MÁJ.
8.
2017
Az pont olyan, mint az a hajó... Az a... na, hogy is hívják?
Danny sosem sziporkázott az általános műveltség terén, ezért nem került be soha a helyi kocsma kvíz csapatába... maradt negyedik tartaléknak.
- Az a Marie Celeste - bökte ki Claire. Egyébként igaza van, gondolta magában Claire.
A hátsó ajtó tárva-nyitva volt, mikor a helyszínre értek. A konyhaasztalon két kávéscsésze és egy szétterített újság volt, ezen kívül egy doboz keksz és fél liter tej. Clairé észrevette, hogy a tej már megromlott, érződött a szagán.
- Ezek vagy nagyon bíznak az emberekben, vagy sietve kellett távozniuk - mondja Danny és meglazítja nyakkendőjét.
Danny láthatólag kényelmetlenül érzi magát olcsó, műszálas öltönyében. Talán azért is, mert a nyaka túl kövér az ing gallérjához és a pocakja is túl nagy a nadrágszíjhoz. Bárcsak fogyna egy kicsit és művelné magát, gondolta Claire.
Kénytelen voltam a nadrágom zsebébe nyúlva megigazítani ágaskodó férfiasságomat. A két csaj velem szemben az asztal másik oldalán nagyon dögös volt. Még itt a Duna parton is nagyon meleg volt, bár árnyas helyen ültünk, az étterem asztalánál. Valóban nagyon jó volt az étterem, jó kiszolgálás, finom ételek. Fizettem, és távoztunk.
Természetesen előreengedtem a két csodálatos vendégemet. A kisebbik lehetett vagy 160 cm. magas, nagyon formás fenékkel, karcsú derékkal, isteni mellekkel, melyeket alig takart a pólója. Barna haja szabadon lengedezett a szélben. Én mindig vidámnak láttam. Éva, mert így hívták, rendszeres látogatóm volt a masszázsszalonomban. Mint kiderült Mónival nagy barátnők, aki nála jóval magasabb, kb. 176 cm, mivel nálam is magasabb, aki csak 174 cm magas vagyok. Haja szőke, rövidre nyírt, de nagyon nőies.
Történetem úgy kezdődött, hogy új munkahelyemen még nagyon kezdő voltam. Persze itt is a legfiatalabb az irodában, mint általában (24 éves). Elég sok fiatal helyes koleganő vesz körül, persze azt az elvet követem, hogy amelyik kutya ugat az nem harap. Így mindig csak annak a hölgynek a bókolok, akivel biztos nem szeretnék semmit. Most is így tettem, mert a pletykák azok mindenhol vannak.
Andrea úgy 30 éves körül lehet. Mindig be szólogattam neki és kétértelműen beszélt Ő is. Egyszer úgy adódott, hogy az a fránya irattárba csak bedobálták a papírt és a dobozok össze-vissza voltak. Elkezdtem rendet rakni, mire Andi felajánlotta a segítségét. Hát a érdekesen segített. A két sor polc között nem volt annyi hely, hogy elférjen az ember az egy doboz papírral, így kitalálta, hogy nekem háttal áll terpesz állásba és a lába között adogassam a dobozokat.
Tényleg hihetetlen, hogy ilyesmi megtörténik, bár a matematikai esélye mindig megvan, szóval gondolj csak bele, ha egy helyes csaj a haveri társaságból egy buli utáni éjszakai buszmegállós beszélgetés alkalmával megosztja, hogy a következő kapcsolatában szeretne mindent megadni a partnerének és ebben kéri a segítséged ugyanis még nem volt alkalma egy hús vér férfit lecumizni és szeretné rajtad kipróbálni. Nos mit tennél?
Igen, nyilván valóan türelemre intenéd, adnál pár jó tanácsot arra az esetre, ha meglesz az arra érdemes és várva várt illető, biztosítanád a támogatásodról. Ez teljesen normális. A legtöbben így tennének.
Akármilyen csinos volt Timi, egyenes barna hajjal, bájos mosolyával, kerek melleivel és azzal a formás kis popsijával, amibe annyiszor lett volna kedvem belemarkolni ahányszor csak elment mellettem nem vitt rá a lélek, hogy csak új leszopassam éjjel egy buszmegállóban.
