A+ A-

Első nap a paradicsomban, vaksötétben

- Szerintem írásaink sikere a Te különlegességeden múlt. És itt most nem egyedül a vakságodon érzem a fő hangsúlyt. Hanem a vakságod, az ártatlanságod, a vele ellentétes szexuális nyitottságod és a szerelmünk kölcsönös beteljesülésének, együttesén.
- Lehet, hogy igazad van. Én tudom, hogy ez egy érdekes téma lehet egy látónak. Itt van egy fiatal lány, aki annyira más helyzetben van a kortársaihoz képest, hogy az már felkelti az érdeklődést.
- Ez ennél még több is! Biztos vagyok benne, hogy a történeteink olvasói azonosulni próbálnak velünk... Főleg veled. Egy látó embernek nagyon nehéz elképzelni, hogy Te úgy nőttél fel, hogy nem érzékelted a nők és férfiak közötti látható nemi különbségeket.
- Amikor 3 évesen Peti (a kisfiunk) rákérdezett, hogy hol van a kishúga fütyije, én nem tudtam hirtelen mit mondjak neki... Nem voltam rá felkészülve lelkileg... Nekem az volt a hihetetlenül furcsa és váratlan, hogy 3 évesen már ilyen kérdés felmerülhet egy látó kisgyerekben. Nekem még 12 évesen se juthatott a tudomásomra, hogy nektek, fiúknak milyen más dolog van a lábatok között. Hallottam, hogy a látó gyerekek már egészen kicsiként elkezdenek érdeklődni a másik nem... hm... „eltérései” iránt. Sokatoknak van emléke „doktoros”, vagy „papás-mamás” játékokról, amikor megmutattátok egymásnak, kinek mije van...
- Sokunknak, de azért messze nem mindenkinek. Nekem se volt ilyen emlékem. De igazad van. Az itt-ott kinnfelejtett felnőtt újságokon, a „rosszul” felülmásolt videokazettán (volt ilyenünk), vagy az országban akkoriban elterjedő nyugati műholdcsatornákon, én is sokkal korábban találkozhattam az erotikával, mint Te, vagy a látássérült társaid. De manapság, az internet és túl szabad TV műsorok ezen is túltesznek, jócskán. Nagyon nehéz a gyerekeket egészséges távolságban tartani az ilyen korai észlelésektől.
...
- Tetszik, ahogy a történetünk általam végrehajtott apró változtatásait adaptáltad a sajátodba. Szerintem ez így, nagyon ügyes volt.
- Gondolom, ezzel arra is utalsz, hogy például alaposan lerövidítettük az eseményeket, és egy napba sűrítettük a videós összetűzésünk, és a szerelmünk beteljesülése közötti kb. 4 nap kőkemény gyötrődését!? Szerintem jól tettük. Ez így sokkal pörgősebb lett... sokkal jobban élveztem leírni... és főleg jobban élveztem volna, ha akkor is így történik. De remélem azért elég hitelesek maradtunk!
- Hogy érzed, folytassuk az írásainkat?
- Én élvezném, ha nem hagynánk abba. A közös emlékeink most előtörtek belőlem, és ez nagyon jó érzés. Ráadásul egy csomó új dolgot tudtunk meg egymásról... amiket már rég megbeszélhettünk volna. De nem leszünk unalmasak? Ne legyen nagyon lerágva a csont!
- Igaz, a történetünk meglepetésszerű ereje már elveszett, azonban szerintem tudunk még érdekes dolgokat mesélni az olvasóinknak. Szerintem még (talán) utoljára, vágjunk bele, de most együtt, közösen!
Mivel ezt a történetet, most ketten írjuk egyes szám első személyben, ezért meg kell különböztetnünk gondolatainkat és emlékeinket. Aki nem jött volna rá, én Anna vagyok, és (párom szerkesztésének hála) dőlten fogok írni.
Én pedig Ádám vagyok, és egyenesek a betűim. És én kezdem a történetet. Jó szórakozást!
Eddigi életünk legszebb napjai egy késő júniusi reggelen kezdődtek, a ’90-es évek közepén, Budapest egyik budai villanegyedében. Nem volt tikkasztó a meleg, a nap ereje a legkedvesebb, legkellemesebb és langyosabban simogató formáját hozta aznap. Ilyen időre vágyik mindenki, akár a szabadban, akár fedél alatt múlatja az idejét. De mi ennek nem voltunk tudatában. Nem foglalkoztunk aznap semmivel és senkivel, csak egymással. Csak Ő létezett nekem, és csak én voltam neki. Felhő nem volt látható a kék égen, és az ablakon betűző fénysugár szabadon csillanhatott meg kedvesem világos, selymesen puha bőrén.
- Fáj még? - kérdeztem, és kezemmel végigsimítottam a még olyan kislányosan sima hasán.
„Összerándultam, annyira erotikus volt ez a kicsi érintés is Tőle”
- Egy kicsit még érzem... de fájni már nem fáj. - „Olyan kedves, hogy erre gondol. Bár ne sajogna belül annyira...”

