Baráti társaság 5. rész

János története

Bevezetőnek néhány adat magamról. Nemrég múltam 40 éves. Üzletkötőként dolgozom egy nagy nyugati multi cég, hazai képviselőjeként. Nagyon jó állás és élvezhetem az ezzel járó előnyöket. Jó fizetés, jó autó és mindig a legjobb szállodákban lévő kényelmes szobák. Így kerültem most is ebbe az új wellness szállodába. Igaz még nem volt annyi időm, hogy ki is próbáljam a hotel nyújtotta lehetőségeket. Éppen egy sikeres, nagy üzlet megkötésén voltam túl. A szerződés aláírását a szálloda bárjában meg is ünnepeltük. Üzletfeleim elmentek én pedig elindultam a szobám felé. Azon törtem a fejem, hogy ennek örömére be kellene újítani egy jó nőt. Ilyet sokat láttam is a szállodában, de általában mindegyik egy férfi kíséretében volt. Azt akartam, hogy átöltözés után körül nézek a bárban. A hangszórókból áradó dallamokat dúdolgatva szálltam ki a liftből. Amint a sarkon befordultam a szoba felé vezető folyosóra, neki ütköztem valakinek, mégpedig egy nagyon szép nőnek. A kezében lévő holmik a földre estek. Sűrű bocsánatkéré-sek közepette leguggoltam, hogy összeszedjem azokat. Ekkor a világ egyik csodája került a szemeim elé! Olyan tökéletes lábakat ritkán lát az ember, mint amik most fél méterre az orrom előtt voltak. A magas sarkú cipő és az alig combközépig érő szoknya még inkább kihangsú-lyozták a lábak tökéletességét. Remegő térdekkel álltam fel és nyúj-tottam át a hölgynek a cuccait. Láttam, hogy az arcáról eltűnt a haragos kifejezés és azt is megláttam, hogy nincs egyedül. Egy magas, jóképű férfi állt mögötte. Mégegyszer bocsánatot kértem mind a kettőjüktől és a szobám felé akartam indulni. Ekkor megszólalt a hölgy:
– Elnézést uram! Azt hiszem én is hibás vagyok az előbbiekért! Ha már így összetalálkoztunk, meghívhatjuk a bárba, egy italra? Ugye drágám?
– Persze szívem. Kérem uram tartson velünk!
– Rendben! Kösz a meghívást! Mehetünk!
Az átöltözést feledve, visszatértünk a lifthez és lementünk az első emeletre. A bárban sikerült egy eldugott sarkot találni, jó távol a zongorától. Megegyeztünk abban, hogy fogunk inni. Jött is a pincérnő és gyorsan hozta is az italokat. Közben bemu tatkoztunk. A nőt Gizinek, a férfit pedig Gézának hívták, aki a férje volt.