Hírek

MÁJ.
23.
2017

Csak te ismersz

A nap átsütött a hatalmas ablakon reflektorfénybe helyezve engem, mintha azt várná, hogy szóljak valamit, döntsek is akár.
Az ágyamban fekszem, a tegnap este miatt őrlődök. Vajon helyesen cselekedtem? Mindig is határozott jellem voltam, de most valami megváltozott az életembe.
A felkelő nap aranyazott sugara átsuhan a testén előtérbe helyezve vonásait, arcán lévő nyugodtságát, gyenge mosolyát. Ő álmában is boldog, határozott, nincs tele kételyekkel, mint én most. Ezt szeretem benne, mindig a dolgok pozitív oldalát mutatja meg nekem, de vigyázva, hogy a végső döntés az enyém legyen. Gyönyörű teste az ágyamon terül el, amikor alszik még szebb. Vigyázva nehogy felkeltsem megsimogatom arcát, olyan sima, olyan védtelen most a világgal szemben. Megrezzen kicsit, pillantásomat elkapom tőle és az ablak felé nézek, azon mosolygok, hogy talán még álmában is hatással vagyok rá.


MÁJ.
22.
2017

Bátyám és én

Mindig is jó kapcsolat volt közöttünk. A bátyám, Robi, ugyan 2 évvel idősebb nálam, mégis mindig megértettük egymást. Miután betöltötte a 18-at már nem beszélgettünk annyit, de a jó kapcsolat megmaradt.
A tavaszi szünetben a szüleink úgy döntöttek, hogy elmennek kettesben egy pár napot kirándulni, így ketten maradtunk.
Eleinte nem igazán tudtuk, hogy mit is kezdjünk a másikkal, de egy pár órán belül feloldódtunk, és sikerült úgy beszélgetnünk, mint régen.
- Hogy lehet valaki ennyire béna? - nevettem éppen az egyik viccén.
- De Hanna, most őszintén. Te mit tennél, ha a haverod a megbeszélt hely helyett, elmenne teljesen máshova, és ott keresne téged?
- Jó igaz. De azért az már gáz, hogy ha valaki ilyen szinten nem tud tájékozódni a szülővárosában.


Lehet élmény a fűnyírás

Iskolás koromban anyám mindig azzal nyaggatott, hogy: „Tanulj, fiam, mert nem lesz belőled semmi!” Mit mondjak, igaza lett. Szépen fogalmazva kertész lettem, vagyis füvet nyírok ott, ahová hívnak. Nem akarok panaszkodni, de nagyon unalmas meló! Csak tologatom a gépet, még beszélgetni vagy zenét hallgatni sem lehet közben a nagy zaj miatt. A megrendelők pedig mindig nagyon macerásak, semmi sem jó nekik. Az egyikhez csak akkor mehetek, ha otthon van, hogy ellenőrizni tudjon. Ők általában végig az ablakból néznek, és egy percet sem pihenhetek. A másikhoz csak akkor menjek, ha senki sincs otthon, nehogy zavarjam őket a zúgással. Ők viszont utána kötekednek, mert szerintük nem jól csináltam.
Egyik nap új helyre hívtak, ezt még inkább rühellem, mert még nem tudom, milyen elvárásaik lesznek. Ráadásul messzire is kellett mennem, a város végére egy új kertvárosi részbe, ahol még alig vannak házak, sok az üres telek.


MÁJ.
19.
2017

Jéghercegnő

Szikrázó napsütés ragyogta be a kastélyt aznap. A fákon táncot jártak a levelek a könnyed szélben. A kastély udvarára érkező lovasok és lovaskocsit hajtók titkon hálaimát rebegtek érte, mert így csak egy kicsit izzadtak meg a melegben. Nem úgy a kocsikban ülő nemes urak és hölgyek. Ők nagyon is kellemesen utaztak a kocsikban. Élvezve a menetszélt és hűs könnyed bort iszogatva, hogy hangulatba hozzák magukat a mai mulatságra. Bár egyes urak és úrhölgyek inkább a falatozást részesítették előnyben, mint egyfajta bemelegítést az estére, a kocsi elé fogott lovak nagy bánatára, hisz ezen nemeseknek nem csak az étvágy volt nagy, hanem a súlya is.
Az érkező urakat királyi díszőrség és szolgálók egész hada fogadta, akik azonnal odaszaladtak a kocsikhoz, hogy lesegítsék az érkezőket és elhordják a kisebb - nagyobb csomagjaikat.


