A+ A-

A démon 1. rész

Írta: HelenofTroy
Fordította: Pavlov (pavlov@primposta.hu)
Az itt leírtakat otthoni kipróbálásra egyáltalán nem javasoljuk, de ha mégis megtennéd, dobj róla egy e-mail-t... :>
2006. december
- Na és most lányok, hogyan tovább? - nézett Wendy a barátnőire, Sandy-re és Laurára, és az ujjait rázta. Épp most festették be egymás körmét a fekete, a vörös és a kék különböző keverékeivel, és szárogatták.
- Hány óra? - kérdezte Sandy, aki úgy döntött, hogy idén boszorkánynak öltözik. Wendy a lányt eddig még csak kosztümben látta, úgyhogy eléggé lenyűgözte ez a gyors váltás. Sandy ugyanis nagyon dögösen nézett ki, a fekete ruha alig takart rajta valamit. Éppen csak egy picivel ért feneke tökéletes gömbjei alá, és éppen csak egy kicsivel ért a bimbói fölé. Még egy igazi, széles karimájú, hegyes tetejű boszorkánykalapja is volt.
- Azt hiszem, nyolc lehet - pillantott Wendy a karórájára. - A Halloween klubban még úgy egy órán át nem lesz még senki. "
- Hát... jó... - biggyesztette le Sandy az ajkát. Finom kis ajka mindig olyan könnyen görbült lefelé.
- Mind el vagyunk készülve, és nincs hova mennünk, hát szörnyű, nem, lányok? - vonogatta a vállát Laura, aztán tovább fújta a körmeit.
Laura múmiának öltözött, bár az ősi egyiptomiak nem ismertek volna rá. Izmos testét néhány jól elhelyezett gyolcsszalag fedte, főleg a mellén és az ágyékán. Volt még néhány szalag a karján és hosszú, vékony lábán, de alig takart valamit.
- Hát... Van egy-két ötletem... - mosolyodott el Wendy.
- Komolyan?
- Mondd el!
- Jól van.
Wendy lassan felállt. Vigyázott, nehogy valahová lecsöppenjen a körömlakkja. Már kezdett elgémberedni a sok üldögéléstől, ugyanakkor már meg akarta mutatni gyönyörű vonalait a barátnőinek. Biztos volt benne, hogy egyikük sem volt még biszexuális sem... de sosem lehet tudni. Olyan szépek voltak, hogy Wendy szívesen megkockáztatta a dolgot.
- A múlt éjjel vettem ezt, ha esetleg unatkoznánk. tuti jó móka lesz - ment a könyvespolchoz, és le is hajolt. Ezen az estén Wendy dögös iskolás lánynak öltözött. Amikor lehajolt, felcsúszott a szoknyája, és mindene kilátszott.
- Wendy! - hökkent meg Laura. Wendy hátranézett: a barátnője épp a nevetését próbálta visszafogni. - Azt hiszem, elfelejtettél valamit!
- Elfelejtettem?
- A bugyidat!
Wendy csak mosolygott, hisz ez nem volt véletlen. Mindkét lány jól látta fenekének finom vonalát, sőt, mér rózsaszín kis punciját is.
- Jaj, ne! - tettette az ijedtséget, és mosolyogva lehúzogatta a miniszoknyája szélét, hogy eltakarja magát. Aztán visszafordult, és a legfelső polcról levett egy hosszú kartondobozt.
- Itt van!
- Mi ez?
- Remélem, nem olyan béna, mint tavaly az az Ouija játék - mondta Sandy. Kényelmetlenül feszengett a padlón.
Wendy odavitte a dobozt a lányokhoz.
- Hát hasonlít hozzá... - tette a dohányzóasztalra, és megfordította, hogy a többiek is el tudják olvasni a feliratot.
