Zsófi és nevelőapja 3. rész - Ákossal

Vasárnap délután három óra körül megszólalt a bejárati ajtó csengője. Zsófi szaladt ajtót nyitni és odasúgta Ákosnak:
– Apa beszélni akar veled.
– Miről? – kérdezte ijedten Ákos.
– Tud rólunk. Tudod, arról hogy szoktunk szexelni.
– Te jó isten. – ijedt meg Ákos aki már menekült volna de Zsófi húzta be magával a nappaliba.
– Jó napot. – köszönt halkan Ákos Zsófi édesapjának.
– Szia Ákos. Beszédem van veled. Tudom hogy Zsófival már voltatok együtt. Igaz ez?
– Igen. – válaszolta Ákos.
– Tegnap délután amiatt mert nem szóltatok nekem, elfenekeltem Zsófit.
Ákos ledöbbent tekintettel nézett rá Zsófira aki mosolyogott és egyáltalán nem tűnt ijedtnek.
– Úgy döntöttem, hogy a Zsófinak ez a büntetés nem volt elegendő, mivel te nem vagy az én nevelésem alatt, téged én nem büntethetlek meg és különben is te fiú vagy, neked az a dolgod hogy minél több lányt lefektess, rád nem haragszom, de Zsófit meg kell büntetnem. Arra gondoltam hogy az lesz a számára még nagyobb büntetés, ha ketten közösen fenekeljük el.
– Hogy micsoda??? – szaladt ki a felkiáltás Zsófi szájából és ledöbbenve nézett nevelőapjára aki szigorúan álta lányának vádló pillantását.
Ákos megmerevedett és nézett egyikükről a másikra, hogy ez vajon komoly – e. A feszült csendben azonban belegondolt arra, hogy ő és Zsófi nevelőapja elfenekelik Zsófit és a farka azonnal megmoccant a nadrágjában jelezve gazdájának, hogy ez az ötlet igencsak tetszik neki.
– Nos Ákos, mit szólsz hozzá? – kérdezte Richárd ránézve Ákosra.
– Tőlem. – válaszolt a flegmát játszva Ákos, de ugyanakkor belülről ujjongott. – És hogy fogjuk csinálni? – kérdezte most már kíváncsian.
– Úgy hogy Zsófi ráfekszik itt a nappaliban a fotelra és felváltja ütjük a fenekét. Tegnap tíz ütést kapott de mivel most ketten vagyunk, így most húsz ütés jár. Zsófikám vedd le a nadrágodat és a bugyidat, feküdj rá a fotel karfájára.
Zsófi elpirult barátja pillantása előtt, látta Ákos szemein hogy az majd felfalja őt, mennyire tetszik neki hogy elfenekelheti. Levette farmernadrágját és a bugyiját, majd ráfeküdt a fotelra.
– Látod milyen jó kislány ez? – kérdezte Ákost Richárd.
– Igen, látom. – válaszolta izgatottan Ákos és várta Richárd instrukcióit.
– Akkor most Zsófikám kapsz tíz ütést felváltva tőlünk, készülj.
– Igen, apuci. – válaszolta halk elfojtott hangon Zsófi és már folyt a puncija attól hogy a szerelme és nevelőapja alfelét.