A+ A-

Kamasz tavasz 4-5. rész

4. rész
Felengedett a föld, és tűnyi vékonyságú zöld szálak könyököltek ki egyik napról a másikra. Gyerekkocsis anyukák lepték el a parkot. A padokat átfestették, foghíjaikat pótolták.
B tanár úrnak is vadonatúj bal 3-as csillant meg a szájában, miközben széles lendülettel magyarázta a fizika rejtelmeit. Sanyi szerint B tanár úr valami hajnövesztőt is használ, mert a fején tárolt készletéből az a néhány szál vészesen rákapcsolt.
Beindulni látszott az a néhány srác is az osztályból, akik eddig a szüzesség nyűgjét és kínját nyögték. Reggel kézen fogva láttam andalogni - mint két vaklégy - Lajost és egy ismeretlen, nem túl mutatós csajt, és látszott elvarázsolt arcukon, hogy vagy már átvezették egymást a tűzkeresztségen, vagy éppen oda tartanak, csak közben útba ejtik egy kicsit a sulit is.
- Nem kell válogatni, annak is van pinája! - nyugtatott lekezelően Tibi, amikor megjegyeztem, hogy Lajos csaja nem éppen svájci óra.
Sanyi majd' minden napra tartogatott számunkra valami sürgős mesélnivalót, amikor összegyűltünk a tornaterem előtti félhomályos folyosón. Már irigykedtem is, sokalltam is a hirtelen támadt élménydömpinget, amely megszállta az utóbbi időben.
B tanár úr hirtelen elhallgatott, és a körözésbe beleszédült vércse hirtelenségével összeszedett egynéhány kószáló levelet a padokról. Ezeket osztálytársnőink írták egymásnak, mert a lányoknak sosem elég a szünet hossza az élmények részletes előadására.
Mi, srácok, akik főleg és másodsorban is saját dolgainkkal foglalatoskodtunk, nem sok információt csíptünk fel a csajos dumából, de az köztudott volt, hogy közülük utolsóként Rita is megismerkedett végre a szex-szel.
Tibinek persze ehhez is akadt hozzáfűzni valója:
- Biztos leitatott valakit!
Ő persze könnyen beszél, két olyan szuper csajjal - nővéreivel - , és főleg mindkét csaj, ha lehetséges fokozni, még szuperebb barátnőivel a héttérben.
Fizika óra volt éppen.
Fizikailag régen találkoztam már Tibi nővéreivel, főleg Timi emlékei égtek élénken emlékezetemben. Biztos voltam benne, hogy előbb-utóbb megízlelhetem azokat a titkokat, amiket nem is annyira rejteget.
Indokoltnak tartottam magam előtt, hogy - bár még Anettal látszólag együtt járunk - gondoskodjak tartalék résről. Ugyanis Anett az alig 1 héttel korábbi, egész éjszakás, kollégiumi kalandunk óta egyre kevesebbet ér rá. Mintha kerülne! Nem úgy, hogy nem lehet vele beszélgetni, ami egyértelművé tenné a borús helyzetet, hanem nem segít alkalmat találni újabb együttléthez.
Egyszer a zsúfolt folyosón elszólta magát:
- Olyan nagyképű lettél...
Puff!
Zsigerből sértődés, de csupán egy percig... Valami igazsága lehet Anettnak!
Ő az oka! Az iskola szépével járni és vele együtt elveszíteni a szüzességet, ez - akárhogy is nézzük - büszkeségre ad okot. Csak természetes, hogy ha a topcsaj az enyém, gőgösen viselem az állapotot! Vagy mégsem? Az a baj, hogy éppen neki nem kellene észrevennie, vagy ha már feltűnt is, lehetne ő is büszke az én büszkeségemre...
Véget ért a fizika...
Elgondolkodva lépkedtem lefelé. Sanyinak kivételesen nincs megtervezett élménybeszámolója, ilyenkor vagy Anettal nézzük egymást egy sarokba húzódva, vagy Tibivel körözünk az udvaron. A tuják körüli beton "O" nemcsak számtalan és értelmetlen körbefutkosás színtere, hanem szünetekben ott lehet sütkérezni az ablakokból lefelé irányuló lányszemek sugaraiban.
- Egyedül? - vigyorgott a szemembe Zsolti.
Mit mondja erre?
- Szoktatok ablakot nyitni? - kérdezte, cseppet sem zavartatva magát. Ez megint egy nagyon fontos kérdés lehet az ő szemszögéből.
- Sanyi mesélte a bulit? - fuldoklott a röhögéstől, bár én még nem találtam benne egy morzsányi humort sem.
- Elmondta. Jó lehetett - válaszoltam tettetett közömbösséggel. Valójában a sötét folyosón elhangzott élmények óta többször is megfordult a fejemben az a bizonyos buli, s nem is a csajok vagy az események miatt, hanem élőben látni egy ilyet, az nem lehet semmi!
- Hazafelé a legelső megállóban leszállt mindenki, csak Sanyi maradt a buszon - hahotázott remegve.
A poént még mindig nem találtam meg, s ez látszott is rajtam.
- Áh, ezt nem mesélte?
Vállat vontam, jelezve, hogy nem is érdekel.
- Akkor várj! - Megállt a betonon, és szemeiből könnycseppek gurguláztak, végre valakinek elmesélheti... - Felszálltunk a buszra, és Sanyi kigombolta a bőrkabátját. A sok kómás utas, akik éjjeli járaton előfordulnak, mind szimatolni kezdtek, és kinyitották az ablakokat. Majdnem kivitt a huzat mindent, de a szag maradt.
- Mi volt az? - Mégis érdekes sztori.
- Sahanyihi pohólóhójaha! - Meg lehet halni röhögéstől? Zsoltit kerülgette a vég!
- Beleizzadt?
- Dehogy! A ...hihi... félrészeg csaj, akit mindenki... haha...(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.68 pont (38 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 A57L 2014. 08. 21. csütörtök 19:12
Én szerintem is gyengül.
#3 papi 2013. 07. 13. szombat 17:25
Kezdesz fáradni
#2 drinti 2011. 08. 23. kedd 19:24
Gyengécske sztorik.
#1 Törté-Net 2011. 06. 20. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?