A múlt árnyai 2. rész

Reggel babapózba görnyedve ébredtem Ádám ölelésében. A teste a hátamhoz simult, a karja a derekamat ölelte, és a lélegzetét éreztem a nyakamon. Ahogy kinyitottam a szemem, és megláttam a szoba halvány reggeli fényét, először nem tudtam, hol vagyok. Aztán az éjszaka képei lassan visszatértek – a csókok, az érintések, a gyönyör. Éreztem a testem fáradtságát, az izmaimban a gyönyörű fájdalmat, és a bőrömön Ádám illatát. És ahogy megéreztem a teste melegét, ahogy a bőröm összesimult az övével, valami megváltozott bennem. A bűntudat, ami két éve minden reggelen rám nehezedett, most halványabb volt. Még ott volt, de már nem fojtogatott. És ahogy Ádám megmozdult mögöttem, és a karja szorosabban átölelt, én is közelebb húzódtam hozzá. Éreztem, ahogy a merevedése a fenekemhez ér, és bár a testem fáradt volt, valami mélyen belül mégis újraéledt.

Ekkor Ádám kérdés nélkül hatolt belém. Még csak nem is kérdezte, hogy akarom-e, csak magához húzott, és egyetlen határozott mozdulattal a mélyembe hatolt. A hátam mögött éreztem a testét, a keze a mellemet markolta, a másik pedig a csiklómhoz nyúlt. Éreztem, ahogy a reggeli merevedése teljesen, tövig behatol, és egy halk, meglepett sóhaj hagyta el a számat.

Ilyen nincs. Férjem a felét sem bírta, mint tegnap Ádám, és két napig a farka még pisiléskor sem állt fel, Ádám pedig, mint egy pöröly, úgy baszott. Ahogy a mellemnél és a csiklómnál tartott, az ujjai ott cirógatták a legérzékenyebb pontomat, miközben a csípője egyre gyorsabb, egyre erősebb mozdulatokkal hatolt belém hátulról. A másik keze a mellemet simogatta, a bimbómat ujjai között görgetve, miközben a fülcimpámat harapdálta.

– Istenem, Ádám... – nyögtem fel, és a hangom elcsuklott.

De ő nem lassított. Csak gyorsított, egyre mélyebbre és erősebben hatolva, én pedig éreztem, ahogy a gyönyör újra felkúszik bennem. A csiklóm lüktetett az ujjai alatt, a mellem a tenyerében, és ahogy egyre gyorsabban mozgott, a hangom egyre hangosabb lett. Nyögtem, sikoltoztam, visítottam. Ilyet még a férjem sem hozott ki belőlem. Az orgazmus, ami rám tört, olyan erős volt, hogy elsötétült előttem a világ.

– Ne hagyd abba... kérlek, ne hagyd abba! – kiáltottam fel, és a kezeimmel a párnába kapaszkodtam.