A+ A-

Naplóm 4. rész

Eredeti író: Elke Metzger
14. Haoud-el-Hamra
Következő úti célunk Haoud-el-Hamra volt, amihez keresztül kellett utaznunk egész Algérián. Hatalmas távolság, kb. 800 km volt az aznapra tervezett út, Charles és Hans felváltva vezettek. Reggel még indulás előtt jól bevásároltunk, s Beni-Abbés-t elhagyva Vivienne-el azonnal levettünk magunkról minden ruhát, hogy végre meztelenek lehessünk. A reggel és a délelőtt csendben, még ébredezve zajlott, mi ketten a hátsó ülésen hanyatt fekve sütkéreztünk az egyre perzselőbb napon. A nagy sebesség miatt a huzat szerencsére kitűnően hűtött minket, így annyira nem is éreztük égetőnek a nap sugarait. Persze jól bekentük egymást napolajjal még induláskor. Szűk volt a hely hátul, lábaim Vivienne fejénél voltak, övéi nálam szintúgy, egymással szemben feküdtünk és fenekünk összeért. Egész délelőtt folyamán Vivienne pináját néztem, mely enyémtől pár centire volt, időnként össze is értek. ez a fel szőrös, fele borotvált megoldás nagyon izgatóan hatott és Vivienne kifejezetten hosszú szeméremajkaihoz remekül illett. Sajátom már rég nem volt leborotválva, a borosta megnőtt, már nem is szúrt kellemetlenül. Vivienne is érdeklődve nézte a puncimat, amitől lassan benedvesedtem.
Úgy dél körül támadt egy ötletem. A fiúk valami nagyon rosszul fogható helyi rádióadót hallgattak és csevegtek érdektelen dolgokról, én pedig elővettem a mobiltelefonomat, odahajoltam Vivienne lüktető pinájához, feldugtam neki s ki-behúzogattam. Aztán gondoltam egyet, rezgőre állítottam és teljesen feldugtam neki, hogy csak az antennája lógjon ki.
- Felhívjalak? - kérdeztem tőle.
Kivette a kistáskájából a mobilját és felhívtam saját számomat. Kisvártatva hallottam, amint a telefonom elkezd rezegni Vivienne puncijában. Az ötlet sikeres volt, a telefont hol Vivienne, hol az én pinámba dugtuk fel és hívogattuk egymást órák hosszat. Bár a fiúk ezt nem méltányolták különösképp, mi nagyon élveztük. Kicsit megunva már a játékot, kihúztam a mobilomat Vivienne lucskos puncijából, lenyaltam róla a nedveit, majd a számba kaptam a duzzadt, óriási méretű szeméremajkait és hosszan szopogattam őket. Ujjaimmal széttártam a pináját és mélyen belenyaltam. Vivienne hangosan nyögött, én meg élvezettel nyaltam a hol szőrös, hol borotvált punciját. Később váltottunk, s egészen kora estig, míg megérkeztünk Haoudba, végig nyaltuk egymást az út alatt, számtalan orgazmust élve át mindketten. Néha a reggel vásárolt dobozos sört egymásra locsolgattuk és végignyaltuk egymás testét elől-hátul egyaránt. A klasszikus 69-es pózban érkeztünk egy benzinkúthoz, ahol a kiszolgáló megcsodálta az előadásunkat és elfelejtette kifizettetni velünk az üzemanyagot. Mindezt utóbb Hans mesélte el, mivel mi lányok úgy el voltunk foglalva egymással, hogy mindezt észre sem vettük. Amúgy sem volt esélyem látni, mivel Vivienne teljesen ráült az arcomra. A legmelegebb órákban szerencsére felhős időnk volt, ezért nem égtünk le az út alatt. Kora este érkeztünk Haoudba, ami egy viszonylag nagyváros, ezért felöltöztünk, nehogy börtönbe zárjanak közszeméremsértés vétségéért.
Rövid keresgélés és tudakolózás után sikerült találni egy elegáns 4 csillagos szállodát. Már csak egy szabad szobájuk volt, ezért némi vitatkozás után ugyan, de sikerült megegyezni, hogy négyen kivesszük akkor azt az egy szobát. Pótágy nélkül, négyen aludtunk a kétszemélyes ágyon, de számunka nem okozott gondot egymás meztelensége. Vivienne és én már teljesen kész voltunk, így éjjel nem volt semmi szex.
Másnap már javában sütött a nap, mikor felébredtünk. Kopogtak az ajtón. Vivienne felkelt és a ruháját fel nem véve meztelenül nyitott ajtót. Egy fiatal arab srác, a szobapincér volt, s kérdezte:
- Kértek reggelit?
Én is felkeltem, hogy üdvözöljem újdonsült barátunkat. A srác a két meztelen női test látványának kimondottan örült, széles mosollyal nézegette a testüket.
- Milyen pluszszolgáltatások vannak a szállodában? - kérdeztem.
- Az emeleten, a folyosó elején van egy manikűr-pedikűr, a földszinten pedig uszoda és konditerem.
Vivienne közölte vele:
- Reggelihez már késő van, de ajánlhatsz egy jó éttermet.
A srác mosolyogva közölte:
- Apának van egy étterme a közelben, szívesen meghívlak titeket ebédre.
Leguggolt és gyengéden egy puszit nyomott Vivienne pinájára, majd az enyémre. Ez meglepett minket, de örömmel fogadtuk. A nap jól kezdődik.
Zuhany után megkérdeztem Hanstól:
- Van kedved elkísérni a manikűröshöz?
- Igen, van.
Felvettem a fehér fürdőköpenyt, de nem kötöztem össze, hanem nyitva hagytam a még vizes testem előtt. Így kiléptem Hansszal az ajtón és elindultam a folyosón. Vártam mikor nyílik egy ajtó és lép ki rajta valaki, de hiába. Reméltem, a manikűrös jóképű lesz. Elég magas, kb. 2 méteres, koromfekete, rövid ősz hajú, ősz szakállú férfi volt, talpig fehérbe öltözve. Hihetetlen kontraszt áradt belőle. Volt egy fülkéje, ami épp a lépcső és a lift mellett kapott helyet. Mikor megérkeztünk, kicsit mogorvának tűnt. Hans közölte:
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.95 pont (19 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 A57L 2013. 12. 26. csütörtök 06:51
Nagyon jó.
#2 genius33 2013. 03. 10. vasárnap 11:14
Remek smile
#1 Törté-Net 2010. 03. 24. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?