A+ A-

Születésnap 1. rész

Álltam az ajtaja előtt kezemben egy csokor virággal, valamint egy üveg vörösbor, és egy doboz desszerttel, valamint egy csomag, amiben egy különleges ajándék van. Mielőtt becsengettem végiggondoltam lehetőségeimet.
Kinyitja az ajtót, megkérdi mit akarok és elküld a fenébe.
Kinyitja az ajtót, meghallgatja miért jöttem, nem fogadja el az ajándékot, és elküld.
Beinvitál a lakásába, megköszöni az ajándékot, megkínál valamivel és beszélgetni kezdünk.

Tulajdonképen már rég óta ismertem, leveleztünk néha egy telefon vagy sms, illetve a Skype-on irogattam neki, de személyes találkozóra még nem került sor Ettől valahogy huzakodott, gondolom a köztünk lévő nagy – 38 év - korkülönbség miatt.
Nos megnyomtam a csengő gombját. Kellemes dallamot hallottam, kis idő múlva lépések, résnyire nyílik az ajtó, kitekint, majd leveszi a biztonsági láncot és beenged az előszobába.
Torkomba dobog a szívem, még agyamban is lüktet az adrenalin. Kicsit izgatottan belekezdek mondókámba.
„Tudom, hogy holnap lesz a születésnapod, a harmincadik, gondoltam megköszöntelek ennek alkalmából. Kérlek fogadd el ezt a kis figyelmességet.”
Kicsit elpirul, de megköszöni az ajándékokat. A virágot vízbe teszi és nekilát a csomag kibontásához. Abban egy fekete alj, és egy lila, fekete mintás blúz van. Ezt az összeállítást a Avantgarde kirakatában láttam és úgy gondoltam jól állna neki.
Mikor meglátja mit tartalmaz, szabadkozni kezd: „Nem, köszönöm, ezt nem fogadhatom el!”
Csak arra kértem próbálja fel, hogy hogyan áll rajta. Erre hajlandó volt, bement a szobába és kis idő múlva újra megjelent. Mintha ráöntötték volna, pont az ő mérete volt és fantasztikus csinos volt a ruhában. Mondtam is neki „megnézted magad a tükörben is?” Kicsit elpirult és csak annyit mondott valóban jól áll.
A ruhában maradva itallal és valami ropogtatni valóval kínált. Ahogy előrehajolt, hogy töltsön a ruha dekoltázsán át beláttam és örömmel konstatáltam, hogy így még jobban tetszik a blúz. Ugyanis melltartó nem volt rajta és kivillantak gömbölyded mellei, amelyek talán az átlagosnál kisebbek voltak, de akkor is izgatóak.
Meg egyszer megköszöntöttem, elnézést kértem a tolakodásért és távozni készültem. Ekkor vetődött fel újra a ruha probléma. Azt mondta, hogy tényleg jól áll, tetszik is neki, de így ingyen nem akarja elfogadni! Jelenleg nincs nála annyi pénz, amibe ez kerülhetett, kér egy kis türelmet a kifizetésre. Hiába mondtam neki, csak fogadja el nyugodtan, de ragaszkodott ahhoz, hogy kifizeti.
Megegyeztünk abban, hogy majd részletekben fizet. Nos én nem anyagi fizetségre gondoltam, de ezt nem árultam el. Hogy menni készültem, meg ez a ruha dolog is, arra késztette, hogy még marasztaljon. Bementünk a szobába és belé kóstolva az általam vitt borba beszélgetni kezdtünk.
Sok minden szóba került, a munkája, a férfiak, az, hogy milyen jól bánik az autóval … Lassan azért kezdtünk kifogyni a témából és a bor is éreztette hatását!
Ekkor vetkőzni kezdett, a blúzt gombolgatta. Meglepődve pillantottam rá, mert először azt gondoltam, hogy melege van (az volt a lakásban), de mikor látta elképedt arcomat, ram kérdezett:
„Miért nem ezt akartad? A férfiak egy nőnek általában azért vesznek ruhát, hogy aztán vetkőztethessék!”.
Hebegtem valamit, mert tulajdonképen és is erre gondoltam, na de így hirtelen direktbe azért meglepő volt.
„Úgyis az adósod vagyok, így mindjárt le is törleszthetem” mondta és tovább gombolkozott. Megfogtam a kezét, leállítottam!
„Képes lennél erre?” kérdeztem.
„Nem tagadom, nagyon kívánatos vagy, és valahol ez járt az én fejemben is, de nem szeretném, ha valami olyat tennél, ami igazán nincs a kedvedre”
Megállta vetőzésben, visszagombolt két gombot, így egészen konform lett. Megfogtam a kezét és magamhoz húztam. A szemébe nézve mondtam neki:
”Nagyon kedves vagy, és örülnék is neki, ha levetkőznél, de ezt nem fizetségből kérném, hanem magadtól őszinte érzésből” Ha úgy gondolod, akkor ne tegyél olyat, ami ellenedre van! Én nem akarlak még arra sem kényszeríteni, hogy elfogadd tőlem ezt az ajándékot! Én örömet akartam neked, és magamnak szerezni, azzal, hogy megajándékozlak!”
Ezzel elindultam az ajtó felé! Már majdnem ott voltam, amikor utánam kapott és megállított! „Na ne hülyéskedj, ne menj még, tényleg durva volt tőlem, hogy így reagáltam, de nem tudom hogyan kezeljem ezt a szituációt. Alig ismerjük egymást, és akkor fogadjak el egy ilyen drága ajándékot?”
„Így nem tudom elfogadni, inkább visszaadom”
S ezzel visszaindult a szobába. Mentem utána, kíváncsi voltam mi következik. Elővette a dobozt, amiben a ruhát hoztam, az asztalra tette és gombolni kezdte a blúzt. Egyszer csak meggondolta magát, és a szoknya cipzárját lehúzta és letolta a szoknyát. Csak egy halvány mályvaszín bugyi volt rajta, aminek vékony anyagán áttetszett szeméremszőrzete. Aztán ismét a blúz következett, pillanatokon belül lekerült róla.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.88 pont (42 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 joe013 2019. 03. 4. hétfő 22:06
tetszik...
#9 zsuzsika 2019. 03. 2. szombat 15:56
Kellemes
#8 sunyilo 2019. 01. 29. kedd 21:52
Jó. Megérdemli a folytatást.
#7 feherfabia 2019. 01. 29. kedd 18:56
Tetszett!Szeretném olvasni a folytatást! 7P
#6 cscsu50 2019. 01. 29. kedd 16:58
folytatást kíván
#5 listike 2019. 01. 29. kedd 07:49
Nagyon jó, szerintem befejezetlen.
#4 veteran 2019. 01. 29. kedd 04:53
Remek írás.
#3 A57L 2019. 01. 29. kedd 04:07
Szerintem is kellemes írás.
#2 Bizse42 2019. 01. 29. kedd 02:16
Nagyon kellemes írás! Érdekes a szeretkezés elkezdése és a szép befejezése. Én egy kissé rövidnek éreztem. Gratulálok.
#1 Törté-Net 2019. 01. 29. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?