- Házi idézési készlet? - Laura egy kissé szkeptikusnak tűnt. Ha a cím nem lett volna még elé, a dobozon egy pentagramma is díszelgett, csúcsain gyertyával. - Ezzel démonokat lehet megidézni, meg ilyesmit?
- Igen olyasmi... Gyerünk, jó móka lesz! Azonkívül... - fordította meg a dobozt Wendy, hogy Sandy és Laura a részletes leírást is lássák -, azt írja, hogy ha működik, azt kérhetünk, amit csak akarunk.
- Óóó, én tudom, hogy mit akarok - mondta Sandy vigyorogva.
- Mit?
- Hát, tudjátok... ez olyan... Nem akarom kimondani.
- Rajta!
- Nem.
- Kérlek!
- Hát jó... tudjátok... elég régen szakítottam Brad-del. Én csak egy...
Sandy habozott. Nyilvánvalóan nem akarta elmondani. Wendy nagyon is jól sejtette, hogy a barátnője mit akar, de azért erőltette még egy kicsit.
- Pasit akarsz? - kérdezte, de jól tudta, hogy nem így van.
- Mit? Nem! Én csak... oké, egy jó, kemény dugást akarok, ráadásul most azonnal!
Erre mind nevetésben törtek ki, de végül Wendy és Laura is bólintott. Egy ideje egyikük életében sem volt egy szerető sem. Tulajdonképpen ezért is akartak este bulizni.
- Tudod mit? Jól van, kérjük azt! Én benne vagyok! - kacsintott Wendy, és kinyújtotta a kezét. Sandy azonnal belecsapott, vérvörös körmei szépen illettek Wendy kék körmeihez.
- Jól van, én is - csapott bele egy kis habozás után.
- Hát akkor ezt eldöntöttük - söpört ki egy hajtincset Wendy az arcából, és nekiállt, hogy kipakolja a dobozt.
Először egy nagy fekete kartontáblát hajtogatott ki, és rátette a dohányzóasztalra, ami szerencsére pont megfelelő méretű volt. Volt még ott pár gyertya, mit az asztal szélére tett, meg egy nagy kréta.
- Ennyi? - kérdezte Laura szkeptikusan.
- Azt hiszem, igen, lássuk csak...
Wendy felkapta a dobozt, és elkezdte olvasni a használati utasítást. Még egy hajtincs az arcába hullott, ő meg olvasás közben rágogatta. Rossz szokás. A másik két lány kuncogott, mert mire Wendy észrevette volna, már össze is rúzsozta a hajtincsét.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.12 pont (33 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 Pavlov 2016. 12. 8. csütörtök 23:48
Köszi!
#10 tomi19 2015. 04. 11. szombat 18:51
Jó a kezdés 10 pont
#9 A57L 2014. 11. 4. kedd 08:55
Egynek elmegy.
#8 papi 2014. 03. 23. vasárnap 21:27
Egész jó
#7 sihupapa 2008. 10. 4. szombat 21:07
nem rossz, hajrá.
#6 Pavlov 2007. 07. 27. péntek 19:15
Kedves Olvasók!

Mivel úgy tapasztaltam, hogy a primposta nem nagyon működik egy ideje, létrehoztam egy új e-mail-címet:

pavlov.urasag@gmail.com

Továbbra is örömmel várom leveleiteket, hozzászólásaitokat!
#5 Pavlov 2006. 12. 22. péntek 10:22
Köszi! A folytatás még jobb lesz!
#4 dante66 2006. 12. 21. csütörtök 21:04
Ez a story már megint jól kezdődik.Nem csalódtam benned. grt
#3 Pavlov 2006. 12. 21. csütörtök 16:17
A folytatás kész, fel is van töltve. Sokkal eseménydúsabb, mint az 1. rész, ez inkább csak afféle bevezető volt...
#2 Bratyó 2006. 12. 21. csütörtök 01:10
Jöhet a folytatás.Remélem nem marad el a többi rész,kár lenne érte.
#1 Törté-Net 2006. 12. 21. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?