A+ A-

Meztelen kórterem

Az előző rész szellemében folytattam, remélhetőleg megállja a helyét ez is.
Art, a kedves és huncut Art bajba került. A kulcscsontja, meg két bordája törött el, mert gyakorlatilag rázuhantam. Igaz, akkor észre sem vettem, hogy valami nincs rendjén.
A fiúk hívtak mentőt és persze elintézték az ügyet.
Estére, hálából felhívtam magamhoz Micket, hogy megköszönjem a segítséget és megtudjam, hogy mi van Arttal.
Ezt végül is csak reggel mondta el, mert eszméletlenül kifárasztott. Tényleg bármeddig bírta.
Másnap úgy döntöttem, hogy bemegyek a kórházba – még kocsonyás lábakkal – tisztázni, hogy sajnálom, és hogy kész vagyok vállalni a felelősséget is.
Már rögtön az ajtóban Andival futottam össze, aki karikás szemmel viharzott el mellettem. Észre sem vett, de ugyanoda tartottunk, így lélekben felkészültem rá, hogy kitépi a hajam majd.
Art egy magánszobában feküdt és Andi éppen a kezeit fogta. Valamit suttogott neki, mikor kopogtam a nyitott ajtóban. Mindkettő egyszerre nézett rám és legszívesebben elszaladtam volna. Aztán Andi, aki izmos volt, mint egy párduc, felpattant és elém állt.
– Te voltál?! – lökte be az ajtót közben, elzárva a könnyű menekülés útját.
– Hagyd életem, nem szándékos volt és én szúrtam el – mondta Art az ágyról, de kevés sikerrel, mert a barátnője belémkapaszkodott és a falnak vágott. Hagytam, mert gondoltam így könnyebben megúszom. Nem mintha szerettem volna összecseszni a hajamat, vagy beszerezni pár foltot, de valahogy ilyesmire számítottam. Nem is védekeztem, csak magamhoz szorítottam a dühös és ijedt lányt, hogy talán így hamarabb lenyugszik. Erősebb voltam, ezt éreztem, Andi meg megpróbált megtépni. Ott viaskodtunk a falnál, míg végül ellépett és letépte a könnyű kis ingemet, amit a langyos napra kerestem. Alatta sportmelltartó és a bőröm. Kicsit mérges lettem, mert így tuti, hogy nem húzom fel újra, de ha ennyivel megúsztam, akkor oké. Ám nem hagyta abba, a szoknya után kapott és itt már tényleg nem tudtam, hogy mit csináljak, így lekevertem egy pofont neki és rákiáltottam, hogy álljon le.
– Te szemét kis kurva! – kiáltotta és újra odakapott, ezúttal sikerrel. A szoros és combközépig takaró anyag engedett, hangos reccsenéssel maradt a kezében és ott álltam előttük egy szál melltartóban, meg a könnyű kis szandiban.
– Hol a bugyid? – kiáltott rám, míg Art csatlakozott:
– Uhh, ez a vagány csaj!
Andi kapcsolt, megperdült és ránézett.
– Ez bejön neked? – mutatott rám, kezében szépreményű ruhám maradékával. Én meg takarni próbáltam magam, de nem tettem mást. Reméltem, hogy ezzel megúszom – és, hát bugyit tényleg nem vettem. Nem számítottam rá, hogy teljesen levetkőztet, és nyár lévén igyekeztem szellősen öltözni.
– Be hát – felelt Art, két kezével könyékből integetve, mert valószínűleg fájt is neki a nagyobb mozgás. A bordák miatt nem volt gipszben, azt nem lehet gipszelni, így egészen úgy nézett ki, mintha csak egy sima fekvőbeteg lenne. A rajta átdobott lepedő pedig úgy tűnt, hogy púposodik középtájon.
Kihasználtam az alkalmat és magyarázkodni kezdtem.
– Andi, Art, bocsássatok meg, nem volt szándékos a baleset, csak elvesztettem a kontrollom és elestem. Volt egy kis kihagyásom, nagyon sajnálom – mondtam már könnyes szemekkel. Andi egy fél percig csak bámult, még mindig a szoknyámat szorítva, aztán újra elém lépett. Magam elé kaptam a kezeimet, hogy védjem magam, de nem bántott, csak váratlanul megölelt.
– Jólvan, kis butus, Art elmondta, hogy mit csinált. Én meg ilyennek szeretem, ilyen kis játékosnak, meg kíváncsinak. Meg eszetlennek – tette még hozzá némi tűnődés után.
Megsimogatta a hátam és őszinte meglepetésemre a fenekem is.
– Akkor – hüppögtem hirtelen felindultságomból – most rendicsek? Nem bántasz tovább?
