Családi viszonyok 3. rész

A kórház jó 10 perces út volt, amit persze nem lehet kukán végigülni, főleg ha az ember az anyósával és apósával ül egy autóban. Az após azonnal elkezdett beszélni hozzám, az üzleti ügyeket akarta megtárgyalni, vagy csak éppen képbe akart hozni. Hogy jobban tudjunk beszélgetni középre ültem, és előre hajoltam, így nem kellett hátrafordulnia, csak néha belekukkantott a tükörbe felvéve velem a szemkontaktust.
Persze nem igazán tudtam figyelni, hiszen minden máson járt az eszem, legfőképpen a mellettem ülő gyönyörű nő mufftakaró nélküli állapotán. Ahogy ültem, éreztem hogy combja hozzáér az enyémhez. Beszélgető helyzetemből adódóan kissé előbbre ültem az ülésen, és előre is dőltem, így a két első ülés közötti helyet teljesen kitakartam, és nem is voltam bekötve. Kissé hátrasandítottam, és láttam anyukát, amint szinte vigyázban ül a jobbomon bekötve, és a két lábát szorosan összezárva. Rámosolyogtam, de nem viszonozta. Miközben tovább beszélgettem az apóssal, a jobb kezemet hátranyújtottam, és megsimogattam a szabadon lévő térdeit, kissé elhúzta a lábait. Apuka éppen egy hosszabb monológba kezdett, amihez én egyetértően bólogattam, közben egyre bátrabban nyúltam hátra, és a kezeim már a combokra kerültek, éreztem amint még jobban összezárja őket.
Úgy éreztem, már nem állhatok meg, ez a tiltott helyzet annyira felizgatott, hogy már teljes merevedésem volt, így visszatettem kezeimet a csupasz térdére, majd elindultam felfelé, centiről centire araszoltam, kezem alatt éreztem a libabőrössé váló lábak remegését, amikor a kezem már a combok között volt, megfogta a csuklómat, és megpróbálta kihúzni a szoknyája alól, de szerencsémre ebben a pillanatban apósom megszólította:
– Igaz édesem?
– Hát persze drágám. – válaszolta, magam már nem tudtam miről van szó, mert csak a matatásra koncentráltam, de jól jött, mert szorítása engedett, és egy gyors mozdulattal a combok közé fúrtam a kezem.
Apuka tovább beszélt, most már az anyósomnak, így kihasználva lankadó figyelmét szétfeszítettem a combokat, és azonnal a markomban éreztem a pináját.
Mintha semmi sem változott volna, nedves volt és forró. Ismét hátrafordultam és belenéztem a szemébe, ahol azonnal felfedeztem egy izgalommal telei, de mégis valamilyen eszméletlen izgató szégyenérzetet.