JAN
04
2016

A hipnózis 3. rész

családi, leskelődés, játék, anya-fia

Vágytam rá! Igen ez a megfelelő szó, vágytam rá, hogy érezzem anyámat. Érezzem az illatát, a teste melegét, érezzem a mellbimbóját a számban megduzzadni, érezzem a bőre tapintását, a farpofáinak a kemény markolását, érezze a farkam a puncijának a forróságát. Most már, hogy a magamévá tettem, most már, folyamatosan vágytam rá! Alig bírtam magammal. Legszívesebben, folyamatosan dugtam volna, de volt egy kis bibi. Beállítottak az unokatesók. Szerettem Őket, de most anyámra vágytam, az első percekben nagyon nehezen fogadtam őket. Szerencsére csak egy napra jöttek. Andi és Klári, volt, hogy csak úgy megjelentek, telefonáltak és 10 perc múlva már itt is voltak, mint most is. Vidéken laktak, és ha bejöttek a városba, akkor nálunk szoktak aludni. Szerettem velük hülyülni, de most nehezen oldódtam. Anya rám szólt, hogy ne duzzogjak, majd holnap kárpótol, mégis nehezen telt a nap többi része.

*  *  *

Napozás

hetero

Egy nagyobbacska társasházban laktam a szüleimmel a Hegyvidéken. Az itteniek szerették így hívni a 12. kerületet, mintha csak a londoni Notting Hillen laknának. Sznobságban nehéz utolérni őket. A mi családunk is ilyen volt, mármint tipikus budai sznob. Apu ingatlanfejlesztéssel foglalkozott, Anyu pedig nem létező üzleti érzékét kamatoztatta különböző hamvába holt vállalkozásokban. Apu boldogan finanszírozta, ez amolyan megvásárolt nyugalom volt a részéről.
Nyár eleje volt, sulinak már vége, bár ez engem nem érintett már. Tavaly végeztem a főiskolán és pár hónapja kaptam munkát egy nagy multi kontrolling osztályán. Lakás üres, élveztem a magányt. Szülök a balatoni nyaralóban töltötték az időt valami baráti társasággal, hugi istentudja hol csavargott. Tökéletes alkalom volt, hogy egy kis alapszint szerezzek az erkélyen.

*  *  *
DEC
31
2015

Boldog Új Évet Kívánunk minden kedves Írónknak, Fordítónknak és Olvasónknak!


És hagyj kedveskedjünk pár statisztikával nektek: Ez évben 493 új történet (8,5 millió karakter, azaz több, mint 2100 A4-es oldalnyi) és 112 új képregény (több, mint 3200 oldalnyi) került fel a Törté-Net-re.
Köszönjük az Íróinknak, Fordítóinknak, reméljük, hogy az elkövetkező évben is sok-sok remek művet olvashatunk a tolliatokból!
És köszönjük az Olvasóinknak is, igyekszünk továbbra is méltóak maradni a figyelmetekre! :)

Köszönettel: Törté-Net Szerkesztőség
*  *  *

Vágyak a bűn mocskában 3. rész - Amikor már nincs visszaút

családi, anya-fia

- Mi jár a fejedben? - törtem meg a csendet.
- Nem kapcsolunk villanyt? - kérdezett vissza, de válaszomat meg sem várta máris kattant a kis lámpa kapcsolója - ... látni akarlak - párnákat stócolt össze a háta mögött és feljebb csúszott.
- Láthattál már eleget... - kacagtam fel kedélyesen.
- De ez most nagyon más... - nyúlt a hónaljaimba, hogy én is feljebb kígyózzak a testén - ...megváltozott... - mintha elbizonytalanodott volna - ...nem is, azt hiszem inkább kiteljesedett... - érezhetően kereste a szavakat a kialakult helyzetünkre. Időről időre jól észrevehetően elmerengett.
- Tudod ugye, hogy bűn az anya és fia között ilyesmi? - zavarodottan bukott ki belőlem.
- Persze, tudom hát... - kezdte elbicsakló hangon - ..., de nem is értem miért... - folyamatosan simogatott a derekam és a fenekem környékén - ..., mert én szeretlek... - folytatta - ...és most már... - kereste a tekintetem - ..., nemcsak anyámként...

