András 1. rész

Esős borongós napra ébredtem. Kialvatlanul, álmos szemekkel néztem ki az ablakon. Viszont nem igen láttam semmit, mert az esővíz bő patakokban ömlött lefelé az üvegen. Már napok óta ilyen rettenetesen pocsék idő volt. A nap csak pillanatokra sütött ki, aztán újra elkezdett zuhogni az eső. Micsoda egy nyár ez – morogtam mérgesen.
Mögöttem az ágyban békésen szuszogva pihent az én drágaságom, Klárika. Az órámra néztem és meglepődve állapítottam meg, hogy már elmúlt nyolc óra! Ideje lenne elindulni dolgozni. De semmi kedvem nem volt ilyen időben kimozdulni itthonról. Ekkor meghallottam, hogy Klári is ébredezni kezd. Álmos hangon hívott:
– Hol vagy drágám? Miért keltél már fel? Gyere vissza hozzám!
Nem lehet édesem. Muszáj elindulni dolgozni. Csak megint pocsék az idő. Szakad az eső.
– Akkor ne menj sehova! Gyere ide hozzám! Én tudok a munkánál sokkal jobbat mutatni neked.
– Azt nem lehet. Tudod, a mostani állapotod ezt nem engedi!
Tudtam jól, hogy a mai napot telefonon pillanatok alatt el tudom rendezni.
Semmi fontos tárgyalásom nem volt, vendéget sem vártam mára. El is indultam a telefonomért és hívtam a titkárnőmet.
– Évikém drága. Ma nem megyek be. Tartsd a frontot. Puszi!
Persze főnök! Most puszi így, puszi úgy. De csak a telefonon. A puncim mikor fogja megkapni a beígért puszikat?
– Annak is el jön az ideje aranyoskám! Köszi. Szia.
Le is raktam. Klári már ott állt mögöttem és hátamhoz simulva előre nyúlt és a farkam máris a markában volt. Ahátamat csókolgatta majd megkérdezte:
– Mi a gondja a drága Évikédnek? Megint viszket a puncija? Drágám, ez ellen csak egyet tudsz tenni. Meghívod ide hozzánk, alaposan megkeféled, aztán majd nyugtod lesz tőle.
– Nem rossz ötlet drágám. Már én is gondoltam rá, de nem hiszem azt, hogy utána már nyugtom lesz tőle. Nem fogja magát olyan rosszul érezni, hogy ne akarjon megint baszni velem. Úgy gondolod, hogy olyan pocsék vagyok az ágyban, hogy azzal elriasztom?
– Jaj, szívem! Ne butáskodj. Nagyon is jó vagy az ágyban. Inkább úgy gondoltam, hogy miután alaposan megkeféled, nem fog állandóan azért sírni. Ha ismét baszni akar eljön hozzánk, de nem az irodában és főleg nem a telefonon keresztül kér valamit tőled. Bárki meghallhatja és abból csak balhé lesz.
Ami itt történik arról csak mi tudunk! Világos?
– Megint igazad van drágám. Ezért az Évike rövidesen meg lesz kefélve!