Karácsonyi történet 1. rész

Idény karácsonyra lementünk a barátom szüleihez Siófokra. 23-án este érkeztünk, a szülei nagyon aranyosak voltak, bemutatkozás és rövid beszélgetés után felmentünk a vendégszobába, lefeküdtünk és rövidesen el is aludtunk. Késő volt és nagyon fáradtak voltunk. Valamikor éjfél után éreztem, hogy pisilnem kell és lementem az emeletről. Nem akartam zavarni senkit, ezért nem kapcsoltam villanyt, de nem is volt szükség rá, mert az egyik szoba ajtaja résnyire nyitva volt és valamennyi fény megvilágította a folyosót.
Visszafelé akaratlanul is benéztem a nyitott ajtón keresztül és majdnem elállt a lélegzetem. Az éjjeli lámpa fénye alatt Robi (barátom) szülei szeretkeztek. Pár centire volt nyitva az ajtó és sok mindent nem volt látható, de a helyzetük alapján egyértelműen az volt. Nem tudom miért, de közelebb mentem az ajtóhoz és belestem.


MÁJ.
18.
2017

Most vagy soha 2. rész - Avagy Máté és Réka története folytatódik

Máté és Réka titkos együtt léte óta eltelt pár hónap. Mindkettő igyekezett kerülni a másikat. Ez működött is egészen addig, amíg a sors másképp nem szőtte a szálakat...
Az ominózus éjszaka óta akaratlanul is próbáltam kerülni Rékát. Nem voltam biztos benne, hogy tudtam volna leplezni azokat az érzéseket, amiket az az éjszaka hagyott bennem. Megbeszéltük ugyan, hogy egyszeri eset és hogy elfelejtjük, de valljuk be őszintén, ami ennyire jó, azt nagyon nehéz elfelejteni. Ezért inkább kerültem. Bencének nem hiszem, hogy feltűnt ebből bármi is, mert előtte sem nagyon találkoztunk hármasban. Nem is lett volna ezzel semmi gond, ha nem állt volna elő Bence az ötletével...
- Figyu Máté, nincs kedved 10 napot eltölteni Görögországban? – dobta fel egyik nap a kérdést.


Egy bárban kezdődött

Ausztriában dolgozom, hétvégente járok haza. Minden pénteken meló után azonnal indulás, hét nyolc óra utazás, mikor haza érek gyors fürdés, vacsora.
Egyik ilyen alkalommal vacsora után megkívántam egy pohár bort. Le mentem a sarkon lévő bárba, huszonöt - harminc vendég élő zene, jó hangulat volt.
A pulthoz ültem kértem egy italt és néztem a táncolókat. Nem volt semmi tervem csak pihenni szerettem volna kicsit. Egyszer csak mellém ült egy negyvenes nő 160 - 165 magas, vállig érő sötétbarna haj, szolidan kifestve nagy mellek, vékony de asszonyos derék, formás fenék. Szóval jól nézett ki.
Szóba elegyedtünk a szokásos semmit mondó beszélgetés idegenek között, munka, család meg a többi.
Egyszer csak megkérdezte kérek e még egy bort, ez meglepett mert inkább én szoktam meghívni a nőket egy italra ha a pulthoz ülnek, de most fordítva történt.


MÁJ.
17.
2017

Barbi, a fogszabályzós tini

Barbi iskolásévei alatt végig tipikus jókislány volt, színötös tanuló, aki mindenben szót fogad a szüleinek, mindig kedves a tanárokkal és soha nem szeg meg semmilyen szabályt. Apjával alig-alig találkozott, mivel kamionos volt, anyja viszont nem dolgozott év közben, csak nyáron, amikoris a Balcsin üzemeltetett egy kisebb vendéglőt. Amíg kisebb volt, Barbira mindig a szomszéd, Tamás bá vigyázott, akinek volt egy fia, aki Barbinál ugyan két évvel idősebb volt, de jól kijöttek egymással.
Amikor Barbi 14 éves lett, már készült a szokásos nyári programra, amikor értesült róla, hogy a szomszéd srác, Peti valami sportösztöndíj révén két hónapra Amerikába utazik. Ez azt jelentette, hogy az egész nyarat kettesben kell töltenie az 53 éves Tamással, azzal az emberrel, akitől mindig úgy tartott...