Többes 4. rész
Megjelenés: ma
Hossz: 13 903 karakter
Elolvasva: 25 alkalommal
“...Míra bólintott, és a kezét az én kezemre tette.
– Nyíltan is csinálhatjuk – mondta, és a szeme végig tapadt az arcomon. – És akár… veled is. Ha szeretnéd. Ha ki tudsz szállni a fejedből, és megérteni, hogy ez… hogy mi… nem a tiéd ellen, hanem… veled együtt van. Egy nagyobb egész része.
Ott ültem a kanapén, a két meztelen nő között – az egykori feleségem és a jelenlegi szerelmem –, akik most egy őszinte, ősi köteléket tettek nyilvánossá előttem. Nem volt féltékenység, nem volt harag. Csak egy nyitott ajtó és a döntéslehetősége, hogy belépek-e.”
– Nyíltan is csinálhatjuk – mondta, és a szeme végig tapadt az arcomon. – És akár… veled is. Ha szeretnéd. Ha ki tudsz szállni a fejedből, és megérteni, hogy ez… hogy mi… nem a tiéd ellen, hanem… veled együtt van. Egy nagyobb egész része.
Ott ültem a kanapén, a két meztelen nő között – az egykori feleségem és a jelenlegi szerelmem –, akik most egy őszinte, ősi köteléket tettek nyilvánossá előttem. Nem volt féltékenység, nem volt harag. Csak egy nyitott ajtó és a döntéslehetősége, hogy belépek-e.”
A levegő a nappaliban súlyos volt a kimondatlan vággyal és a nyílt felismerés súlyától. Míra szavai – „veled is” – ott lebegtek a térben, mint egy ajándék, amit meg kell bontani. Rita tekintete, melyben a kihívás lassan az együttműködés fényébe olvadt, rajtam tapadt. Nem szóltam. Csak bólintottam, egyetlen rövid, mély mozdulattal, amely több volt minden szónál. Ez volt az engedély. A varázslat elindult.
Míra elsőként mozdult meg. A kanapéról felkelve, már meztelenül – hiszen nem volt már mit levetkőznie – Rita felé fordult. Rita is meztelen volt, a bőrén még ragyogott a közelmúlt izgalmának nedves izzadsága. Mozdulataikban nem volt színjátszás, nincs kényszer. Természetesek voltak, mint a víz folyása. Rita felemelte az arcát, és amikor Míra lehajolt hozzá, a csókjuk nem volt kísérlet, nem volt hezitálás. Egy mély, hosszú egyesülés volt, amelyben az évek titkai és a közös nyelvük egyaránt megnyilvánultak. Láttam, ahogy Rita keze Míra csupasz hátára tapad, ujjai belemarkolnak a puha húsba, néhány fehér vörös barázdát húzva utána. Míra keze pedig Rita arcát fogta, tenyere a koponyája formájához simult, és húzta a szájához, mintha a levegőt akarná kiszívni belőle.
Először ők játszottak, de ez már nem volt játék – ez volt a bemutatás. Míra lefeküdt a szőnyeg puha szőrére, teste egy vonzó ívet formázva. Rita odahajolt hozzá, mint egy vadmacska a prédájához. Azt a vad, kapzsi szenvedélyt, amit korábban csak sejtettem, most nyíltan láthattam.
Rita kezdte. A csókjaival és kezeivel birtokolta Míra testét, centiméterről centiméterre. A nyelvét a nyakának hajlatában kezdte, ahol a pulzusszám táncolt a bőr alatt. Egy hosszú, nyálas csík volt, amely lefelé haladt a kulcscsont éles vonalán. Amikor elérte a mellkasát, nem gyengédség volt, hanem vágyakozó mohóság. Míra mellei – már ismert formáikban – előtte feküdtek. Rita nem babrált. A szájába vette az egyik bimbót, és egy erős, szívó mozdulattal húzta magához, miközben a nyelve a keményedő pont hegyén fürkésző köröket írt. A másik kezével párhuzamosan játszott, a tenyere az egész másik mellet átölelte, majd az ujjai közé fogta a bimbót, finoman csavargatta, majd hirtelen csipdeste az érzékeny húst az ujjbegyeivel.
Míra elsőként mozdult meg. A kanapéról felkelve, már meztelenül – hiszen nem volt már mit levetkőznie – Rita felé fordult. Rita is meztelen volt, a bőrén még ragyogott a közelmúlt izgalmának nedves izzadsága. Mozdulataikban nem volt színjátszás, nincs kényszer. Természetesek voltak, mint a víz folyása. Rita felemelte az arcát, és amikor Míra lehajolt hozzá, a csókjuk nem volt kísérlet, nem volt hezitálás. Egy mély, hosszú egyesülés volt, amelyben az évek titkai és a közös nyelvük egyaránt megnyilvánultak. Láttam, ahogy Rita keze Míra csupasz hátára tapad, ujjai belemarkolnak a puha húsba, néhány fehér vörös barázdát húzva utána. Míra keze pedig Rita arcát fogta, tenyere a koponyája formájához simult, és húzta a szájához, mintha a levegőt akarná kiszívni belőle.
Először ők játszottak, de ez már nem volt játék – ez volt a bemutatás. Míra lefeküdt a szőnyeg puha szőrére, teste egy vonzó ívet formázva. Rita odahajolt hozzá, mint egy vadmacska a prédájához. Azt a vad, kapzsi szenvedélyt, amit korábban csak sejtettem, most nyíltan láthattam.
Rita kezdte. A csókjaival és kezeivel birtokolta Míra testét, centiméterről centiméterre. A nyelvét a nyakának hajlatában kezdte, ahol a pulzusszám táncolt a bőr alatt. Egy hosszú, nyálas csík volt, amely lefelé haladt a kulcscsont éles vonalán. Amikor elérte a mellkasát, nem gyengédség volt, hanem vágyakozó mohóság. Míra mellei – már ismert formáikban – előtte feküdtek. Rita nem babrált. A szájába vette az egyik bimbót, és egy erős, szívó mozdulattal húzta magához, miközben a nyelve a keményedő pont hegyén fürkésző köröket írt. A másik kezével párhuzamosan játszott, a tenyere az egész másik mellet átölelte, majd az ujjai közé fogta a bimbót, finoman csavargatta, majd hirtelen csipdeste az érzékeny húst az ujjbegyeivel.
Ez csak a történet kezdete, még 7 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
v
veteran
ma 01:40
#2
Megtörtént amire vágytam.
1
T
Törté-Net
ma 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1