*  *  *

Nelli 23. rész

hetero

1989 tavaszán megjött az 1500-ös Lada, Robi büszkén vitte haza a MERKUR telepről.
Ezentúl már kocsival jártak telket nézni Pest szélére és a környékére hétvégenként. Hamarosan találtak is egy ideálisnak látszó kis területet. Eddig vagy egyiküknek tetszett és a másiknak nem, vagy egyiküknek sem. De ez mindkettőjünek nagyon bejött.
Az utcán túl már csak erdő volt.
Már benne voltunk a júniusban, szép zöldek voltak a fák, a bokrok.
- Gyere, sétáljunk egyett - javasolta Nelli.
Egy ösvényen bementek az erdőbe, ahol kellemesen hűs volt. Nelli lépkedett elöl, Robi amikor beérte, megcsókolta a nyakát, vagy a seggére csapott finoman. Nelli ilyenkor kicsit szaporábban lépkedett, hogy elhagyja Robit pár lépésnyire, aki ilyenkor szintén gyorsított, beérte a párját, és megfogdosta. Így ingerelték egymást, és amikor egy tisztáshoz értek, csókolózni kezdtek. Nyelvüket egmás szájába dugták, és játszottak egymás nyelvével.

DEC
30
2015

A nővérem hálójában

családi, testvérek

Megosztok veletek egy történetet az örömökben gazdag gyerekkoromból.
Idilli, boldog családi környezetben nevelkedtem, amilyenre minden gyermek vágyhatott. A családunk négy főt számlált, ami rajtam kívül a kedves, gondoskodó szüleimből és az én odaadó nővérkémből állt. Gondtalan, boldog életem volt, és bár a szüleim a munkájuk miatt gyakran távol voltak, azonban az én pótolhatatlan drága nővéremmel rengeteg időt töltöttük együtt.
Azonban egy dolog mégiscsak nyomta a lelkemet, olyasmi ami a külsőmmel kapcsolatos. Nem arról van szó, hogy csúnya vagyok, pontosan inkább az ellenkezőjéről. Igaz, hogy csak egy ifjú 13 éves lurkó voltam, de még ehhez a szinthez mérten is rendkívül gyerekes, lányos vagy pontosabban fogalmazva inkább "aranyos" külsővel áldott meg a sors.

*  *  *

Cathy kalandjai 2. rész

hetero, leskelődés

A kiadós és kellemes zuhanyozás után Cathy megéhezett. Éppen csak pár falatra támadt kedve. A korábbi rövid kalandtól Stannel szintén kapott egy kis étvágyat. Hogyan fogja a srác ma este jóllakatni?
Cathy nem vesződött az alsóneműjével, felrántott egy farmersortot és egy topot, ami szabadon hagyta hasát. Egy ellenőrző pillantást vetett a tükörre, elégedett volt a látvánnyal. Aztán elindult a konyha felé.
Amint a folyosón haladt, zajt hallott a szülői hálószoba irányából. Egy pillanatig tétovázott, aztán győzött a kíváncsisága. Cathy csendben követte a hangokat.
Ahogy kinyitotta a hálószoba ajtaját, erősebben hallotta a zajokat. Vízcsobogásnak tűnt, meg még valami másnak. Valami nagyon egyértelműnek. Cathy óvatosan nyitotta ki a fürdőszoba ajtaját, mert onnan érkeztek a hangok. Lenyűgöző látvány fogadta.

*  *  *
DEC
29
2015

Záróra

gruppen, anál, közlekedés

Riasztó beélesítve. Fordul a kulcs. Hideg van. A tél szorosan kényszeríti rád a kabátot. Fáradt vagy. Csak pontosan érkező buszokra és az otthoni első korty teára gondolsz. És rájuk. Mindkettőjükre. Egyszerre és külön-külön. Dühös biliárdgolyókként lökdösik egymást a fejedben. Megnyugtató meghittségre vágysz. És egy felkavaró szempárra is. Egy rutinszerű: „Szia kedves! Milyen napod volt?”-ra és egy telefonhívásra ismeretlen számról, ami fél percig csak hallgat, majd csak annyit mond: „Hol vagy? Odamegyek!” Összebújós ölelésre vágysz, melegségre, mely átjár. Kellemes bizsergésre mely, lassan de biztosan sodródik a puszik, simogatások felől a vetkőzés felé. És arra, hogy egy idegent láss, akiről csak sejted, hogy ismered. Aki elindul feléd. Csak egy pillanatra torpan meg, hogy aztán falhoz lökjön és vadul harapjon ajkadba.