Ami mindenkinek tökéletes 3. rész
Megjelenés: ma
Hossz: 11 990 karakter
Elolvasva: 153 alkalommal
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
Már szinte házasként éltük az életünk. Magam helyett vettem fel egy feltörekvő IT-st, ha éppen külföldön voltunk, legyen aki kijár a pár céghez.
Norbi a programozást szinte nullára csökkentette. Nem is volt miért tepernünk. A pénzünk, az örökségünk öntermelő módba kapcsolt.
A testvérség már csak foszlányokban élt bennünk. Szintet lépett. Olyanná vált, mint a régi ház falai, amiket megerősítettek, újravakoltunk – a régi szerkezet még ott van, de már alig látszik, mert valami egészen más feszül a felszínen. A vérségi kötelék, ami gyerekkorunkban összekötött, átalakult valami mélyebbé, forróbbá, szinte égetővé. Már nem azért szerettük egymást, mert egy anya szült minket, hanem azért, mert egymás nélkül nem tudtunk volna lélegezni. A szeretet, ami köztünk volt, erősebb lett, mint a testvériség valaha is lehetett volna. Olyan volt, mint a bor, amit apa érlelt a pincében – az évek alatt átalakult, sűrűbbé, édesebbé, erősebbé vált, és már nem lehetett visszacsinálni azzá, ami a kezdetben murci volt.
A testiség pedig éltető erőnk volt. Egyre nyíltabban merészkedtünk ki a négy fal közül. Már nem csak kézen fogva jártunk, már mertünk csókot lopni, nem hivalkodóan az utcán, a szálloda halljában. Egy pesti plázában ruhákat próbáltunk. Természetes volt, hogy bejön, hiszen neki kell, hogy tetszek. De ő abban a pillanatban amikor tangában és melltartóban álltam a két méterszer két méteres fülkében kívántmeg testileg. Nem beszélt, nem magyarázott. A tangám szinte leszakította rólam. Melleim kiszedte a melltartó kosarából. A betett székre ükt és az ölébe ültetett szembe magával felnyársalva a farkával. Próbáltam csendben lovagolni rajta, de a lestrapált szék nyikorgott, recseget a súlyuk és a mozgási energiánk alatt.
Nem is a súrlódás a melleim szokpása vitt előre zuhanő módban az orgazmushoz, hane a tudat, hogy kint, a paraván másik oldalán emberek. Vannak, hallhatják mit csinálunk. Ő élvezett előbb belém, majd a nyakát harapva élveztem el én is. A kis tangámmal törölgettem magam.
Próba nélkül vettem meg a ruhát. Féltem. A. picsa szoknyám alól a csupasz puncim kivillan. A szivárgó geci-hüvelyváladék a puncim szélére száradt a lebegő szellő hatására.
Izgató volt, amit Norbi kitalált egy késő délután, hogy az út szélén, az autóban szeretkezzünk.
A Merci hátsó ülését eldöntöttük, mint egy ágy, úgy funkcionált. A sötétített ablakok függönyként takartak minket az esetleges kíváncsi tekintetek elől.
Norbi a programozást szinte nullára csökkentette. Nem is volt miért tepernünk. A pénzünk, az örökségünk öntermelő módba kapcsolt.
A testvérség már csak foszlányokban élt bennünk. Szintet lépett. Olyanná vált, mint a régi ház falai, amiket megerősítettek, újravakoltunk – a régi szerkezet még ott van, de már alig látszik, mert valami egészen más feszül a felszínen. A vérségi kötelék, ami gyerekkorunkban összekötött, átalakult valami mélyebbé, forróbbá, szinte égetővé. Már nem azért szerettük egymást, mert egy anya szült minket, hanem azért, mert egymás nélkül nem tudtunk volna lélegezni. A szeretet, ami köztünk volt, erősebb lett, mint a testvériség valaha is lehetett volna. Olyan volt, mint a bor, amit apa érlelt a pincében – az évek alatt átalakult, sűrűbbé, édesebbé, erősebbé vált, és már nem lehetett visszacsinálni azzá, ami a kezdetben murci volt.
A testiség pedig éltető erőnk volt. Egyre nyíltabban merészkedtünk ki a négy fal közül. Már nem csak kézen fogva jártunk, már mertünk csókot lopni, nem hivalkodóan az utcán, a szálloda halljában. Egy pesti plázában ruhákat próbáltunk. Természetes volt, hogy bejön, hiszen neki kell, hogy tetszek. De ő abban a pillanatban amikor tangában és melltartóban álltam a két méterszer két méteres fülkében kívántmeg testileg. Nem beszélt, nem magyarázott. A tangám szinte leszakította rólam. Melleim kiszedte a melltartó kosarából. A betett székre ükt és az ölébe ültetett szembe magával felnyársalva a farkával. Próbáltam csendben lovagolni rajta, de a lestrapált szék nyikorgott, recseget a súlyuk és a mozgási energiánk alatt.
Nem is a súrlódás a melleim szokpása vitt előre zuhanő módban az orgazmushoz, hane a tudat, hogy kint, a paraván másik oldalán emberek. Vannak, hallhatják mit csinálunk. Ő élvezett előbb belém, majd a nyakát harapva élveztem el én is. A kis tangámmal törölgettem magam.
Próba nélkül vettem meg a ruhát. Féltem. A. picsa szoknyám alól a csupasz puncim kivillan. A szivárgó geci-hüvelyváladék a puncim szélére száradt a lebegő szellő hatására.
Izgató volt, amit Norbi kitalált egy késő délután, hogy az út szélén, az autóban szeretkezzünk.
A Merci hátsó ülését eldöntöttük, mint egy ágy, úgy funkcionált. A sötétített ablakok függönyként takartak minket az esetleges kíváncsi tekintetek elől.
Ez csak a történet kezdete, még 6 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
"Álmoska5"