Egy fényképpel kezdődött 3. rész

A csillagok már fényesen ragyogtak a sötét égbolton, amikor a nő gyengéden megszólalt. Még mindig melletted térdelt, egyik kezét a combodon nyugtatva, de a figyelme teljesen a fiatal páron volt.
„Figyeljetek rám egy pillanatra” – mondta lágy, meleg hangon. „Ez egy nagyon különleges éjszaka. Egyetlen éjszaka. Holnap mindannyian visszatérhetünk a saját életünkbe, és ez a mai este csak a mi titkunk marad. Senki nem fog ítélkezni. Senki nem fog rosszat gondolni rólatok. Csak mi négyen vagyunk itt, és csak az számít, amit mi szeretnénk. ”
Eszter és Dániel csendben hallgatták. A nő folytatta, tekintetét főleg Eszterre szegezve:
„Eszter... tudom, hogy ez most hatalmas dolog neked. Az előbb adtad oda az első alkalommal magad valakinek, akit szeretsz. Ez szent. Nem akarom, hogy úgy érezd, elveszünk tőled bármit is. De ha kíváncsi vagy... ha van benned egy kis vágy arra, hogy ma este többet fedezz fel magadról és a testedről... akkor mi itt vagyunk. Biztonságban. És nagyon gyengéden. ”
Eszter hosszú ideig nézett a nőre. Látszott rajta a belső tusakodás – a félelem, a kíváncsiság és a friss élmény utáni sebezhetőség keveredett benne. Végül nagyon halkan megkérdezte:
„És... nem fogom megbánni? ”
A nő mosolyogva rázta meg a fejét, és gyengéden megsimogatta Eszter arcát.
„Csak akkor, ha nem azt csinálod, amit igazán szeretnél. De ha kíváncsi vagy... ha szeretnéd megtudni, milyen érzés egy nő érintése... vagy hogy milyen, amikor ketten kényeztetnek... akkor most megteheted. Ez az éjszaka erről szól. ”
Eszter Dánielre pillantott. A fiú arca feszült volt, de láthatóan izgatott. Bólintott, jelezve, hogy ő is nyitott rá.
A nő lassan Eszter mellé ült, és nagyon gyengéden, szinte tiszteletteljesen megcsókolta a lány vállát. Aztán a nyakát. Eszter először megfeszült, de nem húzódott el. A nő keze finoman végigsimított a lány karján, majd a derekán.
„Csak mondd, ha bármikor túl sok” – suttogta.
Eszter lélegzete remegővé vált, amikor a nő ajka a mellére ért. A nő lassan, érzékien kényeztette a lány kicsi, feszes mellét, nyelvével körözve a bimbója körül. Eszter halk, meglepett nyögést hallatott, és ösztönösen a nő hajába markolt.
Dániel melletted ült, és szinte hipnotizálva nézte a jelenetet. A farka újra keményen állt.
A nő közben egy pillanatra felnézett Eszterre, és lágyan megkérdezte:
„Szeretnéd, ha Dániel is csatlakozna hozzánk? Vagy először csak mi ketten legyünk? ”