megállóból csakis abba az irányba szállították a dolgozni és tanulni vágyókat reggelente az álmos járművek.
Beült, hátizsákját a lábához tette, és bemutatkozott:
- Mariann.
Morogtam én is a nevemet, s ezzel úgy tűnt be is fejeződött a beszélgetés. Hallgattunk perceken keresztül. Én az éppen kezdődő híreket figyeltem a rádióban, ő pedig nem akart zavarni.
Néhány mondatra azért emlékszem, de nem tulajdonítottam jelentőséget ezeknek. Megszoktam a magányos utazást, naponta ingázva A és B pont között, ismerve minden kanyart és traffipax-lelő helyet, a reggeli oda utat arra használtam általában, hogy végiggondoljam aznapi teendőimet.
Most néha oldat pillantgattam - nézett ki az ablakon -, finom arcvonásokat láttam, kedves mosolyt. Hosszú combokat kopott farmerba rejtve.
Útba esett az iskolája, ami tulajdonképpen egy továbbképző intézet. A kapu előtt álltunk meg, megköszönés, elköszönés.
Azt gondoltam, ha egyáltalán vesztegettem egy másodpercet is erre, hogy ennyi volt. Még utána szóltam:
- Jó tanulást!
Hogyan kerekedett egy szimpla szívességből alig 1 hét leforgása alatt, menthetetlenül és letagadhatatlanul SZEXJÁRAT? A következő napon kezdett kibontakozni. Ahogy kibújik a bábból a pillangó, hunyorog, körültekint a világban, kortyol a harmatcseppből, megrebbenti szárnyait, és tudtára adja mindazoknak, akiket illet: megérkezett. Valahogy így döbbentünk rá, egyik pillanatról a másikra, hogy jólesik ez a talán húszperces együttlét. Engedtük kedvére - vagy kedvünkre? - szárnyalni a pillangót.
Nem kellene ilyen korán indulnom, de kisebb a forgalom és könnyebb parkolóhelyet találni. Ettől a naptól kezdve még egy érv támasztotta alá a menetrendemet: Mariann.
A találkozásunkat követő reggelen megint ott állt és megint magányosan a buszmegállóban, már messziről észrevettem. Ismételten lekéste a buszt, ő úgy fogalmazott inkább: nem várta meg a járat. Mintha a sofőrök dolga lenne észrevenni, valaki hiányzik még a létszámból.
- Pontos voltál! - nevetett. Vékony, szigorú ajkai lennének, ha nem villantaná elő hófehér gyöngy-fogait.
- Egy randiról elkésni?...
- Jön ilyenkor a következő is, 10-15 percen belül, de az már nem jó nekem.
- De itt vagyok én, ne foglalkozz a buszokkal!
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.3 pont (53 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 papi 2013. 07. 27. szombat 10:16
Tök jó
#3 A57L 2013. 07. 15. hétfő 06:09
Nem rossz.
#2 genius33 2012. 11. 11. vasárnap 08:07
Érdekes smile
#1 Törté-Net 2011. 03. 7. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?