A+ A-

A megváltozott életem 3. rész - Nyári sporttáborban: A fordulatokban gazdag ráadás

Tollaslabdatáborban
Alig néhány órával az előző rész végén említett aktust követően harmadmagammal, de sajnos Zsolti nélkül elhagytam a focitábort, és útba vettem a 2 hetes tollaslabda tábort, amelyet egy 1 hetes versennyel zártunk mindig le. Míg a focitáborban edzők nélkül nagyjából 200-210 fő fiú volt, addig itt edzőkkel és a ”csapatorvossal” valamint a lányokkal együtt 240-260 fő. Majdnem ugyanannyi emberre kétharmada volt a faházak száma, így általában 4, elvétve 6 személyes ’szállásokat’ kaptunk.
Nekem a faházon Krisztiánnal (Krisz) és Mikivel, a két legjobb haverommal, valamint az utóbbinak a két öccsével, vagyis Ricsikével és Janikával (akik egyébként kétpetéjű ikrek voltak) továbbá egy leendő másodévessel (Isti) kellett osztoznom. Egyébként Krisz az osztály-, míg Miki az évfolyamtársam volt, vagyis akkor nyár elején fejezték ők is be a másodévet. Az ikrek pedig a nyár végén kezdték az első évüket. Az ikrek a fiatalkoruk ellenére igencsak magasak voltak. 14 évesen 170-180 cm-re nőttek és 80-85 kg volt a testsúlyuk. A bátyjuk ezzel szemben, 16 évesen, 186 cm és 89 kg volt (nem sokkal az előző tanév vége előtt méretkeztünk a suliba). Krisz 180/80, míg én 169/73 volt(unk), mindketten 16 évesek voltunk. Az egyik negyedéves srácot (Gergő) is majdnem beosztották a mi szobánkba, csak az utolsó pillanatban észbe kaptak, hogy így a 6 személyes szobába 7-en lennénk. Végül a tábor egyik legidősebb diákjaként a majdnem 21 éves (év vesztes és /családi okok miatt/ többszörös évismétlő) Gergőt rakták át másik faházba. Annyit még itt az elején érdemes tudni, hogy Isti a tábor előtt közel 1 hónapot hagyott ki részleges bokaszalag-szakadás miatt. A táborba is csak azért engedték el a szülei, hogy ne tiltsák ki még ideiglenesen sem a tollas csapatból, pedig a tábor 3. hete egyben két helyi iskolával történő megállapodás szerint verseny volt. Ráadásul iskolai szinten az U18-as (főleg harmad-, negyedévesek) korcsoportjában ő volt a címvédő, miután az előzőtanévben megrendezett három egyéni versenyből kettőt megnyert. Emellett a sajátjai (U15/első- másodévesek) között pedig 3 aranyérmet szerzett szintén egyéniben. Sőt a sajátjai között Robival párban 1-1 arany-, ezüst- és bronzérmet is begyűjtött fiú párosban. Beával párosban pedig 1-1 ezüst- és bronzérmet vegyes párosban. U18-ban is Robival fiúpárosban, míg Beával vegyes párosban 1-1 bronzérmet szerzett. Szóval magason ő volt a legjobbunk. Sérülése miatt a versenyen való részvétele a tábor időszakának végig kérdéses volt. (Erre majd a végén visszatérek) Egyébként Istivel is jó viszonyt ápoltam. De messze nem olyan jót, mint Krisszel és Mikivel.
Az első hét még az ismerkedés volt, de innentől fordult a kocka. Egyre inkább felfigyeltem arra, hogy az ikrek és Krisz túl sokszor keresik úgy egymás társaságát, hogy lehetőleg ne legyen a közelükben senki. Eközben furcsa érzéseim voltak Istivel kapcsolatban, hisz ő pedig a korábban tapasztaltnál sokkal provokatívabban viseltetett irányomban, ami figyelembe véve a focitáboros eseményeket, még inkább zavart a dolog, de másfelől viszont valamennyire jól is esett, hisz ez mégis azt mutatta, hogy nem lehetek olyan rossz pasi. A tábor utolsó 3 napjában történtek események.
Péntek:
A társiskola (általános iskola) két korosztályának (U11/U13) délelőtti edzései elmaradtak, a délutánit pedig összevonták. A gimnázium két rendes korosztályának (U15/U18) reggeli és délutáni edzéseket is egybe vonták. Az évismétlők miatt egy rendkívüli korosztály (U21) is volt, amelynek edzéseit is összevonták.
Szóval 19:00 órakor kezdődött az általános iskolásoké, 16:45 órakor a miénk (U18) és az egyel kisebbeké (U15), a legnagyobbaké úgyszintén 19:00 órakor volt. Az volt a legjobb, hogy mire mi visszaértünk az edzésről, addigra a többiek már elmentek az edzésre, így lényegében négyesbe voltunk, vagyis Isti, Karesz, Miki és én. Miki a barátnőjével volt, míg Karesz pedig kiment (persze engedéllyel) a boltba. Isti leült mellém, először csak kérdezgetett, hogy mi a véleményem az elmúlt 2 hétről. Én persze válaszoltam. A beszélgetés kellős közepén elkezdte a combomat simogatni. Amikor leakartam venni a kezét a combomról, akkor megfogta a kezemet. Aztán már a harmadik vagy negyedik próbálkozásánál szúrós szemmel néztem rá, de ez sem úgy hatott a fiúra, ahogy számítottam. Sőt! Éppen ellenkezőleg. A fiú megpróbált megcsókolni. Az első, a második, a harmadik és még a negyedik próbálkozását is elutasítottam, de az ötödiknél már hatott rám is a kitartása, így ajkaink csókban egyesültek. Nagyon fura érzés volt ez számomra. Nem is véletlenül, mert egyre többször jutott eszembe Zsolti és az ő csókjai. Hiába szokták mondani, hogy nem szabad csókot csókkal összehasonlítani, de agyban mégis megtettem ezt. Bevallhatom őszintén Isti csókja sokkal finomabb volt. A csók közben elkezdtük egymást vetkőztetni. Nem tudom, de érzésem szerint legalább 2 óra telhetett már el a visszaérkezésünk óta, de a többiek még mindig sehol sem voltak.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.55 pont (33 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#8 Aki1973 2018. 04. 7. szombat 11:37
Nagyon szépen köszönöm kommenteket!


