A+ A-

Irodai pillangók 3. rész - Elemcsere

Amikor beléptem a céghez, nem gondoltam volna, hogy hetekre el fogok majd veszni az iktatások, jegyzések és ellenjegyzések, széljegyzékek és láttamoztatások világában. A hosszú, unalmas kulimunkát csak néha dobta fel egy - egy pajzán kacsintás Bonnie - tól, még csak beszélgetni sem nagyon volt időnk. Pedig szívesen utánajártam volna, hogy mégis mióta tudott arról a párocskáról, akiket pár hete kettesben kifigyeltünk túlóra közben. Arra is kíváncsi lettem volna, mi izgatja őt ebben ennyire, meg arra is, hogy vajon mivel tudnám én felizgatni.
De hát nem nagyon haladtak a dolgok, legalábbis nem úgy, ahogy én szerettem volna. Volt vagy két vállalati buli, amin a nagyfőnökök elmondták, milyen nagyszerűen alakul minden, és mennyire szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy egy ilyen rátermett és és elhivatott teamben dolgozhatunk. És ilyenkor a nagy beszédek után mindig volt egy kis eszem - iszom - szórakozás az épületben, pár percre össze tudtam simulni Bonnie - val, de ettől eltekintve nem kerültem közelebb hozzá.
A túlórák egyszer tönkretesznek. Nem is igazán az esti munkavégzés a gond, hanem inkább a tétlen ücsörgés, amíg várni kell, hogy a japánok a világ túlsó felén felébredjenek, és válaszoljanak az e - mail - ekre.
Így telt az az este is, amikor már az egész irodaház kihalt, csak én húztam benn az igát. Vagy legalábbis azt hittem. Beállítottam valami Internetes rádiót, fülembe dugtam a fülhallgatót, és kényelmesen hátradőltem az ergonómiailag kialakított székemben. Végiggondoltam, mi vár rám otthon, mit kéne venni egy jóféle vacsorához, hogy aztán reggelre is maradjon belőle, és többé - kevésbé éber állapotba hozzon a másnapi munkakezdéshez. A rádióban éppen egy réges - régi Beatles - sláger ment, amikor zajt hallottam.
Bonnie lépett az irodámba, kis fekete miniszoknyájában és térdig érő csizmájában. Kissé piros volt az arca, és a háta mögött tartott valamit. Letéptem fejemről a fülhallgatót.
- Sejtettem, hogy benn vagy ma éjjel - mondta mosolyogva. - Az ingatlanszerződés - tervezetre várod a választ?
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.45 pont (67 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 Sierra 2014. 03. 25. kedd 16:28
Alakul, alakul smile
#6 Pavlov 2013. 10. 11. péntek 07:45
Köszi!
#5 A57L 2013. 10. 9. szerda 04:32
Nem rossz.
#4 Pavlov 2013. 02. 18. hétfő 06:56
Örülök, hogy tetszett az olvasóknak!
#3 Kaszkadör 2012. 02. 22. szerda 16:03
nyes
#2 pisti47 2009. 02. 26. csütörtök 04:18
Ügyes vagy, jól fogalmazol, érdemes lenne kipróbálnod magad a többi műfajban is (mondjuk a homót kivéve)10-es.
#1 Törté-Net 2009. 02. 26. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?