- Gyere, zuhanyozzunk le! Kicsit összevéreztük magunkat. - megfogtam a kezét és felsegítettem a nem is olyan „kicsit” véres ágyáról.
„Atya ég! Úgy érti, hogy együtt zuhanyozzunk?” - gondoltam. - „Ez nem lehet a valóság!” - féltem, hogy nemsokára fel kell ébrednem és már most éreztem a csalódottságot, ami hamarosan érni fog.
Csak én vehettem észre, hogy szerelmem vékony combján egy halványrózsaszín csík kezdte meg határozott útját a térde felé. Tudtam, hogy ez „én vagyok” és Ő... azaz, ami kijött belőle, az részben belőlem származik. Elvettem egy zsebkendőt az éjjeliszekrényéről és leguggoltam elé. Éreztem, hogy elbizonytalanodik, hogy mégis mit csinálhatok a lábai előtt. De nem mozdult és nem tiltakozott, amikor óvatosan a térdétől indulva, elkezdtem felitatni szeretkezésünk nyomait.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.46 pont (74 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#13 papi 2015. 03. 28. szombat 20:28
Nagyon jó
#12 Shavo 2014. 05. 10. szombat 11:50
Sziasztok! Vak vagyok én is. Jók az írások! Az biztos, hogy, azért, mert valaki nem lát lehet jó a lyukérzéke. nyes
#11 Rinaldo 2014. 05. 7. szerda 12:03
Szuper jó.
#10 77Kilroy 2014. 05. 6. kedd 21:21
Köszönjük Mindenkinek!
@listike: Te is látássérült vagy? Sajnos nagyon későn jöttek rá, hogy a vakok is ugyanolyan "érző" emberek, ugyanolyan vágyakkal és érzésekkel, mint a látók.
Már a '90-es évek óta is sok minden változott abban a suliban... Már túl sokat árulok el: de a feleségem is sokat tett az elmúlt években ennek érdekében! wink
Köszönjük a jókívánságokat, és kívánunk hasonlóan szép életet!
#9 listike 2014. 05. 6. kedd 14:21
77Kilroy: A történetetek egy csoda. Annának szerencs, hogyha alapfokon is, de tartottak felvilágosító órákat. Mikor Én jártam oda a 60-as 70-es
években, ilyesmiről még szó sem lehetett. Örülök Nektek és tövábbra is
éljetek negyon boldogan. Természetesen 10pont.
#8 feherfabia 2014. 05. 6. kedd 06:31
Szerintem nagyon jó!
#7 zsuzsika 2014. 05. 5. hétfő 16:35
77Kilroy. Dehogy volt rossz és én is láttam az 1 pontot.De az aki azt adta legalább meg indokolta volna.Én ezt jónak találtam.
#6 Sierra 2014. 05. 5. hétfő 13:12
Egyáltalán nem rossz, sőt smile Nagyon jó ez is.
#5 77Kilroy 2014. 05. 5. hétfő 10:00
@zsuzsika: Ezzel még én is egyetértek... wink De remélem azért nem olyan rossz!
Az első szavazat (1pont) egy kicsit ijesztő volt.
#4 77Kilroy 2014. 05. 5. hétfő 09:57
@zsuzsika: Ezzel még én is egyetértek... wink De remélem azért nem olyan rossz!
Az első szavazat (1pont) egy kicsit ijesztő volt.
#3 veteran 2014. 05. 5. hétfő 08:49
Ez a csúcs !!!
#2 zsuzsika 2014. 05. 5. hétfő 08:19
Az előző két történet jobban tetszett.
#1 Törté-Net 2014. 05. 5. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?