A+ A-

Gyök kettő

A beszélgetés után a fiúk együtt ballagtak hazafelé.
- Na?
- Mit na?
- Miben maradtatok?
- Holnap beszélünk.
- Hervasztó.
- Jót érzek, Döme - mosolyodott el Gyök. - Tudod, ha én jót érzek...
- Tudom...
- És ti?
- Hááát, azt hiszem, este összefutunk.
- Nálad?
- Igen. Apám hazahozta a legújabb „pótanyámat”.
- Az előző egész jó volt. Direkt tetszett a hajlékonysága.
- Na az nekem is. De ahogy főzött...
- Döme, egy olyan alakú nő, pláne, hogy képes átszívni egy teniszlabdát egy porszívócsövön, nem kell hogy főzzön.
- Lehet benne valami, Gyök. Na széledjünk.
Döme elballagott edzésre, Gyök meg meglátogatta kedvenc nagybátyját. Tibi bácsi a Kobold teraszán ült, rumos teát ivott, szivarozott és kezdett életre kelni. Örömmel üdvözölte unokaöccsét.
- Szia Gyök, mit tehetek érted?
- Ismersz valakit vizsgaállomáson?
- Beüzemelnéd a csatahajót?
- Be.
- Kész?
- Igen.
- Nézd, anyád nem szeretné, hogy azzal a kocsival közlekedj. Megígértem neki, hogy a legalaposabb emberhez viszem el az autót. Kekec fogja vizsgáztatni.
- Szép neve van neki...
- Ha jó, átmegy. Ha nem, akkor dolgozhatsz még rajta.
- Mikorra jelentettél be?
- Holnap háromra.
- Remek.
A csatahajó története érdekes. Gyök egy amerikai filmben látta meg valamikor a tipikus amerikai furgont. Áttúrta az internetet, megfelelő donort és alkatrészeket keresett. Saját képére formálta a roncsot, felújította, ízlésesen berendezte. Fapadló, kanapészerű ülések (ággyá alakíthatók), sötét ablakok, kicsit spéci motor. Kívülről matt fekete dukkó, felnik, lökhárítók. A fiú évek óta javítgatta, mostanra lett kész vele. Nem örült anyja akadékoskodásának, annak meg pláne, hogy nagybátyja is mellé állt. De nem tehetett semmit, elindult úszni.
Az uszodában nyugodott meg, a tízedik hossz után. Tudta, mit csinált, vállalta érte a felelősséget. Bízott a Csatahajóban. A huszadik hossznál már mosolygott magában, mit fog szólni az anyja, ha meglátja az autót nyolc év után.
Uszoda után hazament. Letusolt, átöltözött, leült tanulni. A matek és a történelem gyönyöreiből a húga zökkentette ki.
- Na mi lesz? Randizol Lilivel?
- Valami olyasmi...
- Kell segítség?
- Kösz, ma nem.
- Mégy a Chacha-ba?
- Hétfő van, persze hogy megyek.
- Mehetek?
- Ha az ősök elengednek, gyere.
Az ősök elengedték. A Chacha csak félig volt Tibi bácsié, az is elég volt. Táncklub volt, latin ritmusokkal. Laza szórakozást jelentett Gyöknek és Vikinek hétfőnként, a szülőknek meg egy csendes szabad estét. Mindenki jól járt.
Az esti tánc után Gyök kidőlt, pedig nem volt rá jellemző. Álomtalanul aludt, a vekkert sem hallotta meg. Hason feküdt, mosolyogva szuszogott, mikor húga beosont a szobába ébreszteni.
Viki az ébresztés sajátos módszerét választotta. Bekúszott a paplan alá bátyja lábánál, s elkezdte végignyalni annak vádliját, combját, fenekét. Mire felért a füléig és beleharapott játékosan, a fiú már ébren volt.
- Hugi, kedd van. Mennyi az idő?
- Hét negyven, bátyuskám.
- Hogy az a jó büdös...
