A+ A-

A pincérfiú 2. rész

A magát csak Tomnak hívó félindiai srác a rövidnadrágjában és kigombolt halványkék ingjében még izgatóbbnak tűnt, mint amire emlékeztem. Már szinte láttam a kezeiben az újabb akcióra invitáló borospoharakat, ahogy követtem a szobájába, amikor majdnem földbe gyökerezett a lábam.
- Igértem neked egy meglepetést! - mondta, azzal kinyújtotta a karját a kanapén ülő srác felé. Bódultan néztem, ahogy az ott ülő fiú kíváncsian rámnéz, majd mosolyogva feláll és üdvözlésre nyújtja a karját...
...A következő találkozást egy héttel későbbre beszéltük meg. Kíváncsian vártam, vajon mit tud kitalálni, amivel felül tudja múlni az átélt élményeket.
Az eltelt napokban állandóan a buszon való megismerkedésünk járt az eszemben, középpontban a nadrágjában merevedő farkának képével. Sokszor lejátszottam magamban az egész estét és újabbnál újabb fantáziaképekkel egészítettem ki, miközben magammal játszottam.
Kicsit izgatottan léptem a házba, ahol lakik, és erőtlenül kopogtam az ajtaján. Bentről valamilyen hangfoszlányok szűrődtek ki, ezért kissé erősebben újra kopogtattam nála. Aztán meghallottam a kulcs fordulását az ajtóban és a nyílásban megjelent a mosolygó feje. Minden bátortalanságom eltűnt, meglátva a fekete szemeit. Belépve az ajtón, a halvány sárga falak már ismerős terepet jelentettek, de ennél fontosabb és érdekesebb dolgot próbáltak gyorsan feltérképezni a szemeim. A magát csak Tomnak hívó félindiai srác a rövidnadrágjában és kigombolt halványkék ingjében még izgatóbbnak tűnt, mint amire emlékeztem. Már szinte láttam a kezeiben az újabb akcióra invitáló borospoharakat, ahogy követtem a szobájába, amikor majdnem földbe gyökerezett a lábam.
- Igértem neked egy meglepetést! - mondta, azzal kinyújtotta a karját a kanapén ülő srác felé. Bódultan néztem, ahogy az ott ülő fiú kíváncsian rámnéz, majd mosolyogva feláll és üdvözlésre nyújtja a karját.
- Szia! Zoli vagyok. Örülök a találkozásnak.
- Én pedig Attila. Én is örülök. - mondtam udvariasan, miközben hirtelen azt sem tudtam, hogy mit gondoljak erről az egész helyzetről. Azzal, hogy Tom meglepetésként mutatta be a srácot, szinte biztosra vettem, hogy mesélt neki a múltkori kalandunkról, de valahogy váratlanul ért az új jövevény és nem tudtam először mit kezdeni magammal. Amíg előkészítettek nekem is egy poharat és halványabbra állították a világítást, volt időm alaposabban megnézni őket. Szinte egymás ellentétei voltak külsőre. Tom a maga sötét bőrével és fekete hajával az a fajta srác volt, akinek még a rövid borosta is kifejezetten az előnyére vált. Ezzel szemben a most bemutatott Zoli legmarkánsabb jele a kopasz feje volt. Teljesen fesztelenül mozgott a lakásban, így egyértelművé vált, hogy már jó ideje elég mély kapcsolatban lehetnek egymással. A ruhája arányos testet takart, de ami a legjobban megragadta a tekintetem, az a combjára feszülő farmerja volt. Csak óvatosan néztem rá, ahogy félig felém fordulva nyújtotta a kitöltött italt. Izgalmas volt látni a nadrágja elején csak enyhén látszódó dudort, ami sejtette, hogy merre is kell keresni a legérzékenyebb pontját.
Jobbos - állapítottam meg magamban.
Meg sem kérdezték, hogy mit innék, nekem pedig eszembe sem jutott rákérdezni, hogy mit kaptam. Valahogy olyan természetes volt, hogy most együtt iszunk. Felálltam és mindhárman koccintottunk. Tom szemeiben kaján mosolyt láttam, ugyanakkor a másik srác olyan megigézve nézett a szemembe, hogy rögtön meztelennek éreztem magam. Zavaromban elmosolyogtam magam, ami sikeresen feloldotta a kezdeti feszültségemet.
- Jack Daniel's. Az egyik kedvenc whiskym.
- Igen. Nem mertem újra megkockáztatni a vörösbort, hisz a múltkor pincér létedre sikerült kissé kilöttyenteni - hallottam Tomtól. - Még meg sem büntettelek miatta, pedig megígértem - mondta mosolyogva. Rájuk nézve láttam, hogy ugyanazon jár az eszük.
- Ööö, ha lehetne, most inkább meginnám. Na, nem mintha ellenemre lenne, hogy egyszerre két pohár legyen a kezemben, de...hogy is mondjam...
- Persze, hogy megisszuk. Zoli barátomnak ma van a születésnapja, és azt terveztük, hogy csapunk egy jó kis bulit. Nem akartalak zavarba hozni azzal, hogy nem szóltam előre, de attól tartottam, hogy ha tudod, hogy nem egyedül leszek, akkor nem jössz esetleg el. Na, igyunk még egy pohárral. - Kitöltötte, koccintottunk és leültünk a kanapéra. Valahogy középre keveredtem és csak sejtettem, hogy ez nem a véletlen műve volt. Éppen kérdezni akartam valami hülyeséget a jóképű kopasz sráctól, amikor megéreztem a tarkómon Tom ujjait. Olyan váratlanul, ugyanakkor óvatosan érintette meg a hajam tövénél a bőröm, hogy a meglepetéstől és az érzéstől meg sem tudtam szólalni. Csak néztem lelassulva a másik srácra és láttam, ahogy a barna szemeiben halvány mosoly bújkál a jelenetet látva. Éreztem, ahogy a nyakamról az ujjak egyre lejjebb csúszva térképezik fel ruhán keresztül a hátamat, miközben a gazdája egészen közel ül hozzám és a nyakam felé hajolva teszi a másik kezét a combomra.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.03 pont (30 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 papi 2015. 10. 15. csütörtök 07:16
Nem rossz
#4 AlexHun 2014. 07. 2. szerda 11:34
Felvillanyozott.
#3 ttL10LsG7YA1 2011. 11. 13. vasárnap 23:41
Az elso resz talan jobb volt, mert tobb volt benne a parbeszedes ill. a belso hangos resz mint ebben . De mindent osszevetve nekem bejon nyes - grat es folytatast kivan meg a dolog.
#2 bistván 2010. 08. 22. vasárnap 15:18
Fantasztikus élmény lehetett. Én is szeretném.
#1 Törté-Net 2006. 07. 8. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?