A+ A-

Erotikus szakmák 3. rész - Az ezermester

Számtalan történet kering különféle mesteremberek kalandjairól. Minden normális férfi irigyli is rendesen azokat a vízvezeték-szerelőket, akik kidugják a fejüket a csöpögő mosogató alól, és tekintetük a háziasszony rövid szoknyája alól kikandikáló, kíváncsi puncijára téved.
Különösen az irodában dolgozó hímnemű egyedek képzelik azt, hogy nem véletlenül szól minden második szexfilm a vízvezeték-szerelőkről. Miközben a mester úr, aki izzadtan kibukkan a mosogató alól, csak a sarokban ücsörgő nagymamát látja, és arra gondol, hogy a légkondis irodában dolgozó férfitársak éppen azt próbálják eldönteni, melyik íróasztalra döntsék a vöröshajú bögyöst.
Pityu bá' sokat tapasztalt életében, és bízik benne, hogy ennek sora még végeláthatatlanul folytatódik.
- Joggal reménykedek - szokta mondogatni. - Apám 84 éves, és még mindig hajkurássza a szomszédasszonyokat. Nekem is van még legalább 24 évem!
Azért teljesen nem bízza el magát, és mintha nem 24 évben reménykedne, csak mondjuk 24 perce maradt volna erre a célra, minden lehetőséget kihasznál. Ha pedig nem adódik magától az a kihasználnivaló, akkor addig koslat utána, amíg nem talál olyat.
Általában egy látra társaságában fordul elő - akár valamelyik Rejtő-regény hőse is lehetne -, mely létra még nála is alacsonyabb, ami azért jól illusztrálja a magasságokat. Kedvenc létrájával együtt, annak a legfelső fokára mászva már embernyi mérete lenne Pityu bá'-nak.
Minek a létra egy vízvezeték-szerelőnek? - kérdezhetjük, és azt hihetnénk, valami ócska vicc készül a magasan húzódó vízvezetékekről, ha nem tudnánk, hogy Pityu bá' univerzális. Mindenhez ért és semmihez. Így együtt! Akik ismerik, ölre mennének egy vitában, hogy a "minden" vagy a "semmi" a találóbb kifejezés, mindenesetre Pityu bá' igazi ezermester létrával is, anélkül is.
Egy kollégám nyaralónak kinevezett faházába ez az ezermester vezette be az áramot. És a vizet. Szerencsére mást nem. Ez még ugyan csak kettő az ezerféle mesterségből, de nem olyan egyszerű ám egyik "bevezetés" sem, ahogy első olvasatra tűnik. Különösen, ha...
Elmesélem úgy, ahogy a kollégámtól hallottam, aki még mindig megborzong, ha eszébe jutnak az események. Kollégámat - a történet mellékszereplőjét - nevezzük el Zolinak, annál az egyszerű oknál fogba, hogy így hívják.
Lehet, hogy az ezermesterség ezer kalandot jelent? Tehát sokkal jobb, mint a vízvezeték-szerelő szakma! Mindenesetre ha egy teljes nap általunk - hamarosan - megismert eseményeit felszorozzuk a a homállyal borított napok számával, az "ezer" végtelenül szerénynek tűnik...
Azon a reggelen Zoli kikészítette a munkaeszközt - a pálinkás butykost -, és türelmetlenül várta, mikor bukkan elő a mester, Pityu bá'. Alig másfélórás késéssel futott be, mint a nyíregyházi gyors hóakadályok kilátásba-helyezésekor. Tűzött a nap, és ezer sebből vérzett az ezermester sokat élt járgánya. Az utolsó métereket fuldokolva és fekete bűzt árasztva tette meg, a maradék centiket pedig, melyek még a drótkerítés mellé történő precíz parkoláshoz szükségeltettek, Pityu bá' segítette a batárnak leküzdeni: egy kopott szalmakalappal kinyúlt az ablakon, és erőteljes evezőmozdulatokkal terelte révbe az öreg járművet. Kiszálltak mindketten, Pityu bá' és a létra, majd felnyitotta a hátsóülések helyével egybenyitott csomagteret, mely meg volt pakolva mindenféle kellékkel, amire szükség lehet, sőt mindazt tartalmazta, amire évtizedek során bármikor is szükség lehetett.
Kapkodva fogott munkához, csak két felest gurított le előtte hirtelenjében.
- A másodikat csakis azért, hogy ne árválkodjon - mondta. - Én egyke vagyok, jól tudom az ilyet!
Zoli számára kijelölte, hol ásson, közben ő a csöveket nézegette tüzetesen - mert először a vízvezetéssel indult a projekt -, közben leküldött egy szokásos mennyiséget képviselő pálinka-adagot. Persze, párosával.
A kutat már korábban megfúrták az ilyen vízlelések szakértői, a szivattyú is rendelkezésre állt, Pityu bá' feladata csupán a kút működésének beindítása volt, és ehhez csövek szerelése és beüzemelése, valamint a telken lévő karótól a villanyáram bevezetése a faházba. Mire a csőnek szánt árok elkészült, a faház falán tekintélyes lyuk tátongott, és a házból e lyukon kukucskált ki a kerti kút.
- Minden flottul halad! - állapította meg fütyörészés közben, és szigorúan megitta mind a két stampedli pálinkát.
- Jöjjön ide bátran, néni! - kiáltott a sövénnyel határolt szomszéd telek felé.
Zoli most vette észre, hogy a szomszédos, 30. év körüli nő ott bámészkodik.
- Néni ám a...! - szólt vissza a címzett, keresve a megfelelő szót a tiltakozás teljessé tételéhez.
- Nem látom én, milyen korú, már elnézést kérek ezért, jöjjön ide, hadd vizsgálom meg! - felelt a hatvanéves, de hetvennek is alig kinéző Pityu bá'. - Úgyse látott még ilyen kutat!
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.24 pont (34 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 feherfabia 2015. 06. 6. szombat 06:26
nagy kuszaság!
#6 A57L 2014. 01. 16. csütörtök 05:10
Egész jó.
#5 listike 2013. 12. 1. vasárnap 07:51
Nem nagyon erősödik.
#4 genius33 2013. 03. 15. péntek 09:26
Nem is rossz smile határozottan nem az. nyes
#3 Rinaldo 2012. 06. 16. szombat 06:36
Nem semmi,ahogy Pityu bácsi mindkét szomszéd nőt megbaszta.
#2 tiborg 2012. 06. 16. szombat 01:55
Szellemes. Nekem tetszett. Hajra....
#1 Törté-Net 2012. 06. 14. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?