Válaszok:

#7 ethylen
"Hát ha lehetne inkább ne folytasd. Csatlakozom a korábbi kommentelőhöz. Túl sok az u meg többi fölösleges maszlag. A történet a tartalmától és a stílustól jó. Nem pedig a hosszától."

#2 Hahaha
"Hát igen gyengusz. Homo történetnek írod, de az aktusról kevés szó esik. Annál több az U akárhányasokról meg az összevont edzésekről. Az előző kettő sokkal jobb volt. Ezt most kicsit összecsaptad."

A kritikátokat örömmel vettem és figyelemmel leszek rá!

#6 veteran
"Ne fáradj a folytatással. 0pont"

#5 sunyiko
"Ez egy nagy nulla..."

#4 csucs50
"nagyon gyenge"

Köszönöm az osztályzásotokat.

#3 A57L
"Nem vennék részt ilyesmiben."

Más kamaszként és nagyon más érett férfiként a dolog. Mai fejemmel legnagyobb eséllyel én sem mennék bele ilyenbe.


Összegzés:

Egy kamasz fiú, aki éppen felfedezi, hogy milyen érzések kavarognak benne egy (esetleg több) másik fiúval kapcsolatban, az nehezen, vagy szinte sehogy nem tud ellenállni, hogyha az érintettek valamilyen formába kezdeményezést mutatnak feléje. Ezt az a meleg fiú-férfi, aki volt kamaszkorában szerelmes, az jól tudja.


Tájékoztatás:

Az a helyzet, hogy mire a 3. rész megjelent volna, addigra már a 4. valamint az 5. rész is beküldésre került. Ezek a későbbiekben vélhetően meg is fognak jelenni. A történetet pedig folytatni fogom, hisz pont az lenne az érdekem, hogy megismerjék a történeteimet. Természetesen a kritikákat szem előtt tartva fogalmazom meg azokat.
#7 ethylen 2018. 04. 6. péntek 16:04
Hát ha lehetne inkább ne folytasd. Csatlakozom a korábbi kommentelőhöz. Túl sok az u meg többi fölösleges maszlag. A történet a tartalmától és a stílustól jó. Nem pedig a hosszától.
#6 veteran 2018. 04. 5. csütörtök 08:24
Ne fáradj a folytatással. 0pont
#5 sunyilo 2018. 04. 4. szerda 21:47
Ez egy nagy nulla...
#4 cscsu50 2018. 04. 4. szerda 06:32
nagyon gyenge
#3 A57L 2018. 04. 4. szerda 04:13
Nem vennék részt ilyesmiben.
#2 Hahaha 2018. 04. 4. szerda 04:04
Hát igen gyengusz. Homo történetnek írod, de az aktusról kevés szó esik. Annál több az U akárhányasokról meg az összevont edzésekről. Az előző kettő sokkal jobb volt. Ezt most kicsit összecsaptad.
#1 Törté-Net 2018. 04. 4. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?