Vingában van valami, ami magára vonzza a férfiak tekintetét, de nem okvetlenül ébreszt vágyakat. Ebben, csak ebben hasonlít a damiro nei nőkhöz. No és ő is szereti a fekete színt, de nem viszi túlzásba.
Az arca kicsit durva, de Vinga nem rosszindulatú nő. Szereti az életet, illetve jobb, ha úgy mondom: szeretné. De eddig nem sok lehetősége nyílott, hogy úgy igazán megismerjen belőle bármit is.
Férje, Foix, vele egykorú, sovány pasas, szoktam néha látni messziről, amikor reggel vagy délután a főtéren várja azt a kisbuszt, amely aztán kiviszi őt a fennsíkra. Afféle mérnök külseje van, nem tudom hová tenni a pasast. Nagyon közelről még nem néztem meg soha, ettől óvakodtam. Valami ősi kényszer dolgozik bennem ilyenkor, nem jó az, ha a férj találkozik velem.
A barátnőm vidékre ment egy volt osztálytársnőjének az eljegyzésére. Tengtem lengtem a városban. Nem igazán tudtam mit kezdjek magammal.
Ahogy ballagok szinte belebotlottam egy gőzfürdő cégtáblájába. Gondoltam lazulok egyet. Nem jegyet kellett váltani, hanem adtak egy törülközőt kulcsot és legnagyobb meglepetésemre egy óvszert is. Azért nem kérdeztem meg minek ez nekem, hogy ne nézzenek hülyének. A szekrényesben levetkőztem. Mivel kötényt nem adtak a törülközőt csavartam magamra és így indultam el a gőz felé. Először a szaunában kezdtem, majd zuhany és újra szauna.
Később elindultam a nedves gőz felé. Észrevettem, hogy aki bemegy a törülközőjét kint hagyja a fogason. Én is így tettem. Bent csak a gomolygó gőzt láttam, vagy is semmit. Óvatosan araszoltam befelé aprókat lépve. Persze így is sikerült valakinek aki nem látszott a gőzben a lábára lépni. Persze én is elvesztettem az egyensúlyom.
Az ágyamon tértem magamhoz. A fürdőruha a földön hevert, csak egy bugyi volt rajtam. Megujjazott a saját nagyapám. Jó persze mostoha, de akkor is. Szégyellnem kellene magam. Nem csak Ákost árultam el, hanem a feministák évtizedes küzdelmeit. Mert ebben a pillanatban, egy jó kefélésre vágytam. Francot sem érdekelte az egyenlőség, azt akartam, hogy ez a vén paraszt ragadjon meg az erős kezeivel, és dugjon meg. Újra és újra. Ekkor lépett be az ajtón.
- Melegítettem vizet, ha le akarsz mosdani.
- Téged akarlak – ültem fel az ágyon
- Biztos vagy benne? - kérdezte mosolyogva. Gatyája a lábaihoz hullott. – Nem túl nagy neked?
Fölém tornyosult. Egyenletesen szőrös, izmos lábai kis terpeszben, öléből pedig hosszú, húsosan vastag, felfelé hajló dákó meredt felém, alatta, barna bőrrel fedett kerek zacskóban a legnagyobb tojások, amit valaha láttam.
1.
- Hajlandó vagyok elmenni a helyszínre, de úgy ülj le, hogy kintről is láthassalak. Odamegyek, megnézlek az ablakon keresztül, ha nem tetszel, már ott se vagyok, minek raboljuk egymás drága idejét - közölte a feltételeit a telefonba. Azt már nem tette hozzá, hogy ez esetben nyilván azzal sem fog fáradni, hogy a döntéséről értesítsen, erre nekem kell majd rájönnöm. Magam sem értem miért, de képtelen voltam nemet mondani egy ennyire méltányos, mindkét fél érdekeit a végsőkig szem előtt tartó randi ajánlatra.
Mi ketten túl voltunk már a képküldési szakaszon, összevetettük a diplomákat, bankszámlákat, családi hátteret. Bár még sohasem találkoztunk, azt már mindketten tudtuk mit szeret és mit nem a másik az ágyban, elvégre manapság a légyott előtt a kedvencek közül nem az írókat vagy a zeneszerzőket, hanem a pozitúrákat kell tisztázni.