Gyök rohanva öltözött és rohanva ért be órára. Izgatott volt, várta a harmadik óra végét. Csengő után megkereste a matematikatanárát. Szólt neki, hogy ma nem lesz órán, magánéleti okokból.
- És ezt te így bejelented? Mit képzelsz te magadról?
- Nem hazudok, nem színlelek rosszullétet. Olyan dolgom van, amit sajnos nem tudok elhalasztani, tanár úr. Pótlom az anyagot, természetesen.
- Ez így akkor sem működhet! Te csak jössz és bejelented...
- Be, tanár úr. Mert ez így tisztességes.
Nyerges tanár úr elhallgatott. Számára a tisztességes hozzáállás fontos volt, talán mindennél fontosabb. Ismerte a fiút, tudta, hogy ha kell, számíthat rá. Eredményeket ért el a sulinak, neki is segített, amikor bajban volt. A tanár vett egy mély levegőt.
- Jó, menj. De ne csinálj belőle rendszert.
- Köszönöm, tanár úr - válaszolta Gyök, már futtában.
A szertár mellett, a lócán már várta Lili. Mindig mosolygós arca most komor volt, lénye nyugtalanságot sugárzott. Gyök leült mellé.
- Biztos vagy benne, hogy hallani akarod?
- Persze, majd én is mesélek.
- Jó, akkor kezdem. Apám lelépett, mikor az öcséim három évesek voltak, én meg öt. Anyám a nagynénémhez költözött, meg annak a férjéhez. Kilenc voltam, mikor meghalt.
- Ezt eddig is tudtam.
- Amikor 12 lettem, rájöttem, különleges családba kerültem. A nagybátyám és a nagynéném aktív szexuális életet éltek a családon belül. Nemcsak egymással, hanem egyenesági rokonokkal is. Ebbe az életbe én is belekerültem. Eleinte nem értettem, aztán megtetszett. Élveztem...
- El is hiszem...
- Hülye! Igenis élveztem, megtanultam, mi a jó nekem. Eleinte csak a nagybátyámmal meg a nagynénémmel szeretkeztem, aztán beszálltak az öcséim is.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.44 pont (54 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#16 listike 2018. 02. 23. péntek 13:17
Nagyon hiányzik a folytatás.
#15 berher 2018. 01. 16. kedd 23:59
folytatást!
#14 Sethy 2015. 06. 7. vasárnap 07:31
Folytasd! smile
#13 listike 2014. 12. 30. kedd 09:01
Nagyon jó, folxtatsd.
#12 Pavlov 2014. 12. 18. csütörtök 01:30
Jó és egyéni, csak a szexjelenetek leírása ne lenne annyira monoton. Most olyan, mint egy receptkönyv. Ki mit csinált, kész. Nem mutatod meg, ki mit érez...
#11 papi 2014. 12. 17. szerda 13:01
Egész jó
#10 Ulysses 2014. 12. 16. kedd 19:42
Lökötttyúk történeteit juttatja eszembe. Pörgős, vicces. Ja, és az első résznél elfelejtettem megjegyezni, hogy a nevek is nagyon találóak.
Kicsit tartottam attól, hogy a második rész gyengébb lesz. Örömmel tapasztaltam, maradt még puskapora az írónak.
#9 Frozen11 2014. 12. 15. hétfő 23:06
Nem semmi...pöpec történet
#8 veteran 2014. 12. 15. hétfő 09:54
Szuper!!!
#7 Rinaldo 2014. 12. 15. hétfő 08:22
Szuper jó.
#6 Andreas6 2014. 12. 15. hétfő 08:06
Nem rossz. Jöhet a folytatás!
#5 zsuzsika 2014. 12. 15. hétfő 07:52
Jó.
#4 A57L 2014. 12. 15. hétfő 07:07
Jó kis történet.
#3 joozsi 2014. 12. 15. hétfő 06:41
Joó!
#2 zsorzs29 2014. 12. 15. hétfő 04:58
Végre itt a folytatás.Ez is jó.
#1 Törté-Net 2014. 12. 15. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?