Doktornénik bűvöletében 2. rész

Melinda és a közösülések hiánya mély nyomot hagytak a napjaimon. A régi magány, a csendes, egyedüli farokverés újra lehúzott a mélybe. Ismét csak magamnak diktáltam az ütemet maszturbálás közben, de már nem volt ugyanaz. Nem volt ott senki, aki biztatott, javított volna, vagy csak rám nézne, mikor kicsit megingott a lelkem.
A suli végeztével felvettek a szomszéd város gimnáziumába, így szerencsére nem kellett kollégium, be tudok majd járni minden nap. Mégis, a délutánjaim üresek voltak. Egyik nap is csak henyéltem a szobában, trikóban és tornanadrágban, valahol félúton a nosztalgia és a búvalbaszott állapot között. Csengettek.
Kimentem ajtót nyitni, és egy nő állt előttem. Talán a felnőtt körzeti orvosnő, gondoltam, de nem voltam biztos benne.
– Kezét csókolom – szólaltam meg automatikusan.
– Szia, Peti! Ugye te vagy Horváth Péter? – kérdezte kedvesen. Csak bólintottam. – Gergely Veronika vagyok. Anyukád orvosa... és most már a tiéd is. – Mosolyodott el, és látta rajtam, hogy kicsit értetlenül nézek. – Melinda átadta a kartonod és elmondta, amit tudnom kell rólad. Úgyhogy most, mondjuk úgy... pofa vizitre jöttem.
Kerek szemekkel néztem rá, zavartan. Egy pillanatig haboztam, aztán félreálltam, hogy beengedjem.
– Tessék, fáradjon be – mondtam halkan.
Ahogy elment mellettem, akaratlanul is megfigyeltem. Talán anyától tudtam, hogy negyvenes lehet, hozzá hasonló korú. Festett szőke haja már kissé lenőtt, a töve barna volt, ami furcsamód még természetesebbé tette. Vékony alkat csinos mozdulatokkal és valami nyugalmat árasztott, amitől a levegő is lassabban mozdult a szobában.
Szerencsére rend volt a lakásban, így a nappaliba ült le.
– Anyukád? – kérdezte, miközben körbenézett.
– Most nyárra folyamatos délutánt vállalt a gyárban – válaszoltam. – Így reggelente tud házakhoz járni takarítani.
– Értem. – bólintott. Látszott rajta, hogy csak udvariasságból kérdezte, majd hirtelen váltott. – Melinda említette, hogy sokat szeretkeztetek. Nem bánnád, ha megnézném, miről áradozott a kollegina... akár meg is mutathatod mit tanultál tőle? Akár rendszeresen mi is dughatnánk, ha neked is belefér. Fiatalabb vagyok, talán jól is nézek ki...
– Semmi gond, természetes. – mondtam, és automatikusan vettem le a trikómat, torna nadrágom fecském, ahogy dugásaink előtt szoktam. Melinda már régen kiölte belőlem a szégyenlősséget.