A+ A-

Anita bűnhődése 7. rész - Betti története 2. rész

Betti hallotta, hogy megcsikordul a kulcs a zárban és kinyílik az ajtó. Örült, hogy végre történik valami. Rettenetesen kényelmetlen volt hason feküdni megbilincselve, teljesen elzsibbadt már.
- Most eloldozlak, megkezded a szolgálatot. Talpra!
Lementek a földszintre. Bettinek ekkor már nagyon kellett pisilnie, de gazdája fejében meg sem fordult, hogy rabszolgájának ilyen szükségletei is lehetnek. A lány úgy érezte nem bírja tovább ezért megkockáztatott egy kérést.
- Úrnő, kérem! Nagyon kell pisilnem. Kérem engedélyezze rabszolgájának, hogy könnyítsen magán.
- Nem engedtem meg, hogy szólj! Ha eszembe jut, hogy engedélyezzem a pisilést, akkor tudatom ezt veled. Te egy dolgot tehetsz. Vársz amíg nem szólok, ha pedig nem bírsz várni akkor bepisilsz. Azért azonban büntetés jár. Lehet, hogy katétert kapsz, hogy ne legyen gondod erre a szükségletre. Most az egyszer megengedem, hogy pisilj.
A WC ajtaját nyitva kellett hagynia és az ülőkét felhajtva, a porcelánra kellett ülnie.
Megalázó volt így pisilni, de azonnal megindult a zuhatag. Hatalmas megkönnyebbülés volt. Az úrnő azonban megtiltotta, hogy lehúzza maga után a WC-t.
Ez után Betti utasítást kapott, hogy szolgálja fel a vacsorát gazdájának. A sülthúsból, salátából és süteményből álló menüt egy étteremből hozhatták, Bettinek csak annyi dolga volt, hogy a konyhából az étkezőbe vigye a fogásokat. Amíg gazdája evett, a rabszolga mögötte állt és parancsra újratöltötte a poharat. Közben egyre inkább érezte milyen éhes, hisz legutóbb reggel evett az árverés előtt. A vacsora végeztével parancsot kapott, hogy szedje össze a maradékot és vigye a mellékhelyiségbe. Itt az úrnő kivette a kezéből a tányért és az egészet a WC-be borította.
- Térdre és egyél!
Betti habozott.
- Van három perced, hogy megegyél mindent, különben három napig nem kapsz enni és még meg is büntetlek!
A WC-ből erős húgyszag áradt, az ételt is átitatta már. De győzött az éhség és a félelem, mindent kiszedett egyenként és megevett.
- Menj a fürdőszobába és csináld meg a fürdőmet. A levendula illatú olajból tegyél bele. A közepesen forró fürdőt szeretem. A pontos hőmérsékletet neked kell kitalálni!
A hatalmas fürdőszoba sarkában egy nagy, hidromasszázs kád állt. Betti kiöblítette, majd megeresztette a vizet. Sokáig próbálgatta, hogy milyen hőmérsékletre állítsa be, de nem tudott dönteni. Ahogy hátranézett, látta hogy gazdája kaján tekintettel figyeli.
- Nehéz a döntés? Ajánlom hogy eltaláld az ízlésemet, különben természetesen büntetés jár!
Végre megtelt a kád, az Úrnő pedig levetkőzőtt és belenyújtotta az ujjait, aztán egy hirtelen mozdulattal pofonvágta a mellette térdelő rabszolgát.
- Ez hideg! Azt akarod, hogy megfázzak? Azonnal tölts hozzá forró vizet!
Amint a fürdő végre megfelelő hőmérsékletű lett, az úrnő belefeküdt. - Masszírozd meg a lábamat!- parancsolta. Betti megállapította magában, hogy gazdájának rendkívül szép, pedikűrözött lábai vannak. A gyöngyházfényű lakk kifejezetten jól mutatott a szoláriumbarna ujjakon. - most pedig moss meg a tusfürdővel - kapta a következő parancsot, miközben Dóra kiemelkedett a vízből. Betti megszappanozta az úrnő hosszú nyakát, formás, feszes kebleit, hasát, majd óvatosan benyúlt a lábaközé, aztán végighaladt a hosszú, izmos combokon. Közben rettegve várta, hogy mikor válta ki gazdája dühét. A fürdés azonban baj nélkül véget ért. Dóra kilépett a vízből és beleburkolózott a Betti által nyújtott törülközőbe.
- Húzd ki a dugót, aztán belemehetsz a kádba és gyorsan megmosakodhatsz! Azt a szappant használhatod!
- Köszönöm úrnő, a jóságát! - rebegte a lány.
Amint végzet a fürdéssel, kapott egy durva, agyonmosott törülközőt, majd alaposan ki kellett súrolnia a kádat. Mire ezzel végzett, az úrnő pizsamába és köntösbe öltözve tért vissza.
- Nem készítettél megfelelő fürdővizet. Ezért vesszőt érdemelsz. Mivel azonban most nincs kedvem ezzel vesződni, büntetésül az éjszakát kint töltöd. Állj fel - parancsolta és megrántotta a pórázt.
A kertben hűvös volt már. Az épület mögé mentek ahol egy fából készült melléképület állt, mellette egy acélketrec volt, melyet a ház falán levő lámpa épp megvilágított. Az úrnő kinyitotta a ketrec ajtaját, Betti bemászott. Viszonylag tágas építmény volt, az alja fából készült. Dóra bement a pajtába, majd két jutazsákkal tért vissza. - ezekkel takarózhatsz - mondta, majd bezárta és lelakatolta a ketrecet, aztán lekapcsolta a lámpát és elment.
Betti egyedül maradt. Betakarózott a rongyokkal. Nem volt igazán hideg, de a meleg víz után azért összeborzongott. A vizes bőrbilincsek hideggé váltak. Ahogy elhelyezkedett éjszakára megállapította, hogy a ketrec sokkal tágasabb, mint a börtön fogdája volt. Nézte a hunyorgó csillagokat aztán lassan elaludt.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.78 pont (18 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 A57L 2014. 12. 4. csütörtök 06:06
Egész jó lett.
#2 erdeklodo 2006. 09. 13. szerda 09:05
Folytatást!!!
#1 Törté-Net 2006. 09. 12. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?