Anyósom közbelép

Három éve vettem feleségül Lorit. 32 éves csinos hölgy volt, nem tudtam neki ellenállni. Hosszú szőke haj, tengerkék szemek, telt ajkak, sportos test, hosszú, formás lábak; és még folytathatom tovább és tovább.
Két évvel ezelőtt találkoztam vele a munkahelyemen. Én egy középkorú nőgyógyász voltam, ő pedig nővér ugyanott. Ő nem csak egy cukorfalat; Lori keményen dolgozó, elkötelezett és megbízható nővér. Kezdetben haboztam közeledni hozzá a köztünk lévő jelentős korkülönbség miatt: tizenhat évvel voltam idősebb nála.
Mielőtt találkoztam Lorival, amolyan nőcsábász voltam. A nők jó fogásnak tekintettek a megjelenésem miatt: 180 cm/ 90 kiló. Az erőteljes, heti többszöri edzőteremben végzett gyakorlataimnak köszönhetően nagyrészt izomzat, és amit a legutóbbi hódításom úgy nevezett: „férfias arc”. Természetes, hogy mivel sikeres orvos voltam, akkoriban mindenem megvolt amit akartam: szabadságom, hogy azt csinálhassak amit csak akarok, elég pénz, hogy vegyek egy Ferrarit és egy szép házat a Lake Drive-on, és egy kisebb hárem, akik azonnal elérhetővé váltak amikor hívtam őket.

Lori más volt. A lélegzetelállító megjelenés, a kellemes személyiség és a munkája iránti elkötelezettség kombinációja meghódított. Egy nap, amikor kettesben beszélgettünk egyik páciensemről, megdicsértem a nagyszerű munkájáért, és meghívtam vacsorázni a kedvenc éttermébe. Ez váratlanul érte de hamarosan megjelent a gyönyörű mosolya, és elfogadta.
A vacsora közbeni beszélgetésünk jól sikerült, és megtaláltuk a közös érdeklődési köröket: a fotózás, az utazás szeretete és a francia filmek. Elkezdtünk randevúzni, de elfoglaltságunk miatt szinte kizárólag a szabad hétvégéken találkoztunk, kirándultunk a közeli állami parkokba.
Az anyjával, Dellával három héttel azután találkoztam először, hogy randevúztunk. Della megjelenésében és viselkedésében nagyon különbözött a lányától. Nem is hinné az ember, hogy rokonok voltak. Alacsonyabb volt, ducibb, nagyobb mellekkel és sokkal sötétebb hajjal. Az arca aranyos volt, de egyáltalán nem hasonlított a lányára. Az első naptól kezdve kedveltem a barátságossága és a ragályos nevetése miatt. Az első reakciója a „helló” után az volt, hogy szélesen mosolygott, és azt mondta, én vagyok az egyetlen srác, aki áttörte a vasfüggönyt a lánya szíve körül Mindannyian felkacagtunk.