– Nem hát – mondta a fülem mellett. – Csak elkapott az indulat, mikor elém kerültél. Nagyon megijedtem, de látod, csak feküdnie kell, majd helyrejön. Igaz kell neki két hónap is, meg utána még valamennyi, míg edzeni tud újra. De mással nem lesz baj, ahogy láttam…
– Mire gondolsz? – kérdeztem még a karjaiban, mert a megkönnyebbüléstől zárlatos lett az agyam. Amúgy is kicsit szőke vagyok.
Andi tovább cirógatta a fenekem, meg a fülem lehelte, amitől borzongani kezdtem, pedig nem volt hideg.
– Tényleg kilőtted a punciddal a vibrimet?
– Igen – doromboltam a fülébe én is.
– Ezt majd mutasd meg nekem is, lécci. Néha berakom edzés közben, hogy jobban érezzem az izmaimat odabent, meg kell egy kis extra élvezet is. De ilyent még nem is hallottam eddig.
– Oké, megmutatom – egyeztem bele, mert váratlanul megéreztem az ujjait a puncimon. Mi a fenét akar itt, gondoltam. Aztán a válla felett Artra néztem és láttam, hogy egyre jobban dudorodik a lepedő alatt a farka. És akkor leesett. Andi a feszültséget szexszel akarja kioldani.
Engedelmesen széjjebb nyitottam a combjaim és hagytam, hogy azok az erős, de karcsú ujjak megtalálják, amit keresnek.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8 pont (42 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#16 Ulysses 2017. 03. 20. hétfő 17:47
Az előzményt és a folytatást még nem olvastam. Majd megkeresem azokat is.
Hm, akkor egyébként ráhibáztam a képregényes hasonlattal, mert nem tudtam az alapötletről. Szerintem szinte képtelenség olyant írni, ami mindenkinek bejön.
#15 cvirag 2017. 03. 20. hétfő 00:52
Igazából igen. Az elsőt azért írtam, mert tetszett a forrás képregény, érdekelt, hogy életre tudom-e kelteni a szereplőket. Ez itt adta magát, hogy a baleset miatt legyen tovább, valami extrémebb szituációval, a harmadik meg kifejezetten egyéb kommentekben látott felvetésekre épült.
Nem is jött be nyes
#14 Ulysses 2017. 03. 19. vasárnap 18:36
Szóval a közönség, a kommentelők kedvében akartál járni ezzel a sztorival, azaz stílussal? Értem.
#13 cvirag 2017. 03. 19. vasárnap 12:28
Azt hiszem, hogy ott csúszott el kicsit, és a következő meg nagyon, hogy elment a megfelelés irányába.
#12 Ulysses 2017. 03. 18. szombat 18:38
Nem tudom, Zsuzsika mire gondolt, mikor csak fantáziának nevezte ezt a sztorit, de van rá egy tippem. Igen, ez az írás olyan képregényszerű. Az életben ez így sohasem történik meg, legfeljebb pornófilmekben. Azt hiszem, ezzel a szerző is tisztában van. Én a Bud Spencer filmekhez hasonlítanám. A való életben a rossz fiú nem kel fel egy olyan hatalmas pofon után, legfeljebb a kórházi zárójelentés kézhez vételekor. Mégis jól szórakozunk rajta. Talán Kovi fogalmazta meg a pornó lényegét, ami nem más, mint eltúlzott szexuális aktus. Fogadjuk el ezt a sztorit is egy ilyen "túlzásnak"! Én értékelem benne a humort.
#11 sipospista 2016. 11. 25. péntek 20:26
Nagyon joo sztori
#10 A57L 2016. 11. 17. csütörtök 06:31
Jól megírt írás.
#9 cscsu50 2016. 11. 15. kedd 09:14
jó írás
#8 Pavlov 2016. 11. 14. hétfő 21:06
Érdekes fétiseket hoztál össze, egyéni hangulatú lett. 10p.
#7 sunyilo 2016. 11. 14. hétfő 20:11
Ez jóóó...
#6 cvirag 2016. 11. 14. hétfő 17:10
Zsuzsika, ezt a fantázia dolgot nem értem. Inkább úgy mondd lécci, hogy melyik része az számodra. Vagy hogy miért. Segítenél.
Kíváncsi vagyok. smile
#5 zsuzsika 2016. 11. 14. hétfő 14:28
Nem rossz,de csak fantázia.
#4 vakon54 2016. 11. 14. hétfő 12:16
Feleségemnek és nekem tetszik. Folytazsd. 10 Pont.
#3 veteran 2016. 11. 14. hétfő 11:21
Elég hihetetten.
#2 deajk2008 2016. 11. 14. hétfő 10:15
nekem tetszett... folytasd
#1 Törté-Net 2016. 11. 14. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?